A nyári szünetet követő első közgyűlésen támadásba lendült a Tisza, és már az első percekben megpróbálta beszorítani a Fideszt azzal, hogy hiteltelenül képviselik a gyermekvédelmet. A Fidesz ugyan megpróbálta visszavenni a kezdeményezést, de érdektelenségbe fulladtak a brüsszelezéssel kapcsolatos felvetéseik, úgyhogy az új testület második legrövidebb közgyűlése lett a mostani.
A 2025 szeptemberi közgyűlés a napirendi pontok megvariálásával kezdődött. Az Állami Számvevőszék 2025. szeptember 17-én publikálta az önkormányzat pénzügyi helyzetével kapcsolatos jelentését, amit a közgyűlésnek el kellett még fogadnia, úgyhogy Karácsony Gergely azt javasolta, hogy vegyék a napirend elejére. A tiszás Gémes Szilvia viszont kérte, hogy egy fideszes javaslattal, a fővárosi ingatlanok hasznosításával kapcsolatos javaslattal kezdjék a vitát. Az előterjesztés arról szólt, hogy az önkormányzati fenntartású épületekben tiltsák be az olyan propagandaanyagok terjesztését vagy azokat a rendezvényeket, amelyek a kiskorúak világnézeti, szexuális vagy ideológiai befolyásolására irányul – különös tekintettel, ha LMBTQ-val kapcsolatos tartalmakról van szó. Karácsony javaslatot tett még arra is, hogy a 44-es előterjesztést, a BKK volt vezető tisztségviselői által okozott anyagi károk megtérítésével kapcsolatos javaslatot vegyék le napirendről, mert mint fogalmazott, „a BKK álláspontját befolyásoló döntéshozatalra készül a közgyűlés ebben a bírósági perben”. Az előbbieket elfogadta a közgyűlés, Karácsony levétellel kapcsolatos kérését viszont elutasították.
Hogy miért szerették volna a tiszások, hogy egy fideszes előterjesztéssel kezdjék a közgyűlést, az rögtön kiderült. A DK-s Déri Tibor rögtön igyekezett lecsapni a labdát, és feltette a kérdést, hogy amikor a Szőlő utcai intézetben tíz éven keresztül prostitúciós hálózat működhetett, amikor gyerekeket használtak ki, amikor emberkereskedelem gyanúja miatt tartóztattak le egy igazgatót, akkor tényleg az LMBTQ emberek könyvbemutatói vagy kulturális rendezvényei jelentik a veszélyt? Gémes következett, aki szintén a fideszesekhez intézett egy kérdést: honnan veszik a bátorságot, hogy gyermekvédelemről beszéljenek, amikor továbbra sem derült ki, milyen visszaélések történtek a bicskei gyerekotthonban, hogy kinek az utasítására engedélyezte Novák Katalin, volt köztársasági elnök K. Endre kegyelmét, és amikor egy újabb, minden eddiginél aljasabb szexuális bűncselekmény jutott a közvélemény tudomására? Az előterjesztés szerinte hiteltelen és felháborító. Mint mondta, elég volt, az ország várja tőlük a válaszokat. A másfél órás vita során az ülésteremben hangosan kinevették Szentkirály Alexandrát, a Fidesz frakcióvezetőjét, amikor azt mondta, a Fidesz a leghatározottabban kiáll a gyerek védelme mellett.
A Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatóját nyáron gyanúsították meg emberkereskedelemmel és szexuális kizsákmányolással. A gyanú szerint a férfi egy társával prostituáltként futtathatott nehéz sorsú lányokat, akik a gyermekotthonban nőttek fel. Ezt követően Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakember, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt igazgatója arról beszélt a Válasz Online-nak, hogy ő már 2015-ben bejelentést tett a rendőrségnek, hogy az igazgató, Juhász Péter Pál fiatal lányokat és fiúkat hord ki prostitúciós célból. Kuslits elmondása szerint arról keringenek hírek a szakmában, hogy Juhászékat két nagyon magas rangú politikus védte. Az egyiknek állítólag a fiúkat, a másiknak a lányokat vitték. „Úgy tudjuk, hogy Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek” – nyilatkozta Kuslits. Ha a pletykák igazak, akkor szerinte Juhász az egész kormányt a kezében tartja.
