A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság július 7-én, hétfőn tárgyalta azt az előterjesztést, ami a Főváros részletes álláspontját foglalja össze a fejlesztési területtel kapcsolatban. A jogszabályi csomag és infrastruktúra fejlesztési csomag összeállítása a kormánnyal való tárgyalások fontos eleme, a nemzetközi tervpályázat kiírásáról a következő közgyűlés dönthet.
Az előterjesztés kapcsán Kiss Ambrus főigazgató azzal kezdte a Bizottság ülésén, hogy a terület – az ismert kalandos előzmények és a Főváros elővásárlási joga miatt – április 2-án került fővárosi tulajdonba, de a kulcsokat – képletesen – nem kaptuk még meg, a területen található ingatlanok szerződés szerinti átadása nem zajlott le az állam részéről. A szabályozások során olyan részletességig elmentek, hogy hogyan lesznek kihelyezhetőek az épületháló reklámok, mi legyen a napelemek vagy éppen a parkolás szabályozása.
Ezek között sok előremutató, itthon még nem bevett és nem engedélyezett, de nyugaton már jól működő példa is van, amik honosítása kifejezetten Rákosrendező és a város előnyére válna – ezekről már márciusban beszélgetünk a helyszínen Dományi Bálinttal, a projektiroda vezetőjével.
Kiss elmondta, hogy maga a szerződés a Magyar Állammal – ami a korábbi arab befektetővel kötött szerződés megöröklése – egyedülálló és egyszeri lehetőséget kínál, a laza megfogalmazása miatt, hogy ne csak az optimális jogszabályi környezetre tegyen javaslatot a tulajdonos, hanem a finanszírozási és az állam által vállalt beruházásokra is.
Ahogy az előterjesztés is fogalmaz – az új városrészben egyébként is indokolt a legkorszerűbb technológiai megoldások, pénzügyi és szervezeti struktúrák pilot jelleggel történő alkalmazása, amit jelentősen megkönnyíthet a jogszabályok célirányos átalakítása. Ezek a jogszabályi módosítások és elfogadásuk ugyanis a második vételárrészlet, tehát 17,8 milliárd Ft megfizetésének előfeltétele is.
A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) szervezetén belül létrehozott Rákosrendező projektiroda készítette elő azt a dokumentumot, amely összefoglalja és tömören ismerteti a Főpolgármesteri Hivatal szervezeti egységei, a fővárosi szakcégek és a projektiroda részéről felmerült jogszabály-módosítási igényeket. Ez a dokumentum rögzíti azokat az elveket és koncepcionális szempontokat és mintegy sorvezetőként szolgál a főpolgármester számára a Kormánnyal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt.
A beruházás kapcsán fontos szem előtt tartani, hogy ugyan a BKM, és ezzel a Főváros tulajdonába került terület 86 hektár, de a rákosrendezői beruházás a településszerkezeti adottságok és az új városrész kiszolgálásához, városszövetbe történő beillesztéséhez szükséges beavatkozások térbeli kiterjedése folytán túlmutat ezen, a teljes fejlesztési terület kiterjedése összesen 149 hektár.
RÉSZ
A dokumentum kiemelt helyen említi, hogy a szabályozás komplexitása, illetve számos jogterület érintettsége miatt – hasonlóan más kiemelt fejlesztésekhez – egy átfogó Rákosrendező törvény tartalmazza az ágazati jogszabályoktól való eltéréseket, ez legyen a Rákosrendezői Építési Szabályzat, azaz a RÉSZ. Hasonlóan a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) és a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) mintájára.
A főépítész szerepe és a Fővárosi Tervtanács
A projekt megvalósíthatósága és gördülékenysége miatt fontos pont, hogy az állami főépítész helyett a TÉKA-ban és a településrendezési tervben megállapított beépítési határértékektől, valamint a gépjármű- és kerékpár-várakozóhelyek számától való egyedi eltérést minden esetben a fővárosi főépítész adja meg az állami főépítész helyett, és a településképi véleményt szintén minden esetben ő adja ki. Rákosrendező tekintetében az építésügyért felelős miniszter se rendelkezzen előzetes településképi véleményezési joggal.
A rákosrendezői beruházás kapcsán jelentkező építészeti és településrendezési szakkérdések elbírálására indokolt az önálló Fővárosi Tervtanács felállítása, amelynek tagjait a főpolgármester kérné fel, elnöke a fővárosi főépítész lenne. Ez a fejlesztési terület vonatkozásában egyszerre látná el a helyi, területi és településrendezési tervtanács feladatait, tehát nem tartozna a vármegyei kormányhivatal alá.
Újító szabályozások a napelemtől a csapadékvíz hasznosításig
Az új városrész villamosenergia-ellátását minél nagyobb arányban megújuló, lehetőleg helyben megtermelt forrásokra célszerű alapozni, amiben jelentős szerepet játszhat a napenergia. Ezért a beruházás helyszínéül szolgáló ingatlanokon megvalósuló épületek bármely külső felületén elhelyezhető legyen napelem, napkollektor, amennyiben az az építészeti koncepcióba és a városképbe illeszkedő módon megoldható.
A kiemelt közparkok és fasorok esetében, melyek jelentősége túlmutat az egyes kerületeken, a fenti rendeletalkotási jogkör a Fővárosi Önkormányzathoz kell kerüljön, hogy az a főváros egészének érdekei szerint alakíthassa a zöldinfrastruktúra kezelését, fejlesztését célzó rendeleteket, amelyeket aztán a tulajdonossal közösen, de egységes elvek mentén kezel és üzemeltet, vagy fejleszt.
