Mit jelent Rákosrendező a város jövője szempontjából, miért fontos, hogy az ilyen rozsdaövezeteket okosan hasznosítsuk? Karácsony Gergely és Misetics Bálint, lakás- és szociálpolitikai tanácsadó Rákosrendező vasútállomáson beszélgetett arról, hogy a leendő Parkváros városrész révén hogyan lehet enyhíteni a lakhatási válságon.
Korábban csak a főváros figyelmeztetett a Budapesten kialakult lakhatási válságra, a kormány a homokba dugta fejét. De novemberben már Orbán Viktor is használta a kifejezést, midőn bejelentette az új gazdaságpolitikai akciótervét, s annak egyik pilléreként a megfizethető lakhatás biztosítását. Ám ez a kormányfő olvasatában vélhetően újabb hitellehetőségeket, illetve kollégiumi férőhelyeket jelent – ha egyáltalán –, és semmiképp megfizethető bérlakásokat. Legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy a miniszterelnök 2023 decemberében még arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy ő a magántulajdonban hisz, nem a bérleményben, mert az szerinte nagyobb biztonságot jelent. Ezzel csak az a gond, hogy a magyar lakosság jelentős része – még ha osztaná is a nézeteit – nem képes arra, hogy lakást vásároljon – legalábbis anélkül, hogy évtizedekre eladósítaná magát.
Aki szegény, az a legszegényebb
Karácsony Gergely és Misetics Bálint beszélgetése a lakhatási válság kialakulását előidéző jelenségek ismertetésével kezdődött. A tanácsadó arról beszélt, hogy a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a szociális helyzetet, az oly gyakran emlegetett családi és egyéb kedvezményekkel épp azok járnak a legjobban, akik legkevésbé vannak rászorulva. Jellemző, hogy 2010 óta az Európai Unióban Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak, s Budapesten míg 10 évvel ezelőtt 6-7 évi jövedelemből lehetett lakást vásárolni, mára ez 13 évre nőtt. De az EU-n belül Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a jövedelmi különbségek is, ráadásul úgy, hogy a legmagasabb jövedelműeké nőtt, és a legalacsonyabb jövedelműeké csökkent a leginkább. Ez vezetett a lakásárak emelkedéséhez is, mivel fizetőképes kereslet csak a magas jövedelműek részéről jelentkezik, akik gyakran nem is lakhatási okokból, hanem befektetési célból vásárolnak lakást.
Misetics Bálint kiemelte, hogy a városokban, különösen az olyan nagyvárosokban, mint Budapest, az üresen álló telkek különösen felértékelődnek, hiszen az ilyenekből egyre kevesebb van. Rákosrendező jelentősége pedig azért kiemelkedő, mert egy ekkora beépítetlen terület a belvároshoz közel felbecsülhetetlen érték és hatalmas lehetőségeket rejt.
„Ennek a területnek a hasznosításával számos olyan problémára választ lehet adni, amelyek a rendszerváltás óta jelentkeztek a lakhatásban, de különösen az utóbbi tizenöt évben”
– jegyezte meg Misetics, aki az egyik ilyen problémaként azt az egyoldalúságot jelölte meg, hogy az állam nagyon kevés figyelmet szentel a kínálati oldalra. „Ha a támogatások csak a keresleti oldalt célozzák meg úgy – forrásokat juttatnak a lakásvásárláshoz –, hogy a kínálat nem növekszik, akkor annak van egy árfelhajtó hatása. Például az áfacsökkentéssel sem a vásárlók jártak jól, hanem a különböző építőipari szereplők”. A tanácsadó szerint Rákosrendezőn megvan annak a lehetősége, hogy a kínálati oldalon is jelentős, célzott beavatkozásokra kerüljön sor, akár úgy is, hogy a bérlakás-szektort ezen a területen bővítsék.
A lakásárakat is befolyásolhatja
Karácsony Gergely szerint épp ez a szektor hiányzik Budapesten, voltaképp ez is az egyik oka annak, hogy kialakult a jelenlegi helyzet. „Szomorú összefüggés, hogy épp az hiányzik, aminek a legtöbb értelme volna a lakáspolitikában” – tette hozzá Misetics.
Karácsony szerint az lenne az ideális, ha kizárólag bérlakások épülnének Rákosrendezőn, de ez a főváros jelenlegi anyagi lehetőségei mellett ez elképzelhetetlen.
„De az is jó, hogy ez a vagyont nem elkótyavetyéljük, azaz korrupt módon, versenyeztetés nélkül valakinek átadjuk, hanem magát a vagyont értékesítjük vagy visszük be egy olyan projektbe, melyben részben közérdekű beruházások, részben megfizető bérlakások formájában valósulhatnának meg, esetleg olyan vegyes tulajdont kialakítani, amelyben az önkormányzatnak van bérlőkijelölési joga” – mondta a főpolgármester, hozzátéve, hogy magántőke bevonása nélkül egy ekkora városrész fejlesztése nem reális, de lehet a magántőke bevonásával is közérdeket szolgáló fejlesztést csinálni. Főleg akkor, ha a köztulajdonban lévő vagyon ebben jó hasznosul. „Lehetne itt 15 ezer lakást építeni, és ezeknek minél nagyobb részét kellene megtartani – megfizethető bérlakás formájában. „Ez olyan nagyságrend, ami a lakáspiaci folyamatokra is hatással lehet – tette hozzá Misetics Bálint –, ugyanis 2010 óta Budapesten évente kb. 4 ezer lakás épült. A tanácsadó szerint a legfontosabb kérdés nem is az, hogy sikerül-e a magántőkét bevonni, hanem inkább az, hogy milyen feltételekkel lehet. Lényegében minden értelmes együttműködés azon múlik, hogy akár a telek köztulajdonban maradásán keresztül, akár szabályozási eszközökkel olyan együttműködést lehessen kialakítani, ami a közjót, a megfizethető lakás ügyét szolgálja, de egyébként a magántőkének is megéri.
A beszélgetés során az épületek magassága is szóba került, ami Misetics Bálint szerint kulcskérdés a megfizethetőség szempontjából, egyszerűen mennyiségi okokból. Mindezt Karácsony Gergely azzal egészítette ki, hogy már zuglói polgármestersége idején az önkormányzatnak olyan koncepciója volt, amely intenzív beépítést feltételez, akár 75-80 méter magas házakkal. „Itt valójában egy csodát lehetne csinálni, és ezzel kapcsolatban egy nagyon széles szakmai konszenzus van. Most van egy lehetőség, hogy a főváros betegye a lábát az ajtóba, mielőtt becsukódik, és megmentse ezt területet közérdeket szolgáló beruházás megvalósításával" – mondotta a főpolgármester.