Az Állami Számvevőszék 2025. szeptember 17-én publikálta a főváros költségvetési és pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről szóló jelentését, amiről itt írtunk bővebben. Az egész jelentésből talán a legfontosabb megállapítás az, jegyzik meg az előterjesztésben, hogy önmagában a fővárosi erőfeszítés kevés ahhoz, hogy ezt a jelenlegi helyzetet megoldja. Az a kijelentés, hogy ha a Főváros nem kap érdemi segítséget a fenntartható működésének biztosításához, csődbe fog menni, az innentől nem riogatás, hanem tény. Az előterjesztés elfogadásával a közgyűlés nemcsak tudomásul vette a jelentést, hanem fel is szólította a kormányt, hogy folytassa a tárgyalásokat a főpolgármesterrel annak érdekében, hogy az Alaptörvényben rögzített fenntartható költségvetési gazdálkodás elve ténylegesen érvényesülhessen a Fővárosi Önkormányzat költségvetési gazdálkodása tekintetében.
Budapesten lakhatási válság van, aminek megoldása komplex megoldásokat igényel. Arról a városvezetés szerint lehetne vitatkozni, hogy a kormány által indított Otthon Start lakáshitelprogram a legmegfelelőbb megoldás-e erre, az mindenesetre biztos, hogy Budapesten új lakások építésére szükség van. Az ösztönzés egyik eszköze, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítja azokat a beruházásokat, ahol legalább 250 lakás valósul meg, és a lakások legalább 70 százaléka megfelel a hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének. A kormány ezáltal viszont elvonja a helyi önkormányzatok építési szabályozási jogkörét, így azok nem tudják érvényesíteni azokat az urbanisztikai elvárásokat, amelyek célja, hogy élhető, a 21. század követelményeinek megfelelő lakások épüljenek. Márpedig sem a városnak, sem a lakóinak nem jó az, ha úgy épül sok lakás, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás nem biztosítható, hogy a közvilágítás nem építhető ki, vagy a közúti megközelíthetőség nem biztosított.
A városvezetés ezért partnerséget ajánl a lakásokat építő beruházóknak: a Fővárosi Önkormányzat elvárja, hogy stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott, korszerű urbanisztikai szempontokat érvényesítsék a beruházók, cserébe a Fővárosi Önkormányzati érdekkörbe tartozó, széles értelemben vett közszolgáltatók kiemelten, összehangoltan és soron kívül adják ki a kezelői és tulajdonosi hozzájárulásokat a kiemelt beruházássá nyilvánított lakásépítésekhez. A korszerű urbanisztikai szempontok közé tartozik például, hogy minél innovatívabb módon alakítsanak ki minőségi zöldfelületek, hogy a csapadék vizet minél nagyobb arányban hasznosítsák helyben, valamint, hogy mélygarázs jellegű parkolóhelyek számát valós lakossági igényekhez igazítsák. Mindezen szempontok érvényesülését egy, az érintett közszolgáltatók (Fővárosi Vízművek, Fővárosi Csatornázási Művek, BKM, BKK, Budapest Közút) és a Főpolgármesteri Hivatal képviselőiből álló munkacsoport tekintené át.
Egy hasonló javaslatában Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is arról ír, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak vissza kell vennie a kezdeményezést, és meg kell találnia az eszközöket arra, hogy a fenntarthatóság elveivel ellentétes, a közgyűlés konszenzusával elfogadott városfejlesztési dokumentumokkal szembemenő beruházásokat a megfelelő irányba tereljék. Vitézy is egy állandó testület felállítását szorgalmazza, amely a beruházások tartalmának ismeretében véleményt formáljon arról, hogy azok a főváros stratégiai céljaival összhangban állnak-e, illetve amennyiben nem, úgy a fővárosi hatáskörbe tartozó infrastruktúra-hálózatok teherbírásának figyelembevételével tartalmi változtatásokat javasoljon. Karácsony előterjesztését elfogadták, Vitézy az átfedések miatt visszavonta a magáét, csak egy pontját tartotta fent, ami arról szólt, hogy az Otthon Start program keretében előmozdítani kívánt lakóingatlan-fejlesztések esetében fokozottan ügyelni szükséges a Budapesti Mobilitási Terv (BMT) stratégiai céljainak érvényesülésére. Ezt szintén elfogadták.
