Egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyv kidolgozását, valamint egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezték a bizottságok.
Budapest közgyűlése nem fogja feltett kézzel várni, hogy főbelőjék – mondta el Baranyi Krisztina képviselő, Ferencváros polgármestere és bizottsági elnök szerda reggel azon a rendkívüli, közös bizottsági ülésen, amit a Baranyi vezette Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság és a Vitézy Dávid féle Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hívott össze a csődveszélyre válaszul.
Az ülésre meghívták a főpolgármestert, Kiss Ambrus főigazgatót; az összes, a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselőcsoport vezetőjét, a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
A közös előterjesztés határozatai:
A közös előterjesztés határozati javaslata hat pontban foglalta össze a tennivalókat.
Az 1-es ponttal kimondják, hogy semmiféle költségmegtakarítással és hatékonyságnöveléssel nem tudja a város kigazdálkodni azt az 51 milliárd forintot, ami a szolidaritási hozzájárulásból hátra van, és nettó befizetővé tenné a várost az állami költségvetésbe.
A 2-es pont hangsúlyozza, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású, ezért nem csak budapesti, de országos közérdek az egyértelmű nyomásgyakorlás a város ellehetetlenítése ellen, a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű részének beszedésének megakadályozására.
A 3. pont a szükséges lépésekre tér ki, a határozat szerint a csődveszélyre válaszul, a Főváros pénzügyi ellehetetlenülésére ellen nemcsak jogi, hanem politikai válaszokkal is készülnie kell Budapestnek.
A 4. pontban a bizottságok arra tesznek javaslatot a polgármestert felkérve, hogy készüljön el a részletes tájékoztatást a fővárosi cégek likviditási vészforgatókönyveiről, a szolidaritási hozzájárulást érintő perek különböző lehetséges kimenetei szerinti változatokban.
Az 5. pont szól arról, hogy a főpolgármester az érintett közszolgáltató cégek bevonásával 15 napon belül, a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságainak közreműködésével dolgozzon ki egy átfogó intézkedési tervet és vészforgatókönyvet, amelynek világos határidőkkel tartalmazza a Főváros részéről szükséges intézkedéseket, hogy ezáltal a nyilvánosság és a kormányzat felé is világossá válik, meddig és milyen beavatkozás nélkülözhetetlen a város csődjének elkerülésére.
Emellett a helyzet súlyosságára való tekintettel a bizottságok együttesen felkérték a főpolgármestert, hogy a vészforgatókönyv elkészültét követően haladéktalanul hívja össze a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését.
A bizottsági ülés
A város vezetése a háta mögött több milliónyi budapestivel fel fogja venni a kesztyűt és harcolni fog, és ez nem csak a főpolgármester felelőssége, hanem az egész közgyűlés felelőssége – jelentette ki Baranyi Krisztina. Felszólalásában arra kérte a pártokat,
függesszék fel a 2026-os választásoknak szóló politizálást a közgyűlésben, illetve a mellette ülő főpolgármestert és a Podmaniczky-mozgalom frakcióvezetőjét, hogy fejezzék be, vagy legalábbis függesszék fel ezt a soha véget nem érő főpolgármesteri kampányt,
mert ebben a helyzetben mindenkinek, aki a várost meg akarja menteni, együtt kell dolgoznia. Baranyi később velősen úgy foglalta össze a B-opciót, amikor a város nem kapja meg az azonnali jogvédelmet, és további pénzeket von el a kormány, hogy ebben az esetben Budapest már júniusban betérdel, és ha az OTP - ami Csányi érdekeltsége – nem ad hitelt, akkor ez augusztusban jön el, de ez várható akkor is, ha a NAV nem ad részlétfizetési lehetőséget Budapestnek.
Vitézy Dávid a költségvetés megszavazását emlegette fel a 2024. decemberi 18-i közgyűlésen, amikor a várttal ellentétben meg tudott egyezni egy többség és lett a városnak elfogadott költségvetése – azaz, amikor helyzet van, akkor tud a testület felelősséget vállalni. Felszólalásában kiemelte, hogy
meg kell találni azokat a lépéseket, amivel nem a dolgozókat és nem az utasokat büntetjük, ha kormány elvonja Budapest pénzét, hanem például nem fizetjük az MVM-nek az áramért vagy a MOL-nak a számlákat,
és ha az állam lekapcsolja az áramot, az legyen ez az ő felelősségük. Ahhoz hogy a budapestiek a város oldalán álljanak, világossá kell tenni számukra, hogy mikor mi következik - zárta.
