A Fővárosi Önkormányzat minden évben elkészíti Budapest környezeti állapotértékelését, melyből az évre-évre kirajzolódó változási irányok, tendenciák nem csak a lakosság szakmailag ellenőrzött tájékoztatását szolgálják, de alapot képeznek Budapest következő időszakra szóló környezeti programjához és egyéb környezeti stratégiák és intézkedések kidolgozásához.
Az állapotértékelés a korábbi évekhez hasonlóan tartalmazza a környezeti elemek állapotának vizsgálatát a természeti környezet, a zöldinfrastruktúra, a talaj, a vizek, a klimatikus viszonyok, a levegőminőség és a zajterhelés fejezetekben, illetve a környezet állapotát befolyásoló tényezőket az épített környezet, az energiagazdálkodás, a közlekedés, a gazdasági tevékenység, az árvízvédelem, ivóvízellátás, szennyvízkezelés és csapadékvíz-gazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, a zöldfelület-gazdálkodás, a közterületek tisztántartása, a környezeti nevelés, tájékoztatás, szemléletformálás és a társadalom fejezetekben.
A Fővárosi Közgyűlés 2025 decemberi ülésén elfogadta a 2025. évi környezeti állapotértékelést, amiből a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is kiszemezgetünk néhány, szerintünk fontos és érdekes információt.
A klimatikus folyamatok változásával kapcsolatban a 2024. évi környezeti állapotértékelésben azt írták, tekintve, hogy azok visszafordíthatatlanul felgyorsultak, hogy „célszerű mindenkinek mihamarabb felülvizsgálnia eddigi céljait, majd azok fontossági sorrendjéhez rendelni idejét, erőforrásait”. A helyzet nem javult, sőt
a Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint globális léptékben és Európában is 2024 a legmelegebb év 1850 óta.
Időjárási szélsőségek
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. A korábban viszonylag ritka szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válik, miközben a csapadékviszonyok megváltoznak. A felhőszakadások és más szélsőséges csapadékesemények egyre intenzívebbek, több régióban is katasztrofális árvizekhez vezettek, ugyanakkor egyre súlyosabb aszályokra is lehet számítani.
Ezek az események a környezeti és társadalmi kockázati tényezőkkel együtt komoly kihívásokat jelentenek. Különösen az élelmiszer- és vízellátás biztonságát, az energiabiztonságot és a pénzügyi stabilitást, valamint a lakosság egészségét veszélyeztetik; ez pedig kihat a társadalmi kohézióra és stabilitásra. Ezzel párhuzamosan az éghajlatváltozás hatással van a szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémákra, valamint az épített környezetre.
Magyarországon a 2024-es évi középhőmérséklet országos átlagban 12,91 °C, mely szintén az elmúlt 124 év legmelegebbje volt,
közel 0,7 °C-kal haladta meg az előző, 2023-as legmelegebb évet. Budapesten is 2024 volt a legmelegebb év, az átlaghőmérséklet 14,4 °C volt, s megannyi hőséghez kapcsolódó index éves száma is rekordmagas értéket ért el. A jelentősen csapadékos 2023 után ráadásul 2024 még száraz is volt, országos szinten a 25., Budapesten a 23. legszárazabb év 1901 óta.
2024-ben Budapest belterületen 27 harmadfokú hőhullámos nap fordult elő, mely a legmagasabb éves érték az elmúlt 124 évben, több mint négyszerese a 1991-2020-as átlagnak (6,6 nap).
A nappali magas hőmérsékletek mellett az emberi szervezet számára igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet. A legalább 20 °C-ot elérő napi minimumhőmérsékletű napok, azaz a trópusi éjszakák már a 20. század elején is előfordultak szinte minden évben, de napjainkra sokkal gyakoribbá váltak. A 124 éves változást tekintve mintegy 21,1 nappal nőtt a 20. század eleje óta a trópusi éjszakák száma.
2024-ben rekordmagas számú, 56 trópusi éjszaka nehezítette az éjszakai pihenést, amely az 1991-2020-as átlag háromszorosa.
Ami pedig a másik végletet jelenti: 2024-ben 31 fagyos nap fordult elő, mely 26 nappal maradt el az 1991-2020-as átlagtól. Ha a 124 éves trendet tekintjük, jól látható, hogy mintegy 14,9 nappal csökkent a fagyos napok száma a 20. század eleje óta.
A jelentősen csapadékos 2023-as évet követően 2024 szárazabb volt. Országos szinten (525,5 mm) a 25., Budapesten a 23. legszárazabb évet (427,5 mm) tudhatjuk magunk mögött. A május és szeptember hónapok kivételével minden hónapban csapadékhiány állt fenn, júliusban 76 százalékkal, novemberben 71 százalékkal kevesebb hullott a sokévi budapesti havi összegeknél.
Fák és a zöldfelületek állapota
A Magyar Kertépítők Országos Szövetségének egri konferenciájának február 11-i, szerdai napján Bardóczi Sándor főtájépítész nem véletlenül beszélt arról, hogy a városi zöldfelület-gazdálkodásban dolgozók azt látják, hogy 2022 óta szintet lépett a klímaváltozás, a város fák egészségi állapota emiatt aztán néhány év alatt 10 százalékot romlott, és a következő 10 évben rengeteg fa kerül az összeomlás határára.
