A farsangi időszaknál csak az érdekesebb, hogy a hagyomány szerint milyen szabályokat kell tiszteletben tartani ahhoz, ha ünneplés közben nem akarjuk a szomszédot vagy az egyházat magunkra haragítani.
Rövid történet
A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik, és 1283-ban megjelent bajor-osztrák adatokból ismerjük. Itthon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elterjedése – a karácsonyfához hasonlóan – valószínűleg három fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és végül a falusi lakosság körében. Magánszemélyek, egyesületek, testületek egyaránt rendeztek bálokat, közülük a téli szezon álarcosbáljai voltak a legnépszerűbbek. Az elmúlt évszázadokban talán még nagyobb hagyománya is volt a farsangi mulatságoknak, báloknak, lakomáknak, mint manapság.
A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart, amelyet már a 15. század óta a vidám lakomák, bálok, mulatságok kísértek. Itt a lényeg: a hagyományok szerint ez az önfeledt mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. Ehhez az időszakhoz viszont érdekes tilalmak is köthetőek, bár ezek közül több is azt a célt szolgálja, hogy semmi akadály ne gördülhessen a gondtalan vidámkodás útjába.
Ezeket kell tudnunk, ha szabályokat betartva szeretnénk farsangozni.
- Tilos az asszonylét asszonyfarsangkor! A Dunántúlon elterjedt asszonyfarsang régen az nők egyetlen olyan napja volt, amikor ház körüli teendőik és a túlterhelt életmódjuk kötelékeiből kiszabadultak, dolgozniuk nem volt szabad, és úgy élhettek rövid ideig, mint a férfiak. Zártkörű, kocsmai asszonymulatságokat is tartottak.
Kép: Fortepan - Tilos kútvizet meríteni, mert akkor a kút kiszárad!
- Tilos kenyeret sütni húshagyókedden és hamvazószerdán, mert beteg leszel tőle!
- Húshagyókedd éjjelén tilos kimenni az utcára, mert ha a boszorkányok megtalálnak, rosszra csábíthatnak.
- Tilos mosni a farsangi napokon, nehogy sok bolha legyen a háznál.
Kép: Geréb Anna/Fortepan - Tilos meghagyni az ételt! A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztjük, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. („Inkább a has fakadjon, mintsem az étel vagy gombócz megmaradjon”.)
- Tilos az ördögmaszk viselése! A farsang pogány ünnep, semmi köze az egyházhoz, sőt, nagyon sokáig tiltották is, mert az ördög ünnepének tartották. Az ördögmaszk hagyományosan az erkölcsi tilalmakat semmibe vevő farsangolók nélkülözhetetlen kelléke (a maszkokhoz a provokáció miatt főleg kecskeszarvat használtak).
- A magyar néphagyományban tilos lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt.
- A bálokon régen tilos volt a papírmaszk, mert tűzveszélyes volt.
(Kiemelt kép: Fortepan/Fóris Gábor/Vastagh Miklós hagyatéka)