A városvezetés javaslatot tett a taxisrendelet módosítására is, aminek részeként többek között előírnák, hogy a taxiállomás-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtásakor, illetve az azt követő időszakban a szolgáltató köteles legyen bejelenteni, hogy az adott alvázszámú járművet mely gépkocsivezetők vezetik, és hogy a gépkocsivezető személyében bekövetkezett változást 48 órán belül jelentsék be a közlekedésszervező felé. A javaslatok többsége azonban túlmutat a Fővárosi Önkormányzat jogalkotási felhatalmazási körén csak felterjesztési jogával élhet a közgyűlés. Szeretnék többek között, ha szigorúbb alkalmassági feltételeket vezetnének be, keményebben büntetnék a jogosulatlan személytaxi-szolgáltatás végzését, ha egyértelműen rögzítenék, hogy a szolgáltatói körből kivont jármű eredeti színét vissza kell állítani, és ha lehetővé tennék ép-és hangfelvétel készítésének lehetőségét a taxigépjárművekben. Ezt is elfogadták.
A javaslatok között szerepelt, hogy a Freeszfe csapata vegye birtokba a Szabolcs utcai volt iskolaépület átalakításával létrejött közösségi teret, amit általában csak pesti Jurányiként emlegetnek. Ahogy Karácsony már korábban összefoglalta, a Freeszfe Egyesület célja olyan autonóm alkotóműhely létrehozása, amely méltó a volt Színház-és Filmművészeti Egyetem hagyományaihoz. Teret és lehetőségeket akarnak biztosítani azoknak, akik nem tűrik a művészeti szabadság eltiprását. A terveik szerint a már meglévő színház- és filmművészeti képzéseiket szeretnék bővíteni. Összesen tizenöt képzésnek adhatna helyet a pesti Jurányi, ami befogadó alkotó- és játszóhellyé válik a független társulatok számára, valamint pszichológus, drámapedagógus és filmes szakemberek segítségével középiskolásoknak segítséget nyújtó programokat és szenior programot is hirdetnének. Az egyesület a pályázatában vállalta az ingatlan üzemeltetésével járó kötelezettségeket. Szintén elfogadták.
A közgyűlés döntött arról is, hogy meghosszabbítja a Százados út 67. szám alatt található sporttelep használatba adását. Az eredeti megállapodás szerint a BKV Előre SC 2018 január elsejétől kezdődően 10 évig, azaz 2028-ig térítésmentesen használhatta volna a sporttelepet, az új megállapodásban szerint viszont 15 évre hosszabbították az időtartamot, azaz 2033-ig maradhat a klub. A BKV Zrt. nem vállal semmilyen kötelezettséget felújítási vagy javítási munkálatok elvégzésére, a létesítmény karbantartása, a meghibásodások javítása, az állagmegóvás továbbra is a BKV Előre SC feladata. Ahogy a javaslatban is megjegyzik, az ingatlanon már közel száz éve biztosítja a cég és annak jogelődjei a munkavállalóinak sportolási lehetőségeit. Elfogadták.
A közgyűlés rábólintott arra is, hogy a Menhely Alapítvány további 5 évig használhassa a Berzsenyi utca 8. szám alatti, összesen 150 négyzetméter alapterületi irodahelyiséget. Az ingatlan az elmúlt 5 évben a Közép-Magyarországi Regionális Diszpécserszolgálat, illetve a hozzá kapcsolódó Krízisautó szolgálat székhelyéül szolgált, továbbá otthont adott több olyan szakmai fórumnak is, amely a fővárosi és a Pest vármegyei szociális ellátás fejlesztésében segítette az érintett szolgálatokat, intézményeket. Ahogy az előterjesztésben is írják, mivel az alapítvány továbbra is közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben kívánja használni az ingatlant, és mert valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette, a megállapodás meghosszabbításának nincs jogszabályi akadálya. Elfogadták.
