Nincsenek illúziók az eredménnyel kapcsolatban, azonban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, nem tehetnek mást, miután a Magyar Államkincstár annak ellenére emelt le pénzt a számlájukról, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perben a bíróság azonnali jogvédelmet ítélt nekik.
Az előző részek tartalmából
- Szeptemberben azonnali jogvédelmet kapott az önkormányzat a szolidaritási adó miatt indított perben, ami a Fővárosi Közgyűlés őszi nyitóülésén derült ki. A jogvédelem azért volt fontos a budapesti városvezetésnek, mert ezzel szerették volna elérni, hogy a per lezárultáig a Magyar Államkincstár ne vonhasson le szolidaritási adó címén a főváros számlájáról 4 milliárd forint körüli összeget.
- Az egy hónappal ezelőtti háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus bejelentette, hogy a főváros egyeztetett Iványi Gáborékkal, és határozatlan időre átvállalnák a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség és az Oltalom dolgozóinak nettó bérét, fizetnék utánuk a járulékokat és adóterheket, nehogy felmondjak, és bedőljön az ellátás. A közgyűlés elfogadta a vállalást.
- A közgyűlésen téma volt a főváros 50 milliárdos faktorálási szerződése is. Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője napirendi előtti felszólalásában igyekezte ütni a propaganda vasat, miszerint semmi szükség nem lenne rá, ha a városvezetés rendesen gazdálkodna. Erre Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes reagált, aki elmondta, nem lenne rá szükség, ha a kormány nem tartaná vissza a fővárosnak járó anyagi forrásokat.
- A költségvetés módosítása egyébként a szeptemberi közgyűlés témája volt, ahol szintén Wintermantel egyszer már elmondta, hogy a faktorálás szerinte, bár nem jogszerűtlen, mindössze arról szól, hogy a döglött lovat idénről áthúzzák jövőre. Részben erre is válaszként Karácsony Gergely emlékeztette a fideszes képviselőket, hogy a pénzt a kormány vitte el. A közgyűlés végül 18 igen, 12 nem szavazattal, 68,23 százalék, 28,47 százalék arányban támogatta az előterjesztést.
- Hogy miből áll össze az az 50 milliárd forint, amivel kapcsolatban a kötélhúzás zajlik, itt írtunk részletesebben. A főváros – röviden – továbbra sem kapta meg a rezsitámogatást, ami 10 milliárd forintot jelentene, a Lánchíd felújításának támogatására megígért 6 milliárd forintot, a kormány továbbra sem hagyta jóvá a fejlesztési hitelkérelmüket, valamint nem tudni, végül mekkora összeget kell ún. szolidaritási hozzájárulásként fizetni, hiszen a pereskednek a felek.
- Az előző közgyűlés szintén nem elhanyagolható döntése volt, hogy találtak megoldást a Biódom megmentésére is. Mint azt a Népszava október végén megírta, a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, nem fizeti tovább a Biodóm számláit, ami azért jelentett volna különösen nagy gondot, mert a tetőszerkezet olyan speciális fóliából épült, amit fűtés nélkül összedőlt volna. Bősz Anett a közgyűlésen azt mondta, végül a Széchenyi fürdőből fogják átvezetni a hőt a dómba, amely így egyben tud maradni.
Újabb fordulat a per körül
A novemberi háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese közölte:
a Magyar Államkincstár két hónapon keresztül betartotta a jogvédelmet, azonban novemberben hirtelen két hónapnyi nettó befizetés összegét leemelte a főváros számlájáról, aminek az összege 5,6 milliárd forint.
„Ez megítélésünk szerint teljes mértékben ellentétes a bíróság szeptemberi döntésével. Szeretnénk, ha a független igazságszolgáltatás arról is szólna, hogy az ítéleteket be kell tartani” – értékelt Kiss.
Majd bejelentette:
„Ez olyan súlyos beavatkozás, hogy az ügyben a Fővárosi Önkormányzat ismeretlen tettes ellen hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz.”
Mint Kiss magyarázta, nincs illúziójuk azzal kapcsolatban, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés kapcsán objektív nyomozást folytat-e le a nyomozóhatóság, de „azt gondoljuk, hogy ezt nem hagyhatjuk szó nélkül”. Már csak azért sem, mert mint kiderült, a per jövő héten, azaz november 28-án, kedden folytatódik. „Ezt azért megvárhatta volna a magyar állam” – kommentált a főpolgármester-helyettes. Mint kiderült, az állam olyannyira nem várt, hogy nemcsak az inkasszót hajtotta végre, hanem „a mai napon megérkezett a következő beszedésre vonatkozó levél is”. Ezúttal 3,87 milliárd forintot követel a fővároson.
Ahogy itt írtuk, Kiss Ambrus a szeptember 27-i közgyűlésen jelentette be, hogy az azonnali jogvédelem kapcsán a bíróság a fővárosnak adott igazat. Akkor bizakodva azt mondta, „innentől kezdve nem tudja az állam inkasszóval levonni a számlánkról ezt a pénzt”. A dolgot azzal kommentálta, hogy az azonnali jogvédelem nyilván nem pernyereség, de arra jó, hogy legalább likviditási szempontból egy kicsit levegőhöz juthatnak. Az állam és az Államkincstár most bebizonyította, hogy
még ekkor is túlzó volt Kiss optimizmusa.
A főváros egyébként még június hatodikán nyújtotta be keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, mellyel azt akarja a város vezetése megakadályozni, hogy a szolidaritási adó révén több pénzt vonjanak le a főváros számlájáról, mint amennyi kormányzati támogatás beérkezik rá. A Fővárosi Törvényszék alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül, eljárásjogi hibára alapozva visszautasította a fővárosi önkormányzat keresetét, az Önkormányzat fellebbezést nyújtott be, úgyhogy másodfokra került az ügy, ahonnan aztán visszakerült elsőfokra, mondván, márpedig ezt el kell bírálni.
Kiss Ambrus kitért arra is, ahogy azt az előzményekben említettük, hogy a főváros egyeztetett Iványi Gáborékkal, és határozatlan időre átvállalnák a Magyarországi Evangélikus Testvérközösség és az Oltalom dolgozóinak nettó bérét. Mint ebben a cikkünkben írtuk, a tervek szerint a dolgozókat a Budapesti Módszertani Szociális Központhoz kerültek volna. Az átvételi folyamat nemcsak ígéret volt, Kiss elmondása szerint
68 főt vettek át, megtörtént velük a szerződéskötés is.
Újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester-helyettes azt is elárulta, hogy ez nagyságrendileg 30 millió forintos kiadást jelent havonta. A főváros, erősítette meg Kiss, továbbra is átmeneti lehetőségként gondol erre.
A Fővárosi Önkormányzat, hozta még fel, november közepén tartotta meg az első állásbörzéjét, ami végül 1864-en vettek részt abban a 16 órában, amíg nyitva tartottak. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a kollégák visszajelzése szerint
nagyon sok tanár jelentkezett a standjaiknál.
„Ők nyilván nem oktatási helyet kerestek maguknak, hanem pályaváltás miatt érkeztek” – fűzte hozzá Kiss. Az állásbörze november 10-11-én volt, és november 16-án már az első, börzén toborzott munkavállaló fel is vette a munkát a BKV járműjavítójában.
(Kiemelt kép: Magyar Államkincstár)