Izgalmas adatokat gyűjtött és hasonlított össze a G7 a nagykörúti üzlethelyiségekről és abba is betekintést nyújtottak, hogyan helyezi adatalapú tudásra a városfejlesztést a nagykörúti projekt.
A G7 az első felmérést 2022-ben végezte a pesti oldalon, akkor minden ötödik üzletet (20 százalék körüli arány) találták üresen, még idén ez az arány 10 százalék alá ment le – írják a cikkben. Érdekes az összesítésük a különböző profilú helyekről – mennyi az étterem, kávézó, kocsma, élelmiszerbolt – és a cikkből az is kiderül, milyen arányban tört előre a gasztró vonal.
A jelenleg kiadó 60 helység közül 39 már amúgy tavaly is üresen állt, de a változásokról azt állítják, elég hektikusak, évente százas nagyságrendben mérhetőek, miközben van egy olyan gerince a szolgáltatásoknak – a gyógyszertáraktól a nagy élelmiszerláncok boltjain át drogériákig – amelyek szinte be vannak betonozva. (Akár évtizedes szinten is, hiszen a kígyós logók vagy csemegeboltok cégére bizony Fortepan képeken is felbukkan máig ismerős helyeken.)
A felméréseiknek izgalmas keretezést ad az a tény, hogy az elmúlt években a Főváros egyik kiemelt projektje – amelyre megvan az uniós pályázati támogatás is – a Nagykörút megújítását tűzte ki célul. A most futó projekt keretében növelnék a zöldfelületek nagyságát, védettebb kerékpársávokat alakítanának ki, egységes vízáteresztő burkolatot hoznának létre a járdafelületeken, több zebra és akadálymentes átkelőhely jönne létre a kiemelt csomópontoknál. Ám fontos hangsúlyozni, hogy a Nagykörút tervezett megújítása túlmutat a közterületek fejlesztésén, a Fővárosi Önkormányzat célja, hogy egy pezsgő, a környéken élőknek és az idelátogatóknak egyaránt vonzó szolgáltatásokkal és üzletekkel teli körút jöjjön létre – aminek az első lépése, az új arculat meg is van – ami együtt jár az üzletportálok és a homlokzatok megújításával, kulturális és közösségi programok szervezésével.
Azonban ahhoz, hogy ez megvalósuljon vagy végtelen mennyiségű pénzre van szükség, vagy pedig olyan stratégiára és platformokra, ahol egy organikus folyamattá tud ez válni. A G7 összefoglalója szerint a helyzetet nehezíti, hogy ugyan a Nagykörút közúti része a Fővárosi Önkormányzathoz tartozik, azonban a házfalaktól kezdve szinte minden magántulajdon, kisebb arányban esetleg helyi önkormányzati, így a Fővárosnak viszonylag kis mozgástere van abban, mi is történjen az üzletekkel, bérelhető helyiségekkel.
Ennek ellenére a Főváros mégis nekiállt kidolgozni a körút egységes, egyfajta plázakoncepción alapuló gazdaságfejlesztési tervét – jelentette be a lap.
„Részletes adatbázist építettünk a körút mentén található vállalkozásokról, és hamarosan kiegészítjük azt az összesített kereskedelmi aktivitási adatokkal. Egy digitális fizetési szolgáltatóval dolgozunk együtt, hogy hozzáférjünk anonimizált, aggregált betekintésekhez az általános vásárlási trendekről ezeken a területeken, beleértve a körutat, a Rákóczi utat és a Bartók Béla utat” – mondta el a G7-nek Vámos Krisztina, a Főpolgármesteri Hivatal szervezetiadat-felelőse. Kihangsúlyozva, hogy a cél a gazdasági minták megértése a városfejlesztéshez, minden adat anonimizált lesz, a Főváros nem fér hozzá semmilyen személyes adathoz vagy egyes üzletekre vonatkozó részletekhez. Ez az összesített adatelemzés a körút gazdasági fejlesztési tervének egyik kulcspillére lesz, és várhatóan jövőre készül el.
„Miután kielemezzük a tranzakciós adatokat, megnézzük, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek kihasználásával mit lehet ebből kihozni, és elkezdjük a koncepció megvalósítását” – mondta el a G7-nek Balogh Samu, a Budapesti Közlekedési Központ közterület-fejlesztési programvezetője.
A cikk szerzője a további részében vázolja, milyen környékbeli fővárosi illetőségű helyszínek tudnának a koncepció pillérei lenni a vásárcsarnokoktól az aluljárókig, majd kitér arra, hogyan képzeli el a Főváros azt a közös online és offline platformot, ami összefogja a nagykörút mentén található kereskedőket.