A városvezetés kezdeményezte a jelenleg hatályos településrendezési eszközök, azaz a Fővárosi Településszerkezeti Terv (TSZT) és a Fővárosi Rendezési Szabályzat (FRSZ) eseti, Waterfront Lofts-cal kapcsolatos módosítását. Ahogy ebben a cikkben összefoglaltuk, a III. kerületi volt harisnyagyár területén tovább terjeszkedik Biggeorge Property, és körülbelül 1300-1400 lakás, valamint 6500 négyzetméter üzlet- és irodahelyiség felhúzását tervezi. A tervek között szerepelt egy 65 méteres magasház elhelyezése is. A bontási munkálatokat már 2025 márciusában megkezdték, azonban az érvényes szabályzat szerint a területre csak bevásárlóközpont építhető. A Fővárosi Közgyűlés márciusban ugyan kinyilvánította konstruktív együttműködési szándékát egy olyan területrendezési szerződés megkötése iránt, amely az érintett területen lehetővé teszi a lakófunkciót, de egy településrendezési szerződésben garanciákat vártak a befektetőtől arra, hogy az új negyedben a megfizethető lakhatás is biztosított lesz. Ahogy Kiss Ambrus elmondta, olyan szerződési formulát szeretnének kidolgozni, ami az ingatlanfejlesztőkkel való tárgyaláshoz Rákosrendező beépítésekor is mintaként szolgálhat.
A beszámolók szerint a közgyűlést megelőző napokban is folytak a tárgyalások a főváros és a vállalkozó között, aminek Vitézy elmondása szerint az lett az eredménye, hogy a vállalkozó többek között vállalta, hogy a Budai fonódó északi ágának tervezési költségeibe 350 millió forinttal beleszáll, hogy új gyalogoshidat épít a Hajógyári-szigetre, hogy megújítja a Filatorigát HÉV-megálló környezetét, hogy megnyitja a terület közepén létrejövő 10 ezer négyzetméteres parkot, és hogy az újonnan épülő lakások 10 százalékát a főváros kapja meg tíz évre, hogy azokat bérlakásként hasznosíthassa a lakásügynökség útján. Mint Vitézy összefoglalta, összesen tehát 4 milliárd forint értékű fejlesztést vállal az óbudai ingatlanfejlesztő. A feleket egyébként sürgeti az idő, a fővárost azért, mert ha a kormány esetleg nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítaná, akkor semmilyen beleszólása nem maradhatna a projektbe, a Biggeorge Property-t pedig azért, mert ha mégsem így történne, akkor éveket csúszhatna az építkezés, mivel a jelenlegi beépítési szabályok csak 2025 végéig módosíthatók. Az friss eredményeket módosítóként Karácsony és Vitézy közösen nyújtotta be, ezzel elfogadták.
A képviselők döntöttek arról is, hogy 2025-ben is kiírják az Égig Érő Fű udvarzöldítési pályázatot társasházi, lakásszövetkezeti lakóépületek udvarzöldítési munkáinak támogatására. Ahogy ebben a cikkben is írtuk, az önkormányzat 2020-ban indította a pályázatot, melynek segítségével a lakóközösségek zöld oázisokat varázsolhatnak a házuk belső udvarából. Mint Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is megfogalmazta, a pályázatot kifejezetten olyan belvárosi, gangos társasházak számára hirdetik meg évről-évre, ahol az egyetlen esély a zöldítésre a belső udvar betonjának feltörése és zöldítése. 2024-ben még csak 30 millió forintot különített el a főváros erre a célra, amit 2025-ben 40 millió forintra emeltek, az összeget a 2026. évi költségvetésben biztosítják. A fideszes Havasi Zoltán módosítójával együtt fogadták el, Havasi azt javasolta, hogy a 40 milliós forrásigényt emeljék 80 millióra.
