A 2025 szeptember elsején összeült Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság dönthetett volna arról, hogy máris nemzetközi építészeti tervpályázatot írjanak ki Rákosrendező megújításáról, azonban a Tiszának sikerült hetekkel megakasztania a munkát.
A szakbizottság előtt volt a javaslat, hogy a városvezetés kiírhasson egy nemzetközi várostervezési tervpályázatot, aminek a végén
a nyertes pályázó megbízást kap a városrész mestertervének és közterület-rendezési terveinek elkészítésére.
A mesterterv határozza meg a teljes terület ütemezett fejlesztésének településszerkezetét, beépítési intenzitását, alapvető építészeti karakterét, elhelyezhető funkcióit, zöldfelületi rendszerét, közlekedési rendszerét, közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját.
A tiszás Balogh Balázs viszont azt mondta, bár egy tervpályázat kiírását támogatják, azaz a bemutatott tartalmat tudják támogatni, szeretnék, ha közgyűlés elé is kerülne a szakbizottság előtt bemutatott pályázat. Ha az idő sürget, akkor ők egy rendkívüli közgyűlés összehívását is támogatják.
A bejelentés jól láthatóan meglepte Vitézy Dávid bizottsági elnököt és Kiss Ambrust, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatóját is.
Vitézy azt mondta, ő ugyan mérlegelhető igénynek tartja, hogy a közgyűlés is foglaljon állást, de ő nagyon szeretné, ha 2026 tavaszára a tervpályázat lezáruljon. Mivel a bizottságban minden frakció képviselteti magát, ezért szerinte a demokratikus kontrollt tudták volna biztosítani.
Balogh azzal védekezett, hogy egyrészt úgy érzik, a projekt elindítása egy szimbolikus dolog is, másrészt pedig a februári közgyűlésen azt fogadták el, hogy a tervpályázat kiírását megint a közgyűlés elé kell terjeszteni, szeretnék, ha ott döntenének róla, hogy „a későbbiekben ezzel ne legyen probléma”.
A bemutatott tartalmat 9 igennel és 2 fideszes tartózkodással elfogadták, azt viszont, hogy az eljáráshoz szükséges alapítói döntéseket a főpolgármester kiadja,
a fideszesek, a tiszások és a Tisza által delegált külsős bizottsági szakértők egy tartózkodással megfúrták.
Az ülésen elfogadott tartalom egyébként nagyjából arról szól, hogy az önkormányzat olyan tervezőcsapatot keres, amelyik többek között felkészült egy összetett, nagy léptékű projekt előkészítésével járó feladatok ellátására, a helyszín adottságaira a kreativitás forrásaként tekint, képes a vizionárius gondolatokat mérnöki precizitással valóra váltani miközben sokrétű szakértelmet is képes mozgósítani.
A kétszakaszos, egyfordulós pályázat első, részvételi szakaszára elvileg szeptember közepétől jelentkezhetett volna bárki, és november 18-án zárult volna, ez most vélhetően módosulni fog.
A benyújtott pályaművek értékelését 19 szavazó tagból és 2 további póttagból álló, részben külföldi szaktekintélyek (Andreas Trisko, Bécs városfejlesztési programigazgatója és Petr Hlaváček, Prága területfejlesztési és várostervezési alpolgármestere) alkotta bírálóbizottság látja el, amelynek elnöke Karácsony Gergely főpolgármester, társelnöke Vitézy Dávid, a szakbizottság elnöke.
A pályázat második, pályázati szakasza november 18-án indult volna, és 2026 március 19-éig tartott volna. Ide a referenciák értékelése során legmagasabb pontszámot elért 12 tervezőiroda kap majd meghívást.
Ahogy az Énbudapestemen is többször megírtuk már, a főváros Rákosrendezőn
egy urbánus karakterű, sűrű, de az élhetőség szempontjait maximálisan előtérbe helyező városrész kialakítását tervezi.
Az új városrész felépítésének egyik lényegi célja a lakhatási válság enyhítése. A fejlesztési területen ezért legalább nyolc, de inkább tízezer lakást kell elhelyezni, amik méretei a különböző társadalmi és korcsoportok eltérő igényei szerint differenciáltak.
A „15 perces város” elvét alkalmazva biztosítani kell a mindennapi igényeket kielégítő üzletek, szolgáltatások és szabadidős létesítmények elhelyezését is. A Rákosrendező vasútállomásnál létrejövő intermodális csomópont közelében új alközpontot kell létrehozni, ahol egyébként 90 méter magas épületek is elhelyezhetők.
Mindezek mellett egy legalább 25 hektáros egybefüggő zöldterületet, városi közparkot is ki kell alakítani
a meglévő és megtartandó növényállomány figyelembevételével, a Rákos-patak természetközeli állapotának helyreállításával.
A XIV. kerülethez tartozó Rákosrendező jelenleg a főváros átmeneti zónájában található, legnagyobb részét vasútüzemi terület foglalja el, azonban ez ma javarészt másodlagos hasznosítású vagy egyenesen elhagyatott. A hajdani közel hatvanból mindössze 19 vágány van használatban.
Ennek megfelelően számos, a vasúti múltból eredő olyan környezeti kihívás van jelen, mint például a talajszennyezés is.
Ahogy az Énbudapestemen több cikkben is összefoglaltuk, a főváros egy nehezen értelmezhető játszma során jutott hozzá a területhez. A mostani ülésen Kiss Ambrus is összefoglalta a helyzetet. Mint mondta, a terület első vételárát kifizették, tulajdonba került a főváros,
bár eddig csak a terület 8 százalékát tudták birtokba venni. Ez elmondása szerint folyamatosan zajlik.
(Utolsó frissítés: 14:48)