Semmilyen extra, állami támogatással nem számol a főváros jövőre

Az előző részek tartalmából

• A november 23-i háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a Magyar Államkincstár novemberben kéthónapnyi szolidaritási hozzájárulás nettó összegét emelte le a főváros számlájáról, aminek az összege 5,6 milliárd forint volt. Ez olyan súlyos beavatkozás a főváros szerint, hogy ügyben ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesznek.
• A beszélgetésen kiderült továbbá, hogy megérkezett a következő beszedésre vonatkozó levél is, amiben a Magyar Államkincstár további 3,87 milliárd forintot követel a fővárostól. Teszi mindezt annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat szeptemberben azonnali jogvédelmet kapott a szolidaritási hozzájárulás miatt indított per lefolyásáig.
• Karácsony Gergely másnap, azaz november 24-án a Varga Mihály pénzügyminiszter távozását követelte. Mint írta, „jogerős bírósági döntés mondta ki, hogy a kormány nem vehet le több pénzt a főváros számlájáról. Két eshetőség van. Az egyik, hogy a pénzügyminiszter ennyire nem ismeri az alapvető jogszabályokat. A másik, hogy ismeri őket, de mégis hazudik. Végül is mindegy. Azonnal távoznia kell a kormányból!” 
• A Magyar Államkincstár sajtóközleményében azzal védekezett, hogy szerintük csupán a másodfokú eljárást lezáró végzés közléséig élt a jogvédelem. „A Fővárosi Ítélőtábla 2023.10.17-én közölte a Kincstárral a másodfokú eljárást lezáró végzését – melyben az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszéket az eljárás lefolytatásra kötelezte –, így az azonnali jogvédelmet biztosító ideiglenes intézkedés hatálya azzal a nappal megszűnt.”

  

• A főváros még június hatodikán nyújtotta be a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, ami alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára alapozva visszautasította azt. Az Önkormányzat fellebbezést nyújtott be, úgyhogy másodfokra került az ügy, ahonnan aztán visszakerült elsőfokra, mondván, márpedig ezt el kell bírálni.
• Ahogy korábban írtuk, a Fővárosi Önkormányzat azt szeretné megakadályozni, hogy a szolidaritási adó révén több pénzt vonjanak le a főváros számlájáról, mint amennyi kormányzati támogatás beérkezik rá. A főváros vezetése szerint ez nemcsak az alaptörvénnyel, hanem nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is ellentétes.
• Kiss Ambrus a Népszavának adott, december 7-én megjelent interjújában arról beszélt, december 6-án, szerda reggel mínusz 5,4 milliárd forint volt az önkormányzat számláján, vagyis ismét folyószámlahitelből finanszírozzák a fővárost. „Decemberben a kerületek pénzével együtt legfeljebb 10-12 milliárd adóbevételre számíthatunk, de továbbra is vannak kintlévőségeink, mint például a trolibeszerzéshez ígért uniós források.”
• Az interjúban Kiss arról beszélt, megvan az az esély arra, hogy a gazdasági stabilitási törvényt megsértve folyószámlahitellel zárja a főváros ezt az évet. A 2023-es fővárosi költségvetési tervet pedig, ami egyébként a következő közgyűlés fő témája lesz, az „újrarendezés költségvetésének” nevezné. A költségvetésben négy dolog élvez prioritást: az energiafüggetlenség, a megfizethető lakhatás, a vízközművek és az élelmiszer-ellátás biztonsága.

És akkor jöjjön az aktuális

A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban elmagyarázta Kiss Ambrus, hogy két per folyik egymás mellett. A főperben legutóbb azt mondta a bíróság – az elsőfokú, közigazgatási bíróság –, hogy

alkotmányossági aggályai támadtak,

ezért ő az Alkotmánybírósághoz fordulna, és 30 napot adott a feleknek, hogy az ezzel kapcsolatos véleményeiket leírják. Ez alapján aztán, valószínűleg tárgyaláson kívül dönt, mit kérdezzen az Alkotmánybíróságtól. A 30 nap – szintén valószínűleg – el sem kezdődött, mert még meg sem szövegezték a döntést. A per tehát biztos, hogy áthúzódik 2024-re.

Emellett van az azonnali jogvédelemről szóló per. A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 27-én megadta ugyan a fővárosnak az azonnali jogvédelmet. Az Államkincstár fellebbezett a döntés ellen. Ezzel kapcsolatban november 30-ára kitűztek egy nem tárgyalásos ülést. „Mi azt látjuk az ügyviteli rendszerből, hogy valamilyen döntést hozott a Kúria, de ezt a döntés nem ismerjük, nyilván folyik még annak is a szövegezése. Erre várunk, hogy megérkezzen az ezzel kapcsolatos végzés, és akkor legalább tudjuk, hogy a másodfok mit mond.”

A főváros véleménye szerint

a jogvédelmük fennáll továbbra is,

egyrészt azért, mert a döntést nem kapták meg, másrészt azért, mert mi másról is szólna másodfok: miért, mi ellen fellebbezett az Államkincstár, ha szerinte megszűnt a jogvédelem? „Nem érthető a logikai kapcsolat ebben a dologban, de ez nyilván jogvita ettől kezdve.” A következő beszedésre vonatkozó levéllel kapcsolatban pedig hozzátette, hogy az Államkincstár december elsejével levette a 3,87 milliárd forintot a főváros számlájáról.

 

A 2024-es költségvetéssel kapcsolatban Kiss elismételte a Népszavában elhangzottakat. Eszerint iparűzési adóból az ideinél 11,5 százalékkal több bevételt, 303 milliárdot remélnek. Nem számolnak viszont semmilyen, normatíván felüli állami támogatással, amilyen idén például a rezsitámogatás lett volna. A Lánchíd felújítására ígért 6 milliárdról viszont nem mondanak le, derült ki az interjúból, hiszen erről, mint magyarázta, kormányhatározat van.

„Ugyanakkor jó hír – folytatta a háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus –, hogy jövőre remélhetőleg elindulnak azok az uniós programok, amiket kitárgyaltak.” Mint mondta,

a 2024-es költségvetés 12 közvetlen EU-s finanszírozású programot tartalmaz.

Ezenkívül, szintén csak remélhetőleg, el tudnak indulni az IKOP Plusz, TOP Plusz, KEHOP Plusz, RRF finanszírozású projektek, amiket már szintén korábban letárgyaltak. Ezek között van például a trolibuszok beszerzése, a CAF-villamosok érkezése, de elindulhatnak olyan programok is, mint a Lakhatási Garancia Program. Más, új projekt elindítására viszont nem lesz pénz.

(Kiemelt kép: Barta Bálint/Képszerkesztőség)