„Szerinted hogyan tudja a főváros támogatni a városlakókat egészségük megőrzésében?” – teszi fel a kérdést a Fővárosi Önkormányzat. A válaszokkal pedig a készülő településterv írásába lehet becsatlakozni, hiszen senki nem ismeri jobban a várost, mint aki itt él és naponta használja.
Most arra biztatnak mindenkit, hogy február 10-éig töltsön ki egy kérdőívet, ami körbejárja a témát. Mint írják, a városi szolgáltatások, a köztereink és a közművek jó minősége, a közlekedés hatékony szervezése mind a város fejlődését szolgálják. A fejlesztések viszont nem önmagukért vannak, hanem azt a célt kell szolgálniuk, hogy a város használója jobb minőségben és jó egészségben minél hosszabb ideig élhessen.
A kérdőívben többek között arról érdeklődnek, ki mit tart Budapest esetében az egészségére leginkább károsnak, az egészségmegőrzéshez kapcsolódóan mely területen lenne leginkább szükség tájékoztatásra, ki mit gondol, mik az önkormányzatok legfontosabb feladatai az egészség megőrzésének támogatásában.
Az Európai Bizottság éppen február 3-án adott ki egy jelentést, amiből az derült ki, hogy az uniós tagállamok, valamint Izland és Norvégia közül lakosságarányosan Magyarországon haltak meg 2021-ben a legtöbben rákban. A daganatos halálozás kis híján harmadával haladta meg az EU-átlagot. Ahogy a Telex összefoglalta, a magyarok körében a dohányzás, a túlzott italfogyasztás és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot, ráadásul amíg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt. Amíg 2014-ben a 15 éves magyaroknak csupán 19 százaléka volt túlsúlyos, 2022-re ez az arány 25 százalékra emelkedett.
A KSH 2024 tavaszán megjelent kiadványa szerint
egy budapesti születésű férfi születéskor várható élettartama 74,2 év,
ami országban messze a legmagasabb, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyeié például csupán 70,1 év. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szintén 2024 tavaszán megjelent jelentése szerint viszont a budapestiek még mindig 6 évvel korábban halnak meg, mint az uniós átlag. Az Eurostat egyébként 2022-es adatokkal dolgozott, azok szerint úgy kalkuláltak, hogy a Magyarországon a születéskor várható élettartam 76 év, az uniós átlag pedig 80,6 év.
Ahogy az Énbudapestemen is összefoglaltuk, a 2024. évi környezeti állapotértékelés szerint a főváros levegője a legfontosabb mutatókban, a nitrogén-dioxid (NO2) és a szálló por (PM10) koncentrációját tekintve jelentősen javult, az adatok szerint a főváros az átlagos, közepesen szennyezett európai városok közé sorolható, előbbi esetében az értékei megegyeznek Párizs értékeivel, utóbbi esetében Budapest többek között Párizs, Varsó, Barcelona és München előtt áll, de valamivel Prága és jóval Bécs mögött.
Mint írják, bár Magyarországon a lakosság egészségi állapotát leginkább a dohányzás, a magas vérnyomás, majd az étrendi kockázat vagy a magas testtömeg index határozza meg – a fontosabb tényezők között a légszennyezettség egészséghatása 2019-ben a 8. helyen szerepelt. A szálló porral a 2017-2019 időszakban átlagosan évente 1041 korai haláleset hoztak összefüggésbe, ami 5,5 százalékát adta a budapesti haláleseteknek.
Az állapotértékelésből az is kiderült, hogy egy lakosra Budapesten átlagosan 33 négyzetméter erdőterület és 6 négyzetméter közpark, közkert jut, ami nemzetközi összehasonlításban nem számít jónak, a nemzetközi célérték ugyanis 9 négyzetméter, de a Fővárosi Önkormányzat hosszú távú városfejlesztési koncepciójában kiemelt célként szerepel, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyisége a jelenlegi 6 négyzetméterről 7 négyzetméterre növekedjen, azaz 226 hektár új parkterületet, azaz több mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkot hozzanak létre.
Az állapotértékelés kitér arra is, hogy európai városokkal való összehasonlításban
Budapest lakosságát a zajterhelés átlagosan érinti,
a helyzet jobb, mint Barcelonában vagy Bécsben, viszont rosszabb, mint Prágában vagy Stockholmban. A környezeti zajforrások közül a legjelentősebb a közúti közlekedés lakossági zajterhelése, a forgalomcsillapítások viszont ennek a kezelésére is hatásos eszközök, ahogy javíthat a helyzeten a kerékpáros hálózat nagyarányú kiterjesztése, valamint a közösségi közlekedés fejlesztése.
Ehhez kapcsolódik, hogy a város felkészüljön a klímaváltozás hatásaira is, amihez szintén kapcsolódik egy kérdőív. Ahogy az önkormányzat oldalán írják, a globális klímaváltozást Budapest nem tudja egyedül megállítani, a hatások mérséklésére viszont képes lehet. „Szerinted mit tehet a Főváros a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a széndioxid-kibocsátás mérséklése érdekében?” – teszik fel a kérdést.
Európa ugyanis, állapítja meg a környezeti állapotfelmérés is,
a világ leggyorsabban melegedő kontinense,
ahol a korábban viszonylag ritka szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válik, miközben egyszerre lehet egyre súlyosabb aszályokra és szélsőséges csapadékeseményekre számítani. 1901 és 2023 közötti időszakban mintegy 1,61 °C-os emelkedés mutatható ki Budapest évi középhőmérsékletének alakulásában. A nappali magas hőmérséklet mellett az emberi szervezet számára igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20°C alá a hőmérséklet.
A 2024 tavaszán készült interjúkban a főpolgármester drámainak nevezte, hogy Magyarországon minden negyedik ember olyan betegségben hal meg, ami megelőzhető lett volna. A választási kampányra is ráfordulva arról is beszélt, hogy az egészségügynek az egészség megőrzéséről is kellene szólnia, ezért indítottak a kormány pénzügyi támogatásával egy CT- és MR-programot, hogy lerövidítsék a várólistákat. Mint mondta, ezt a programot szeretnék folytatni. Amikor májusban bemutatta a programját, azt ígérte, hogy a következő öt évet „életigenlő politikának” fogja alárendelni, és hogy
öt évvel fogják növelni Budapesten a várható élettartamot.
„(...) Legyen Budapest a közös otthonunk, egy olyan város, ahol jobb élni és ahol tovább is élhetünk, legalább öt évvel” – fogalmazott, de mint látjuk, ehhez azért a városlakók is kellenek.
Egy harmadik kérdőívben pedig arra keresik a választ, miért jó Budapesten élni?
A három kérdőív része Budapest új településtervének. A terv célja meghatározni Budapest jövőképét és javaslatot tenni a környezeti, társadalmi, gazdasági kihívások kezelésére, Budapestnek az országban betöltött különleges szerepköréhez is kapcsolódó fejlesztési célokra, infrastruktúra-fejlesztésekre, intézkedésekre, a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására és a településrendezési szándékokra.