Ha a Tour de Hongrie kerékpárverseny alatt nem okozott gondot az autómentes vasárnap, elképzelhető, hogy máskor sem okozna - vetette fel a Város és Mobilitás Intézet. A Nemzetközi Energiaügynökség már tavaly ősszel javasolta a bevezetését, azonban a magyar kormány elutasította a felvetést.
Vasárnap, május 14-én Budapest belső útvonalain madárcsicsergés hangjaira kelhettek a lakók. A Tour de Hongrie kerékpárverseny futamát az eső sajnos elmosta, viszont Budapest belső területein végre megteremtődött az autómentes vasárnap”
– hívja fel a figyelmet a Város és Mobilitás Intézet a Facebookon.
Mint írják, a 14:19-kor letöltött forgalmi térképből jól látható volt, hogy a város nagy részen autóval is zavartalanul lehetett haladni. Sőt, a Rákóczi úton és az Árpád-hídon olyannyira sikerült száguldani, hogy 2-2 ütközést is összehoztak az autósok.
„Felmerül a kérdés: Ha egy sportverseny miatt lehet vasárnap egészségesebb és csendesebb közlekedést szervezni, akkor a lakosok egészsége, pihenése miatt miért nincs minden vasárnap autómentes nap?” – írják a posztjukban.
Az egyik kommentelőtől aztán rögtön megkapták, hogy csak arra vannak felhatalmazva, hogy kiszolgálják az emberek akaratát, márpedig, ha az emberek autózni akarnak, akkor azt kell kiszolgálniuk.
Ahogy korábban írtuk, a fővárosba három év kihagyás után tért vissza a verseny, és mivel Budapest 150 éves, ezért az utolsó szakaszon 150 kilométert tekertek volna egy 9,5 kilométer hosszú körpályán.
A mezőny a budai rakparton, a Császár-Komjádi Uszoda elől indult útnak, és érintette többek között a Margit hidat, a Jászai Mari teret, a Carl Lutz rakpartot, az Antal József rakpartot, a Lánchídon tértek vissza Budára, ahol az Attila út és Főt utca, Alagút utca érintésével haladtak tovább.
A mezőny eredetileg 11-kor rajtolt volna el, azonban az eső miatt a versenyzők túl veszélyesnek találták a pályát, ezért a szervezők lebutították a szakaszt: csak délben indultak el a bringások, és csak 8 kört tekertek meg a pályán moderált tempóban.
Az autómentes vasárnap felvetése meglehetősen provokatívnak tűnhet annak tudatában, hogy a Lánchíd vagy a rakpartok autómentessé tétele körül milyen vitákat folytatnak nap mint nap.
Az ötlet viszont nem most került elő először, a Nemzetközi Energiaügynökség például már tavaly ősszel javasolta a bevezetését, azonban a magyar kormány elutasította a felvetést. A Levegő Munkacsoport elnöke viszont lelkesen támogatta az ötletet.
„Nagyon sokszor előfordul, hogy mielőtt bevezetnek egy ilyen intézkedést, nagy az ellenállás, de amikor látják a pozitív hatásait, támogatni kezdik. Mindenképpen megér egy kísérletet” – mondta Lukács András az Inforádióban.
2023 május 10-én pedig 14 civil szervezet nyílt levélben fordult Budapest kerületi polgármestereihez, hogy idén szeptemberben az Európai Autómentes Napot vegyék kicsit komolyabban, és nagyobb lezárások legyenek.
Egy általuk hivatkozott közvélemény-kutatás szerint
Londonban, Barcelonában, Varsóban, Brüsszelben és Párizsban már a lakosság 62 százaléka támogatja, hogy heti egy autómentes napot tartsanak az egész városukra kiterjedően.
„Vélhetően Budapesten sem lenne kisebb ez az arány, különösen, ha a lakosok saját maguk megtapasztalnák, hogy milyen kellemes az utcáinkon, tereinken szabadon, biztonságosan, tisztább levegőn és kisebb zajban beszélgetni, sétálni, kerékpározni” – olvasható a levélben.