A háború közelsége, áramkiadások, időnként áruhiány jellemzi a beregszászi mindennapokat. Annak is utána jártunk, hogy vajon mi igaz abból a hírből, hogy az ukrán sereg az utcáról a frontra rabolja a kárpátaljai magyar férfiakat. Videó!
Az orosz-ukrán háború a XXI. századi Európa egyik legszörnyűbb eseménye, amely közvetlenül, vagy közvetetten érint mindenkit a térségben. Magyarország utoljára a délszláv háború során volt abban a helyzetben, hogy egy olyan szomszédos ország áll háborúban, ahol a magyar lakta települések is érintve vannak.
A háború miatt számos aggasztó, a kárpátaljai magyarokat is érintő kérdés merült fel. A magyar sajtó egyik része például arról adott hírt, hogy az ukrán sereg buszokba tuszkolva gyakorlatilag a frontra rabolja a kárpátaljai magyar férfiakat az utcáról, amit a média másik fele orosz propagandának titulált.Azért utaztunk Beregszászra, hogy megkérdezzük azokat, akikről a hírek szólnak: a helybéli magyarokat.
Az utazás során sikerült személyesen találkoznunk Beregszász polgármesterével, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel, hogy megtudjuk, mi a helyzet Beregszászon.
Zubánics László UMDSZ elnök szerint most már jobb a helyzet, hiszen örülnek, hogy az áramkimaradások körülbelül napi 12 órára csökkentek, így legalább a mindennapi feladatokat el tudják látni. Mindezen felül úgy látja, a háború ellenére a hétköznapok nyugodtan telnek, árukkal ellátottak a boltok és az intézmények is működnek.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere ennél kevésbé derűs álláspontot fogalmazott meg. Szerinte áram nélkül nehéz a háztartásban levezetni a hétköznapi teendőket, hiszen tönkre mennek a háztartási gépek, drága az üzemanyag, amit többnyire a generátorokban égetnek el, de bizonyos intézmények áramkorlátozás nélkül működhetnek, mivel erre speciális engedély jogosítja őket.
A kárpátaljai sorozások kapcsán mind az UMDSZ, mind pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői egyetértettek abban, hogy Ukrajna most egy nagyon nehéz időszakát élni. A decemberben elfogadott kisebbségi törvény pedig (amely ellen Románia is élesen kiállt), nem korlátozta tovább jelentősen az ukrajnai magyarok jogait, hiszen a nyelvtörvény eddig is életben volt, csak most már a köztereken sem állíthatnak magyar feliratú táblákat vagy szobrokat. Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi elnöke hozzátette, hogy minden esetben határozott kritikákat fogalmaztak meg a kárpátaljai magyarok érdekében az ukrán vezetésnek és ezt tették most is. „Fontos kiemelni, hogy Kárpátalján soha nem voltak etnikai villongások és azt hiszem, hogy ebből kellene kiindulni” – tette hozzá.
De, hogy mi a helyzet pontosan az állítólagos kényszersorozásokkal? Milyen dolgok nehezítik a hétköznapokat és milyenek adnak további reményt? Valóban orosz propaganda, hogy az ukránok a magyarok ellen vannak? Kiderül a videós beszámolónkból.