A Budapest-család tagjai extrém körülmények között dolgoznak a városért, hogy összehangolt intézkedésekkel csökkentsék az energia- és vízfelhasználást, mérsékeljék a 17 és 22 óra közötti csúcsterhelést, miközben folyamatosan biztosítják a budapesti szolgáltatásokat. A Nagykörúton például, szigorúan betartva a munkavédelmi és technológiai előírásokat, a munkálatok 78 fokos aszfalton zajlanak.
A BKK és a BKV jelentős megtakarítással járó intézkedéseket vezettek be: a villamosüzemben csökkentették a járművek áramfelvételét és maximális sebességét.
A legtöbb vonalon legfeljebb 40 km/órával közlekedhetnek a villamosok, így naponta mintegy 8-10 MWh villamos energiát takarítanak meg,
miközben a menetidő vonalanként jellemzően csak 1-6 perccel nő.
A metróközlekedésben az M1-es, az M2-es és az M3-as vonalon szintén energiatakarékos menetmódot vezettek be. Az M1-es vonalon a járművezetők úgynevezett félárammal közlekednek, ami legfeljebb 35 km/órás gyorsítást jelent, ez körülbelül 30 másodperccel növeli a menetidőt.
Az M2-es vonalon a szerelvények legfeljebb 60 km/órás sebességgel, valamint korábbi fékezéssel közlekednek, ami körülbelül 40 másodperces menetidő-növekedést eredményez.
Az M3-as vonalon alapértelmezetté tették a lassú menetjelleg alkalmazását, amely menetenként átlagosan 110 másodperces többletmenetidővel jár. Az energiatakarékos menetmódnak köszönhetően naponta 4-5 MWh energiát tudnak megtakarítani.
Augusztus 4-én az M2-es és M3-as vonal nyolc állomásán
17 órától ráadásul leállították a második mozgólépcsőket, aminek köszönhetően összesen 13 üzemórával csökkent a mozgólépcsők működési ideje.
A BKK mindemellett 17 és 22 óra közötti időszakon kívülre ütemezte át az elektromos buszok, a MOL Bubi kerékpárok, a HÁFOR-járművek, a szolgáltatásellenőri gépkocsik és más elektromos eszközök töltését.
A BKV további víz- és energiamegtakarítás érdekében 2026. augusztus 31-ig felfüggesztette a külső járműmosási tevékenységet, amivel 300 köbméter víz és körülbelül 15 000 kWh villamosenergia takarítható meg.
A Budapesti Közművek minden elektromos gépjárművének akkumulátorát kizárólag a 17 és 22 óra közötti csúcsidőn kívül tölti, és ugyanez vonatkozik az akkumulátoros szerszámokra, mobiltelefonokra és számítógépekre is.
A társaság leállította a fővárosi kezelésű szökőkutakat, valamint ahol műszakilag lehetséges volt, a vízforgató és víztisztító rendszereket is.
A köztisztasági locsolójárművek víztartályainak feltöltése szintén csúcsidőn kívül történik.
Augusztus 2. óta szünetel a főváros teljes díszvilágítása, továbbá a társaság szerviztelepein a korábbi 22 órai zárás helyett ideiglenesen 18 órakor véget ér a munkavégzés.
A Budapest Közút minden elektromos járművét kizárólag saját napelemparkkal rendelkező telephelyein tölti, és minden esetben gondoskodik arról, hogy a töltési folyamat 17 óráig befejeződjön.
A zöldvagyon azonban nem maradhat locsolás nélkül: olyan vészhelyzeti öntözési protokollt dolgoztak ki, amely a fák korát, állapotát és vízigényét veszi figyelembe.
A Fővárosi Vízművek biztosítja Budapesten az ivóvizet,
az ellátás folyamatos. A termelési folyamatok részleges átütemezésével a kritikus, 17 és 22 óra közötti időszakban körülbelül 1 megawatt teljesítményigény-csökkentés érhető el.
A társaság az elmúlt napokban átlagosan 10 százalékos energiamegtakarítást ért el, miközben a szennyvíztisztító telepek energia-önellátási arányát mintegy 70 százalékkal növelte.
