KULTÚRA

Ahol a tananyag a legszebb – Budai Arborétum, avagy séta Budapest csodás kertjeiben


Minden évszakban igazi földi paradicsom ez a kert, változatos növényvilággal, titkos zugokkal, padokkal, sőt, egy szebb napokat látott kis kastélyt is találunk itt. Sétálgatva gyönyörködhetünk a természetben, a színpompás dísznövényektől a famatuzsálemekig, vagy kicsit kiszakadva a városi forgatagból pihenhetünk a festő környezet egy eldugott szegletében.

Kezdjük egy vallomással – miért szeretem? Röviden: mindenért. Kamaszkoromban nagyon sok időt töltöttem itt, végtelen délutáni beszélgetésekkel, később is visszajártunk egy-egy növényvásárra, hétvégi sétára, vagy az első tavaszi napsugarakat élvezni ide ültünk ki olvasgatni. Megunhatatlan, ahogy az évszakok változásával újabb és újabb arcát mutatja, tavasszal a virágzó díszcseresznyék és ahogy a Ménesi úton is kavarog az innen áradó, virágillattól súlyos hűs levegő, míg ősszel itt lehet a legszebb préselni való leveleket beszerezni a földről.

Budai
Kép: Bartha Dorka

7,5 hektárnyi, elképesztően gazdag flórával és faunával rendelkező terület jelenleg a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) Campusának részét képezi, ám ki tudja meddig. A hírek szerint az egyetemnek 2025-ig ki kell költöznie innen. Pedig a Villányi út – Szüret utca – Somlói út határolta kert nagyon gazdag történelmi múltra tekint vissza. A filoxéravész pusztításával eltűnt szőlők helyén a dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa alapította kertésziskola kapott helyet, amely 1876-ban költözött ide. Magának az arborétumnak a telepítését pár évtizeddel később, 1893-94 telén kezdték meg Räde Károly vezetésével.

Budai
Kép: Bartha Dorka

Az arborétumnak nemcsak régi, de nagyon gazdag és különleges növényvilága is van (sőt, az az építészeti értékeire is kitérünk, brutalizmus rajongók, türelem). „Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.” – írják a kertet bemutatva. Van itt díszcseresznye-, orgona- és nárciszgyűjtemény, sziklakertek, fenyvesek, trópusi növények. Nem csoda, hogy értékeit felismerve a főváros 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánította az egész területet, 2005 óta pedig műemléki védettséget is élvez.

Felső Kert matuzsálemei

A Ménesi útról nyíló Felső Kert, ahol a Knabe Ignác tervezte sárga kiskastély is áll, főként idős és ritka fáiról nevezetes. Itt található az ország legöregebb perzsafája (Parrotia persica), libanoni tölgye, (Quercus libani) és most ősszel elképesztő aranysárga lomkoronával vár minket a keserű hikori (Carya cordiformis) és a kínai páfrányfenyö (Ginkgo biloba) lombja.

Budai
Kép: Bartha Dorka

De hogy ismertebb fajtákat is mondjunk, az F-épület fölötti néhány tölgy, dió, platán is csaknem 120 esztendős, igazi matuzsálemi kor! Ilyen illusztris társaságban a körbe-körbe vezető sétautakon kellemesen lehet mélázni az élet nagy kérdésein, de találkoztunk babakocsis kismamákkal és kedélyesen beszélgető nyugdíjasokkal is.

Budai
Kép: Bartha Dorka

Az Alsó Kert

A Villányi út és Ménesi út között fekvő Alsó Kertet a II. világháború után kezdték kialakítani, korábban kertészeti telepként működött, ültetvényekkel és üvegházakkal. Ma itt található egy kisebb tó, aminek a partjára kellemes üldügélős stéget helyeztek, de az egész kert számos pontján találunk izgalmas, új utcabútorokat. 

Budai
Kép: Bartha Dorka

Az eredeti, Felső Kertben még hűen alkalmazott szigorú növény-rendszertani elosztás helyett itt igyekeztek az azonos igényű növényeket egy helyre ültetni. Így alakult ki az egyik kedvenc ficakunk, a K-épület bal oldalának beugrójában – ugyanis itt a védett helyen egy mini dzsungel van szubtrópusi igényű növényekkel.

Budai
Kép: Bartha Dorka

Mi a kert „feladata”?

Egyrészt az oktatásban van pótolhatatlan szerepe, ami nekünk kellemes pihentető környezet, az bizony a diákoknak tananyag. Az arborétum bemutatókert a dísznövénytermesztéssel, dendrológiával és díszkertészettel foglalkozó tárgyakhoz.

Budai
Kép: Bartha Dorka

Másrészt a hazai honosítások alkalmával a kert az első „teszt-helyszín” – az országba bekerülő fásszárú dísznövények többek között itt kerülnek kipróbálásra. Ha itt jól érzik magukat, feltehetően az egész országban meglesznek, és a városok levegőjének próbáját is kiállták. 

Bauhaus és brutalizmus

És most egy pár szót az épületekről is. Egészen izgalmas a kontraszt, amikor a szürke, karakán beton formája találkozik a burjánzó, zöld természettel – és ebből jut is itt nekünk bőven. 

Az Alsó Kertben álló, de a Ménesi út 44–48-ról nyíló Lauber László és Szendrői Jenő tervezte késő modern épület, bár már a II. világháború után készül el, még érződik a Bauhaus szelleme. A Zsibongó csodás, íves üvegfala és a vadszőlővel befutott tömbje szépen olvad a vadregényes tájba.

Budai
Kép: Bartha Dorka

A Villányi útról nyíló K-épület napellenzős betonlamelláival a város egyik legizgalmasabb, már-már brutalistának ható épülete, ez 1968-70 között épült Balázs Pál tervei alapján. 

Budai
Kép: Bartha Dorka

Aki erre jár, érdemes egy sétára betérni, a város igazi kincse ez a terület. Az Arborétum mindenki számára ingyenesen látogatható, de ne feledjük, a Felső Kert hétvégén zárva tart.