A fentebb említett, Otthon Starttal kapcsolatos előterjesztésén kívül Vitézy javaslatot tett arra is, hogy legkésőbb 2029 január elsejétől a hop-on-hop-off jellegű városnéző buszok is tisztán elektromos hajtású, zéró emissziós járművek legyenek. Mint magyarázza, nyilvánvaló, hogy a turisztikai forgalom fokozódásával Budapesten is lépéseket kell tenni a turizmus által okozott negatív hatások csökkentése érdekében (elfogadták). A Podmaniczky Mozgalom ezenkívül javaslatot tett olyan régészeti örökségvédelmi munkacsoportok felállítására, amelyek a Budapesti Történeti Múzeum koordinálásával, szakmai irányítása mellett működnek, és amelyekben a Budapest közigazgatási területén található, ókori illetve középkori régészeti örökségi helyszínek tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint a régészeti örökség védelmében, megőrzésében közreműködő szervezetek és hatóságok képviselői rendszeresen találkozhatnak és áttekinthetik ezen örökségi elemek állapotát, és meghatározhatják az örökségi elemek védelme és bemutathatóvá érdekében szükséges lépéseket (elfogadták). Ezenfelül javasolták a funkció nélkül maradt, fedett utasvárók áthelyezését, valamint, hogy a főváros tulajdonában álló társaságok 2026 június 30-ig tegyék bankkártyás fizetésre is alkalmassá az általuk üzemeltetett nyilvános illemhelyeket. Mindkettőt támogatták.
Vitézy a BKK-ra kiszabott 200 milliós bírságot is a cégvezetőkkel fizettetné meg. Szerinte úgy igazságos, ha nem a budapesti adófizetők, hanem azok viselik a következményt, akik a döntésért szerinte ténylegesen felelősek. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2024 júliusában 200 millió forintos büntetést szabott ki a cégre egy akkor lezárult közbeszerzéssel kapcsolatban, és egyúttal megsemmisítette az egész eljárást, lehetetlenné téve, hogy a BKK 50 új buszt már 2025-ben szolgálatba állíthasson. A BKK beszámolója szerint a KBD az eljárásokkal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kiírásban előzetesen nem szerepelt a szolgáltatás részeként szállított buszok ütemezett beállásának pontos időbeli definiálása. A BKK 2013 óta ugyanezzel a tartalommal jelenteti meg az azonos tárgyú felhívását, és – egészen 2024 nyaráig – korábban egyik esetben sem emeltek kifogást a most vitatott eljárási elemekre vonatkozóan. A Fővárosi Törvényszék 2025. július 14-én hozott ítélete ennek ellenére is helyben hagyta a KDB döntését és elutasította a BKK kereseti kérelmében foglaltakat, így a KDB határozata jogerőre emelkedett. Elfogadták az előterjesztést.
A Tisza azt javasolta, hogy a kerületekkel partnerségben hozzanak létre egy Városkép-megújítási Alapot és egy ahhoz kapcsolódó, célzott homlokzatfelújítási támogatási rendszert, mert mint mondják, hiába újítják fel a Nagykörutat, ha mellette továbbra is romos homlokzatokkal és rendezetlen portálokkal találkozunk, akkor ezek az útvonalak nem fogják tudni betölteni a nekik szánt szerepet. A programba szeretnék, ha sikerülne bevonni a bankszektort is, valamint a magántőkét, sőt szeretnék, ha a főpolgármester egyeztetéseket kezdene a kormánnyal az állami szerepvállalásról. Ezt Karácsony módosítójával fogadták el, miszerint a historikus városi szövet megújítása során a klímaváltozás okozta extrém hőmérsékleti hatások és a fűtés okozta városi széndioxid, valamint károsanyag kibocsátások mérséklése is kiemelt szempontként kell, hogy megjelenjen. A javaslatok között szerepel, hogy tegyék rendbe a Kelenföld csomópontot (elfogadták), hogy hozzanak létre egy munkacsoportot, ami kidolgoz 15–20 másodperces reakcióteszet, ami beépíthetnek a különböző bicikli- és rollerkölcsönző applikációkba. Ha valaki megbukik egy ilyen teszten, akkor ideiglenesen blokkolják, hogy bérelhessen. Az intézkedés célja, hogy éjszaka kevesebb baleset történjen azért, mert részeg az ún. mikromobilitási eszköz használója. Ezt nem támogatták. A tiszások javaslatot tettek egy véradást ösztönző program kidolgozására is, amelyben budapesti középiskolák végzős és nagykorú diákjai vehetnek részt (elfogadták).
