Az oroszok szisztematikusan támadják az ukrán polgári infrastruktúrát, hogy megtörjék a lakosságot, gyerekek elhurcolásával és erőszakos oroszosításával pedig népirtást is elkövetnek, ezért Magyarország és az egész világ érdeke is az, hogy elbukjanak Ukrajnában.
Ahogy arról a teljes magyar sajtó beszámolt, a Szabad Városok Szövetségének tagjai,
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere,
- Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere,
- Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere
- és Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere
szerdán Kijevbe utaztak, ahol Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével találkoztak. Az utazás célja annak áttekintése volt, hogy a V4-csoport fővárosai milyen infrastrukturális és humanitárius segítséget tudnak nyújtani az orosz háborús agressziótól szenvedő Kijev városának.
A csúcstalálkozón elmondott beszédében Karácsony Gergely azt mondta kollégáinak: „Ne felejtsék el, hogy a magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal. Azzal a magyar kormánnyal, amelyik bár megszavazta az összes Oroszország elleni szankciót, mégis ugyanazok ellen hangolja a közvéleményt, és gyakran ugyanazokat a hazugságokat terjeszti, mint az orosz kormányzati propaganda. Egyetlen népet sem lehet hibáztatni olyan döntéskért, amit a nevükben a vezetőik hoznak.”
A budapesti főpolgármester azért is látogatott Kijevbe, hogy tolmácsolja sok millió magyar üzenetét: tartsanak ki! „Tudjuk: ez a harc nem csak Ukrajna és Oroszország harca. Ez a harc a jó és a gonosz harca. És csak a jók győzhetnek. Ez az érdeke Ukrajnának, az Ukrajnában élő magyaroknak, Magyarországnak és az egész világnak” – tette hozzá.
Megkerestük Rácz András Oroszország-szakértőt, hogy többek között arról kérdezzük, mennyire biztonságos most Kijevbe utazni. A Német Külpolitikai Társaság munkatársa lapunknak azt mondta, hogy bár belátható időn belül földi támadás nem fenyegeti az ukrán fővárost, az orosz légi- és rakétatámadások még úgyis veszélyforrást jelentenek, hogy nem meglepetésszerűek. Az ukrán légvédelem radar- és légvédelmi rendszere ugyanis, ahogy a szakértő magyarázta, képes előre jelezni a támadásokat: ilyenkor légiriadót rendelnek el, és mindenkinek le kell mennie a pincékbe, így minimalizálva az esélyét annak, hogy bárkinek baja essen. „Ezzel együtt minden más olyan tényező jelen van, ami egy háborúban álló ország életét megnehezíti: ellátási nehézségek, áramszünetek, problémák a fűtéssel, a folyóvízzel” – tette hozzá Rácz.
Az Oroszországi Föderáció október 10. óta teljesen tervezetten rombolja az ukrán polgári infrastruktúrát, ami, mint például a Telexen is olvasható, a lakosság morális és fizikai megtörését szolgálja. Az ukrán energiarendszer súlyos károkat szenvedett már eddig is, és ha az oroszok képesek folytatni a rakétatámadásokat, akkor a helyzet tovább romolhat.
„Az, hogy eközben váltogatják a célpontokat is, arra utal, hogy az oroszok az ukrán légvédelem erőinek megosztására törekednek. Hol egyik irányból, hol másik irányból támadnák, a rakétázások pedig néhány naponta követik egymást”
– mondta az Énbudapestemnek Rácz András.
Az oroszok támadásaik során nem csak a modernebb Iszkander rakétarendszereket használják. Ezek a szállítójárműről indítható rakéták, ahogy korábban az Azonnali írta, az orosz hadsereg talán legrettegettebb fegyverei. Egy Iszkander rakéta állítólag 400-500 kilométeres hatótávolsággal bír, 6-50 kilométeres magasságban repül, 7400-8600 km/h-val halad, és emellett is képes röppályája módosítására, valamint állítólag 10 méteres pontossággal eltalál bármit. Mellettük viszont nagy számban vetnek be S-300-as szovjet légvédelmi rakétákat, amik – mivel eredetileg nem földi célpontok ellen tervezték – nem valami pontosak. Rácz András elmondása szerint ezeket elsősorban a Fekete-tenger partvidékén használják, ahol az orosz frontvonalhoz viszonylag közel vannak az olyan ukrán városok, mint például Zaporizzsja és Dnyipro.
A rakéták mellett szinte minden rendelkezésükre álló robotrepülőt bevetnek. Ezek között szintén akadnak modernebbek és kevésbé modernek, és nagyon nagy számban vetnek be iráni drónokat is, elsősorban Sahid-131-es és Sahid-136-os típusokat. Azt, hogy Irán drónokat és rakétákat is szállít Moszkvának, ahogy a hvg.hu megírta, október közepéig mindkét fél tagadta, aztán a Reuters hírügynökségnek két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata is megerősítette. Az üzletről október 6-án született megállapodás, amikor Mohammad Mokhber iráni alelnök, a nagyhatalmú iráni Forradalmi Gárda két magas rangú tisztviselője és a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács egyik tisztviselője Moszkvába látogatott.
