Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény, mondja Karácsony Gergely főpolgármester.
A főigazgató többek között elmondta, hogy az elmúlt napokban beérkezett az iparűzési adó jelentős része, 290 milliárd forint, ami azt is jelenti, hogy jelenleg 32 milliárd forintos pluszban van főváros számlája, de ettől még koránt sincs minden rendben.
A főváros jelenleg tehát likvid,
azonban minden azon múlik, hogyan tudnak a kormánnyal dűlőre jutni a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
Csakhogy Kiss elmondása szerint továbbra sem volt semmilyen tárgyalás.
A napokban találkoztak viszont egy nemzetközi hitelminősítő intézettel, ami megerősítette azt, amit a városvezetés már régóta mond, hogy a főváros helyzete szorosan összefügg az ország helyzetével.
Kiss nem lát olyan forgatókönyvet, hogy ha a kormány csődbe viszi a fővárost, akkor az ne járna rögtön az ország hitelminősítésének a lerontásával vagy ne járna a forint romlásával. Azt gondolhatja ugyanis egy hitelminősítő, hogy
ha a kormány elveszi a saját fővárosa pénzét, és ezzel képes csődbe taszítani, valószínűleg azért teszi, mert neki sincsen pénze.
Kiss ezúttal is elmondta, reméli, folytatódnak a tárgyalások, mert ez a fajta politikai lökdösődés, mint látható, gazdasági krachhal járhat.
Ahogy az Énbudapestem megírtuk, a városvezetés legutóbb alig egy héttel ezelőtt nyert újabb pert a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
Karácsony Gergely főpolgármester szeptember 9-én, egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fővárosi Törvényszék újra megerősítette a bíróság korábbi álláspontját, miszerint
a Fővárosi Önkormányzatot is érintő szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere ellentétes a magyar alaptörvénnyel.
Karácsony arról is beszélt, hogy bár nagyon örülnek a bíróság döntésének, mert újra megerősíti azt, hogy nem csak politikai, nem csak erkölcsi, hanem jogi értelemben is igazunk van, amikor vitatjuk a fővárost tönkre tevő elvonásoknak a mértékét, nincs idejük arra, hogy végigjárják a jogi utat.
Ha az állam ugyanis mindennek ellenére fönntartja azt az igényét, hogy további 50 milliárd forintot el akar vonni a fővárosi költségvetésből, az azzal a következménnyel jár, hogy a városvezetés nem tudja az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
A főváros ezzel eljutott a lehetőségeinek a határaihoz, megnyerték az összes bírósági pert, mögéjük állt az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a budapestiek és az ország közvéleménye, Karácsony nagyon reméli, „a kormány tagja tisztában vannak azzal a politikai felelősséggel, ami a vállukon nyugszik ebben az ügyben”.
A háttérbeszélgetéssel körülbelül egy időben megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése is, amiben
szintén arról írnak, hogy intézkedések hiányában az önkormányzat a 2025. év negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhat,
amelynek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, azaz nem csak a városvezetés riogatásáról van szó, amikor Karácsony azt mondja, nem tudják az év végéig biztosítani a közszolgáltatásokat.
A jelentésben ezúttal is kitérnek arra, hogy az önkormányzat 2020-tól folyamatosan romló pénzügyi helyzetének kialakulásához a koronavírus-járvány, az energiaár-robbanás és az infláció növekedéséből eredő gazdasági nehézségek mellett hozzájárult a költségvetési befizetési kötelezettségek növekedése is.
„Az állam legfőbb ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék ismét ugyanazt mondja Budapest gazdálkodásáról, amit mi mondunk évek óta: ha a kormány nem változtat a Budapest-ellenes politikán, akkor a város fizetésképtelen lesz. Azt már én teszem hozzá újra:
aki Budapestet csődbe taszítja, azt Budapest magával rántja. Ez nem fenyegetés, ez gazdasági tény”
– reagált a hírre a főpolgármester is.
Az ÁSZ ugyanakkor arról is írt, hogy szerintük a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására tett intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához.
A háttérbeszélgetésen mindezek mellett szó volt arról is, hogy nem emeli a főváros a területén érvényes taxi-tarifát, hogy igyekeznek tisztítani a taxis piacot, és arról is, hogy bár nem értenek egyet azzal, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági projektté nyilvánítja a legalább 250 lakás megépítését vállaló beruházásokat, mert az intézkedés csorbítja az önkormányzatok autonómiáját, a maguk eszközeivel is megpróbálnak segíteni az Otthon Start miatt elkezdett új lakóparkok építését.
A főváros azért, hogy a beruházások illeszkedjenek a városképbe, és valóban jó projektek valósuljanak meg,
egy olyan konstrukciót dolgozott ki, amivel együttműködés esetén a szükséges engedélyek beszerzésével igyekeznek segíteni a beruházót.