A Fidesz, ahogy már a cikk elején is említettük, arra tett javaslatot, hogy az önkormányzati fenntartású épületekben tiltsák be az olyan propagandaanyagok terjesztését vagy azokat a rendezvényeket, amelyek a kiskorúak világnézeti, szexuális vagy ideológiai befolyásolására irányul (nem támogatták), hogy az októberi közgyűlést a Népligetben tartsák (nem támogatták), hogy alakítsanak cigányzenekart (támogatták), valamint, hogy a városvezetés kezdeményezze az EU-s források felhasználásának újratárgyalását, hogy a nagykörúti bringasztrádára kapott pénzt a Petőfi híd felújítására költsék. Ezt a DK-s Déri Tibor módosítójával fogadták el, ami arról szólt, hogy a főpolgármester szólítsa fel a kormányt, hogy haladéktalanul fizesse meg a Lánchíd felújítására korábban megígért 6 milliárd forintot, és ezt az összeget fordítsa a Petőfi és az Árpád híd felújításának tervezésére. Az egyik, Szentkirályi Alexandra frakcióvezető által is jegyzett előterjesztésükben felszólították a főpolgármestert, hogy a jövőben tartózkodjon attól, hogy időszakos leállítja a közösségi közlekedést (elfogadták), egy másikban arra kérték a közgyűlést, álljon ki a rezsicsökkentés mellett (nem fogadták el), egy harmadikban pedig az egyébként Karácsony Gergely és a szakszervezetek által 2024 végén tető alá hozott budapesti bérmegállapodás üdvözlésére szólítottak fel. Ezt szintén Déri módosítójával fogadták el, miszerint felkérik a kormányt, hogy haladéktalanul térítse vissza mindazon forrásokat, amelyeket az elmúlt években különböző jogcímeken elvont Budapesttől, és tartózkodjon a további elvonásoktól.
A DK-s Keszthelyi Dorottya felkérte a főpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a kerületi polgármesterekkel, a fővárosi tulajdonú cégekkel, intézményekkel, valamint a MOHU-MOL Zrt. vezetőivel, hogy tegyék hatékonyabbá a palackvisszaváltást. Az automatákból ugyanis kevés van, ha elromlanak, a javításuk elhúzódik, és többek között az ürítésük sem történik kellő gyakorisággal. A közgyűlés egyébként a 2024 októberi, alakulóülésen egyszer már felkérte a főpolgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, hogy fejlessze a visszaváltási rendszert, de Keszthelyi nem tapasztalt előrelépést, ezért javasolta az új egyeztetést (elfogadták). Egy másik DK-s előterjesztésben pedig azt írják, úgy tűnik, hiábavalók voltak a tárgyalások arról is, hogy a kukásautók munkanapokon a reggeli csúcsforgalom előtt fejezzék be a munkát, ezért azt szeretnék, ha rendeletben szabnák meg, hogy nehézgépjárműveket munkanapokon 7-9 óra közötti ne vehessenek részt a forgalomban. A főjegyző viszont megjegyezte, hogy általános, minden behajtást kizáró tiltás bevezetésére nincs amúgy lehetőség. Ennek ellenére a podmaniczkys Gál József módosítójával fogadták el, ami arról szólt, hogy a főpolgármester a MOHU-tól kérje el a hulladékszállítást végző járművek 2025. január 1.-augusztus 31. közötti időszakra szóló adatait. Érkezett egy DK-s javaslat arra is, Karácsony SZMSZ-módosítással tegye lehetővé, hogy pénzbüntetést lehessen kiszabni azokra a képviselőkre, akik a rendes közgyűléstől igazolatlanul maradnak távol (ezt nem támogatták). A párbeszédes Barabás Richárd pedig egy budapesti értéknyilatkozat elfogadását kérte a közgyűléstől, aminek lényege, hogy Budapest szabad, nyitott, befogadó és sokszínű város (nem támogatták).