A Fővárosi Csatornázási Művek arról számolt be, hogy az alacsony dunai vízállás és a nyári száraz időjárás következtében a fővárosban keletkező szennyvíz mennyisége 10-20 százalékkal csökkent. Augusztus 1-től átütemezték a legkritikusabb, 17 és 22 óra közötti villamosenergia-felhasználás egy részét, ami 600-700 kW-tal mérsékelhette a villamos hálózat terhelését.
A Budapest Vásárcsarnokainak telephelyein átfogó világításcsökkentési programot vezettek be. Több helyszínen csökkentették vagy megszüntették a díszkivilágítást, lekapcsolták a külső világítást.
A Budapesti Sportszolgáltató Központ a Margitszigeti Atlétikai Centrum nagypályájának öntözőrendszerét takarékos üzemmódban működteti, a pályavilágítást csak a biztonságos sportoláshoz szükséges mértékben használják. Augusztus 2-tól leállították a Városligeti Műjégpálya főépületének és a tóparti sétány díszkivilágítását.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. az energetikai és vízgazdálkodási szempontból nem kritikus fogyasztások visszafogásával járul hozzá a takarékossági célokhoz. Az érintett fürdőkben a zöldfelületek locsolásának gyakoriságát heti három alkalomra csökkentették, a szaunákat leállították, a hullámmedencék működését korlátozták.
A társaság ugyanakkor úgy alakította intézkedéseit, hogy azok ne veszélyeztessék a fürdők biztonságos működését, a vízkezelési technológiákat és a gyógyászati szolgáltatások ellátását.
Tekintettel arra, hogy a BGYH fürdőinek többsége saját kutakból és forrásokból biztosítja termál- és hidegvízellátását, jelenleg nem volt szükség általános vízfelhasználási korlátozások bevezetésére.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szintén kiemelt figyelmet fordítanak az energiafogyasztás csökkentésére. Ahol az intézmények biztonságos működése ezt lehetővé teszi, leállítják a nem nélkülözhetetlen lifteket, míg a mosó- és szárítógépek, villanytűzhelyek és más nagy energiaigényű berendezések használatát a 17 és 22 óra közötti időszakon kívülre szervezik.
A klímaberendezések működését úgy korlátozták, hogy a csúcsidőszakban csak a közösségi helyiségek, illetve a több hálótermet egyidejűleg kiszolgáló folyosói rendszerek maradnak üzemben. A túlmelegedés elleni védekezés érdekében ideiglenes árnyékolókat helyeznek ki, hűtőzseléket osztanak az ügyfelek részére.
Mindezeken felül, ahol csak lehetséges, elrendelték az otthoni munkavégzést, csak a BKV-nál 54 iroda vált lezárhatóvá, ami közvetlenül hozzájárult az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez.
Szinte mindehol lekapcsolták a nem használt hűtőberendezéseket, optimalizálták a légkondicionáló-rendszereket, és 17 órától korlátozták azok működését.
Miután újabb hőhullám érte el a Kárpát-medencét, az országos tisztifőorvos július 30-tól harmadfokú (új ablakban nyílik meg)hőségriasztást rendelt el eredetileg augusztus 4., kedd éjfélig, azonban ezt később augusztus 7., péntek éjfélig meghosszabbította.
Mivel egész Európát rendkívüli hőség és aszály sújtja, a Duna kritikusan alacsony vízállása összehangolt és haladéktalan cselekvést igényelt. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 4-én, kedden (új ablakban nyílik meg)arról beszélt,
a következő 48 óra lesz a legnehezebb a hőhullám során, mert több helyen is 40 fok fölé emelkedhet a hőmérséklet, és nőni fog az áramfogyasztás, miközben a Duna vízállása nem emelkedik.
A HungaroMet azt írta,ma, azaz augusztus 6-án tetőzik a hőség, az ország döntő részén 29 fok körüli vagy afeletti, a középső országrészben 30-31 fok körüli napi középhőmérsékletet valószínűsítettek. Az egész ország területére piros riasztást adtak ki.
Az előrejelzés szerint augusztus 7-én pénteken viszont a Duna vonalában, illetve attól keletre szórványosan, a Dunántúlon helyenként már zivatarok alakulhatnak ki, az Északi-középhegység nyugati felében, az Észak-Alföld egyes részein még felhőszakadásra is van esély.