A hatályos jogszabályok csak speciális esetben, korlátozottan engedik a közterületre vezetni a csapadékvizet, azt elsősorban telken belül kell kezelni és hasznosítani. Ez ütközik a korszerű, komplex, városrész léptékű csapadékvíz-hasznosítás és -visszatartás elvével, a szivacsváros koncepcióval. Utóbbi a csapadékvizet nem elvezetendő, káros tehernek, hanem értékes környezeti erőforrásnak tekinti, amelynek hasznosítása a nagyobbrészt beépített magántelkek és a jellemzően beépítetlen közterületek együttes kezelésével oldható meg a leghatékonyabban. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az esővízgyűjtésre szolgáló tározó tó, amely azonban ma az elavult vízügyi szabályozás szerint csak szigetelt mederrel alakítható ki. Az új szabályozási cél, hogy annak érdekében, hogy a beruházás során városrészszintű, hatékony kékinfrastruktúra jöhessen létre, a mainál nagyobb rugalmasságra van szükség, hogy ne telken belül, hanem nagyobb egységekben, városrész léptékben és korszerű megoldásokkal lehessen kialakítani a csapadékvízhasznosítási rendszert, amely így megalapozza a városrész ellenállóképességét a klímaváltozás jelentette kihívásokkal szemben. Ez történhet akár olyan talajkapcsolatos víztározó tóval, ami a parkban rekreációs elemként jelenik meg, de a parkfenntartásban is kap szerepet, mint az öntözésre használt víztömeg tartaléka.
A magyar műszaki szabványok az építésgazdaság számos ágazatában jelentős késéssel követik a korszerű nemzetközi gyakorlatot. Új szabályozás lehetővé tenné, hogy itthon is alkalmazható legyen az előregyártott fa- és CLT-panel vázszerkezetekkel való építkezés, a vasúti létesítmények zöld és városi környezetbe illesztése vagy a közműalagutak létesítése. Mivel a rákosrendezői beruházás megvalósítása optimális esetben is 15-20 évet vesz igénybe, a létesítmények élettartama pedig évszázados is lehet, a rohamosan változó technológiai, gazdasági és főleg környezeti viszonyok között a lehetséges legjobb megoldások alkalmazására kell törekedni, ami egyben példát mutat a hasonló magyarországi beruházások számára. Ezért indokolt a különféle ágazati szabványok tételes felülvizsgálata, a haladó szakmai kezdeményezések felkarolása (akár pilot jelleggel is).
A dokumentum részletesen foglalkozik a kevésbé hangatos, ám annál fontosabb befektetési környezettel és feltételekkel is. Ilyen például annak a kérdése, hogy a jelenleg az önkormányzati hitelfelvétel kormányzati eseti engedélyezéshez kötött, ez alól adna felmentést a stabilitási törvény alóli mentesség. Rákosrendező fejlesztési területén megvalósítani tervezett beruházásokhoz mindenképpen szükség lesz (rövid lejárattal áthidaló jelleggel, esetenként hosszú lejárattal is) külső pénzügyi források bevonására, és kiemelten fontos lehet az Európai Beruházási Bank finanszírozása igénybe vétele lehetőségének megteremtése.
De a projekt 21. századi, innovatív, fenntartható módon történő megvalósításához további forrásokra is szüksége lesz a Fővárosnak, ehhez szükség lesz olyan új adónemek meghatározására, illetve már meglévő adók Fővárosi Önkormányzathoz való átirányítására, melyek kifejezetten a beruházás megvalósítása és a városrész üzemeltetésére használhatók fel úgy, hogy a felhasználás módjáról a Fővárosi Önkormányzat rendelkezhet. Megoldást jelenthet az építményadó, a telekadó vagy idegenforgalmi adó kivetési jogának az új városrész tekintetében a Fővárosi Önkormányzathoz részben vagy egészben történő rendelése.
A közbeszerzési (és egyéb) jogszabályi környezet ma nem támogatja a köztulajdonban lévő területek fejlesztésbe adását magánfejlesztőknek, megnehezíti a városfejlesztési célok és szempontok érvényesítését. Német mintára kívánatos lenne a koncepciópályázat meghonosítása – ennek során az ingatlan hasznosítására a leginnovatívabb, a városi fejlesztési célokat leginkább támogató projektet („ajánlatot”) választják ki.
Az alternatív lakhatási formák támogatására alkalmatlan a ma érvényben lévő lakásszövetkezeti szabályozás, amely az államszocialista időszakból származó szövetkezeti modellt támogatja, és ami alig különbözik a társasházi modelltől. Ezzel jelentősen eltér az Európában (pl. Ausztria, Svájc, Németország) szokásos ún. bérlői lakásszövetkezetektől. Ugyanis a bérlői lakásszövetkezetben a szövetkezet – a lakók mint szövetkezeti tagok összessége – tulajdonában áll az egész épület, a szövetkezeti tagoknak pedig kizárólagos használati joguk van a szerződésükben megjelölt lakásra. Ez a konstrukció nagyobb lehetőséget ad a szövetkezet számára a lakók és bérlők kiválasztására.
A dokumentumban külön melléklet tisztázza a rákosrendezői terület fejlesztése kapcsán szükséges állami infrastrukturális beruházások tartalmát, ütemezését és felelősségi rendjét és a részletes műszaki tartalmat is leírja.
A Rákosrendező projekt részletes aloldala itt érhető el.