Azt fogjuk bemutatni, hogy már az sem mindegy, hogy a melyik kérdést hogyan tesszük fel, hiszen mindkét esetben felmerül a “mihez képest?” vagy legalább az “attól függ, mikor” tipikus esete.
A legmagasabb pont
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy melyik a Budai-hegység legmagasabb pontja, akkor a János-hegy a dobogóra sem fér fel. A legmagasabb még a kilátója nélkül is a Nagy-Kopasz, ami ugyan közel van Budapesthez, de annak határain kívül esik. A János-hegy kizárólag akkor a legmagasabb pont (a maga 527-528 méteres magasságával), ha a főváros közigazgatási területén belül maradunk.
Ennek a tetejére épült a Schulek Frigyes nevével fémjelzett, ma ismert kőkilátó, ami 1910-ben nyílt meg. (Eredetileg a pályázatot Klunzinger Pál nyerte meg, de Schulek áttervezte, így kaptunk ma 4 kilátószintet 2 helyett.) Volt itt azonban egy fából készült építmény is, amit még a 19. században építettek, és aminek ingatag tetejéről Erzsébet királyné is gyönyörködött a panorámában. (Igen, innen a név.)
A 23,5 méter magas kőkilátó – meglepő módon – 23,5 méterrel toldotta meg a hegy magasságát, ráadásul érdemben, hiszen az építmény legfelső emeletére is vezet lépcsősor, ahonnan a Parlamentig mindenképp, tiszta időben állítólag Pozsonyig, szupertiszta időben pedig – megkérdőjelezhetően – a Magas-Tátráig is ellátni.
A csillag
Ezen, a kilátóval megtoldott hegymagasságon kb. 70 évvel ezelőtt még tudtak emelni valamelyest. Az 1926-ban Magyarországon elsőként díszkivilágítást kapott kilátó az 50-es években kapott valami mást is. A korra jellemzően a városképileg kiemelt helyen álló épületeket (vagy virágágyásokat) hatalmas vörös csillaggal tisztelték meg, az új, fontos nemzeti jelképet hirdetve. A Parlament és megannyi más épület mellett sorsát az Erzsébet-kilátó sem kerülhette el. Nem nagyon törődtek esztétikai vagy statikai kérdésekkel, a hatalmas vörös csillag egy nem túl tetszetős, de annál nehezebb állványon kapott helyet a torony és egyben a város tetején. Súlyától meg is roggyant az építmény, többször életveszélyessé nyilvánították, és emiatt le is kellett zárni. Tény viszont, hogy ezzel Budapest legmagasabb pontja ez a János-hegyen álló Erzsébet-kilátót leuraló vörös csillag volt, egészen a rendszerváltásig.
Hol van Budapest legmélyebb pontja?
A kérdésre több választ is lehet adni, és mindegyiknek megvan a maga logikája. Nézzük végig őket, utána mindenki döntse el saját maga, hogy hozzá melyik áll közel!
Ínség
Ha olyan pontot keresünk, ami a felszínen van, természetesen jött létre, akkor egész biztosan a Duna-parton kell keresgélni a választ. Sőt, inkább a Duna medrében: a kevesebb mint 96 méter magas Ínség-szikla a Szabadság hídtól északra, a parttól körülbelül 5 méterre fekszik, és nagyon alacsony vízálláskor száraz lábbal is ki (azaz be) lehet sétálni rá. A Duna vízállását nem a meder fenekétől, hanem egy valamikor tetszőlegesen kijelölt, fix ponttól mérik. Ez a nullpont történetesen szintén a tengerszinttől számított 95 méteres magasság körül van, így az 1 méter alatti vízállásoknál érdemes nézelődni a szikla irányába.
A sziklán állni páratlan élmény, de minél ritkábban van rá alkalom, annál jobb: vészjósló nevét onnan kapta, hogy csak tartósan száraz, aszályos időszakokban csökken le annyira a vízszint, hogy láthatóvá és látogathatóvá váljon.
A felszín alatt
Ha olyan pontot keresünk, ahol minél közelebb lehetünk a föld közepéhez, akkor a metróhálózatban érdemes szétnézni. A 2-es metró a Deák Ferenc térnél alulról kerüli el a 3-as metró alagútját, így itt épült a legmélyebbre a metróállomás. A tengerszint feletti magassága mindössze 68,9 méter. (Persze, a csatlakozó üzemi területeken vannak mélyebb pontok, mi jártunk is ott, még Magyarország legmélyebben fekvő árvízi emléktábláját is lefotóztuk.) A metróhálózat legmélyebb pontja mélyebben fekszik, mint Magyarország legalacsonyabban fekvő felszíni pontja, a Gyálarét Szeged mellett.
Meglepő lehet, de hiába megyünk a Deák tér alá, nem itt vagyunk a legmesszebb a felszíntől, hanem a Széll Kálmán téren, ahol a peronok és a felettük lévő Széna tér (!) között bő 38 méter van. Gondolhatnánk, hogy ezzel vége a listának, de mélység szempontból van még egy kitüntetett hely: a Fővám tér metróállomáson megállva van egy olyan pont, ahonnan 32 méterre a felszíntől is látjuk a szabad eget.