Mindez egybeesett azzal, hogy Ukrajnából az előző hetekben kezdtek olyan orosz támadásokról beszámolni, amik során iráni gyártmányú Sahid-136 típusú drónokat használtak.
Rácz András elmondása szerint a Sahid-131-es és a Sahid-136-os típusok is meglehetősen primitív, egyszerű fegyvereknek számítanak, de rengeteg van belőlük, és vélhetően nagyon olcsók. Mint magyarázta, azt nem lehet tudni, hogy Oroszország mennyit fizet értük, de a lelőtt vagy épségben földre kényszerített példányok alapján úgy lehet becsülni, a típusok elállítási költsége 10-20 ezer dollár körül lehet, miközben egy légvédelmi rakéta 80-100 ezer dollárba is belekerül.
Az orosz hadsereg egyébként, ellentétben például a légierőre támaszkodó amerikai hadsereggel, mindig is a tüzérségi erejére alapozott, és csak utána veti be a gyalogságot. Ennek az ukrán fronton egyedül a Bakhmut körüli harcok mondtak ellent, ahol a szörnyű veszteségekkel járó frontális támadásokat erőltette. Ahogy a KARD blog azonban a napokban beszámolt róla, az orosz hadsereg már ott is egyre kevésbé erőlteti a dolgot, helyette megpróbálják inkább megkerülni a várost, és elvágni az utánpótlási vonalakat. Ahogy Rácz András az Énbudapestemnek megjegyezte, már a cári hadsereg, később a vörös, még később pedig a szovjet hadsereg is egy tüzérségre alapozó hadsereg volt, ami ráadásul rengeteg harckocsival rendelkezett.
A napokban jelentették be, hogy orosz-belorusz közös légi hadgyakorlatot tartanak január 16-tól február elsejéig. A belorusz hadsereggel kapcsolatban Rácz András lapunknak azt mondta, hogy alkalmatlan egy Ukrajna elleni szárazföldi támadásra. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ország ne lenne hadviselő fél. „Bár belorusz reguláris haderő nem lépett ukrán területre, az ország minden más tekintetben támogatja Oroszország háborúját: rendelkezésére bocsájtja az infrastruktúráját, a légterét, és katonai logisztikai, egészségügyi támogatást biztosít, fegyvereket ad Oroszországnak” – magyarázta a szakértő.
Amikor arról kérdeztük, mit lehet tudni arról, hogy milyen az élet az oroszok által elfoglalt ukrán területeken, Rácz kifejtette: Oroszország arra törekszik, hogy megszilárdítsa a kontrollját, ami a távközlési rendszertől az oktatáson keresztül a belügyi rendőri erőkig mindenre kiterjed, és az integritást igyekeznek kierőszakolni, amit a Krímen nyolc év alatt tudtak csak megcsinálni.
Mindez kiterjedt fosztogatással párosul, amivel az oroszok rögtön ellent is mondanak önmaguknak. A fosztogatás ugyanis, érthetően, nem nagyon fér össze azzal, hogy megnyerjék a helyiek szívét, márpedig kifosztják a területeket.
A teljesen szétlőtt Mariupol városképét például, ami 2022 áprilisában került orosz kézre, alapvetően határozza meg a rengeteg temető. Ahogy az Azonnali utánanézett,
az egykori játszóterek helyén keresztek sorakoznak, mivel az ostromlott városban nem volt megfelelő lehetőség a halottak eltemetésére.
A szakértő szerint annak a valószínűsége, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyszer kiadják egy nemzetközi bíróságnak, és mindezért felelősségre vonják, nulla. Pedig ahogy a 444-nek Hoffmann Tamás nemzetközi jogász, a Corvinus Egyetem docense is megerősítette, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények (a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadások, célzott bombázások a polgári infrastruktúra ellen, módszeres fosztogatások) jól dokumentálhatóan és nagy számban történtek, történnek a mai napig.
Ráadásul népirtással is megvádolhatóak az oroszok, ugyanis mindkét szakértő szerint annak számít, hogy a gyerekeket tömegével viszik el Oroszországba, hogy orosszá neveljék őket.
Amikor azt kérdeztük, hogy elfogult-e az, aki mindezt barbárságnak nevezi, vagy éppen ellenkezőleg, valamilyen eszement háborús logika mentén megmagyarázza, Rácz Abdrás azzal válaszolt, hogy szerinte ez hamis dilemma. „Attól, hogy valami megmagyarázható, még barbárság. Én barbárságnak gondolom” – zárta a szakértő.
(Kiemelt kép: Kijev elleni támadás 2022. március 15-én / Forrás: Kijev város hivatalos oldala)