A konferencián Dezsényi Péter,
a BKM FŐKERT divízió-főigazgatója is megerősítette, hogy az idős fák 35 százalékát elveszíthetjük a következő tíz évben.
Az ok, mint a főigazgató is fogalmazott, hogy a 2022-es aszály után bedurvult a klímaváltozás, és sokkal rosszabb lett a helyzet. Márpedig a helyzet már a 2022-es aszály előtt sem volt a legjobb. A főigazgató elmondása szerint, miközben a fák 30-40 éves korukra érik el teljes fejlettségüket, a faállomány átlagéletkora az elmúlt évtizedekben nagyjából 25 évre csökkent. Annak érdekében, hogy a veszélyessé váló fák pótlása ne csak mennyiségi, hanem minőségi is legyen, a konferencián Bardóczi már idén új faültetési protokoll bevezetését jelentette be.
Abban egyébként, hogy egy lakosra átlagosan mennyi zöldfelület jut, nem történt változás. Budapesten egy lakosra átlagosan tehát továbbra is 33 négyzetméter erdőterület (amelyből 26 négyzetméter rekreációs célú parkerdő), továbbá 6 négyzetméter közpark, közkert jut. Ahogy az állapotértékelés is megjegyzi, a város – nemzetközi normákhoz képest – alulteljesítő zöldterületi ellátottságát részben pótolják a lakótelepi zöldfelületek, amelyek kedvező mennyiségükkel meghatározó szerepet játszanak a lakótelepen élők zöldfelületi ellátásában.
A főváros erdősültsége összességében körülbelül 11 százalékos, ami ökológiai szempontból a vizsgált európai városok tekintetében átlagosnak tekinthető. A hazánkban előforduló mintegy 2700 őshonos növényfajból több mint 1400 megtalálható a fővárosban, sőt három védett növényfaj (homoktövis, sárgás habszegfű, vajszínű atracél) az országban kizárólag csak Budapesten fordul elő.
Levegőminőség
A levegőminőséggel kapcsolatban általában elmondható, hogy az utóbbi közel 20 évben a kezdeti gyors javulást stagnáló, illetve lassan javuló trend váltotta fel. A tanulmányban a szálló por (PM10) szennyezettségi szint évenkénti változását az egy éven belüli tiszta napok arányával szemléltetik. Tiszta napnak az számít, amikor minden budapesti mérőállomás 24 órás eredménye kisebb mint 50 μg/m3.
A legkedvezőbb eredményt 2023-ban mérték, amikor is 347 tiszta napot mértek, ami majdnem 11,5 problémamentes hónapnak felelt meg.
A 2024-ben mért adatok alapján
a tiszta napok száma a 2020-as évnek volt megfelelő, 317 nappal, amely kicsivel több mint 10 hónapnak felelt meg.
A hosszabb távon lassan, de egyértelműen javuló tendenciával összhangban a PM10 éves határérték-túllépés már csak elvétve, legfeljebb évente 1-1 mérőállomáson fordult elő.
Az ún. policiklusos aromás szénhidrogének közül az erősen rákkeltő hatású benz(a)pirén (BaP) légköri koncentrációjával kapcsolatban nem történt változás: ezúttal is több esetben meghaladta a vonatkozó éves határértéket. Azt érdemes ugyanakkor tudni, hogy főként fa és szén fűtési célú égetésekor keletkezik, és hogy a magas szint a közép- és kelet-európai régió jellemző problémája.
Az ózon koncentrációja az elmúlt évekhez hasonlóan többnyire határérték alatti volt, a 2024-es év ugyanakkor a 295 tiszta napos problémamentes időszakával, ami egyébként 80,6 százalékos arányt jelent, az eddig vizsgált évek legrosszabb eredményét jelenti. A budapesti nitrogén-dioxid szint tekintetében viszont továbbra is javuló tendencia figyelhető meg, 2020, 2022, 2023 után 2024-ben is valamennyi mérőállomáson teljesült az éves átlagkoncentráció-követelmény.
A tanulmány szerint Budapest
a kisméretű szálló por, valamint a nitrogén-dioxid tekintetében továbbra is az átlagos, közepesen szennyezett európai városok közé sorolható,
ahol a lakossági fűtés az egyik legjelentősebb légszennyező forrás, különösen a fűtési szezonban.
Zajterhelés
Budapest lakossága továbbra is átlagértéket közelítő zajterheléssel érintett. Ahogy tavaly is írtuk, a helyzet sokkal jobb, mint Barcelonában vagy Bécsben, viszont rosszabb, mint Prágában vagy Stockholmban. A környezeti zajforrások közül a legjelentősebb a közúti közlekedés lakossági zajterhelése, a forgalomcsillapítások viszont ennek a kezelésére is hatásos eszközök, ahogy javíthat a helyzeten a kerékpáros hálózat nagyarányú kiterjesztése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése. A főváros újabb stratégiai zajtérképe jelenleg előkészítő fázisban van. Elkészítése több hónapot vesz igénybe és várhatóan 2026-ban készül el.