Karácsony Gergely főpolgármester a reggeli rendkívüli sajtótájékoztatóról érkezett, és a bizottságok előtt is ismertette, hogy a Fővárosnak további elvonásokra kell számítania – ugyanis a parlament asztalán van az idei adótörvények módosítására vonatkozó javaslat, aminek a 61. paragrafusában van egy ártalmatlannak tűnő mondat, ami valójában azzal jár, hogy a szerencsejáték-iparban, amiben csak állami cégek és NER-hez közeli kaszinók vannak, a negyedére csökkentik az iparűzési adó befizetésére vonatkozó kötelezettséget. Ezzel a módosítással tehát további 18 milliárd forint adóbevételt vesznek ki a főváros, illetve a kerületek költségvetéséből.
Nekem az az erkölcsi jogi és politikai kötelességem, hogy ne járjuk azt az utat ami járhatatlan – és nem lehet már kigazdálkodni ezt a pénzt.
A főpolgármester szerint a helyzetre csak jogi és politikai válaszok vannak, és ezeket egyensúlyban kell tartani. Emlékeztetett, hogy eddig a Főváros minden pert megnyert a kormánnyal szemben, ami a mértéktelenre nőtt szolidaritási hozzájárulás terheire vonatkozott – ugyan nem lett több pénzünk, de azt hogy igazunk van a kormányon kívül minden állami szerv elismerte – hangsúlyozta.
„Ha Budapest megkapja a jogvédelmet – aminek eldöntésére 15 napja van a bíróságnak a beadástól számítva – van egy kiszámítható út, amin menni tud a város, ha nem, akkor nem csak a Főváros problémája lesz az, ami jön."
Kiss Ambrus ezt követően részletesen ismertette, hogyan jutott ebbe a helyzetbe 2025-re a főváros, hogyan állnak a perek, mi a város likviditási helyzete, és milyen teendők vannak – ezzel egy külön cikkben foglalkozunk hamarosan. De azt már most kiemelnénk, hogy a főigazgató megosztotta a bizottsági tagokkal, hogy megnézték, és az inkasszó ugyan egy nap késéssel, csütörtök 11:34-kor történt meg, de a banknak az utasítást valaki hajnali 2 órakor adta ki.
Ha olyan magabiztos lett volna a kormány, hogy ez egy igazságos behajtás, akkor megtették volna a szerdai közgyűlés alatt – mondta Kiss.
A kért jogvédelemmel kapcsolatban elmondta, hogy ha a város nem kapja meg, akkor egy olyan jogon túli világban vagyunk már, ahol minden mindegy, és ebben a helyzetben – Vitézy Dávid kérdésére elmondta – már nyáron eljön az a helyzet, hogy elfogy a város pénze és kimerül a folyószámla hitele.
Ha megkapja a város a jogvédelmet, akkor augusztus végéig biztonságban vagyunk – mert szeptember 15-én van a következő iparűzési adóbevétel, de a feszes likviditási menedzsmentet fenn kell tartani.
A legszemléletesebb számokat és monológot a főigazgató az ülés két és feledik órájában mondta el:
2018-ban az iparűzési adó 3 százalékát vonták el szolidaritási hozzájárulás címén, míg 2025-ben ha minden végigmegy, akkor ez már a 31 százaléka lenne – ezekkel a számokkal próbáljunk meg együtt élni!
És amit a város finanszíroz a bevételeiből, azok közszolgáltatások, nem vállalkozás, hogy ha nem megy a termék a piacon akkor átcsomagolom, új portfóliót csinálok vagy új termékkel jelentkezek. Ezek közszolgáltatások, ebben olyan termékek vannak, hogy közösségi közlekedés, ivóvízellátás, temetők, közvilágítás, idősotthonok, hajléktalanszállók, kultúra – ezeket tudjuk “árulni” – mondta Kiss.
Nem lehet átcsomagolni őket, hogy akkor szexibbek lesznek és hátha akkor többet fizetnek érte.
A közszolgáltatások nagy része dotált, ezek soha nem lesznek nyereséges dolgok, egy hajléktalanszálló nem lesz nyereséges, de társadalmilag hasznos, hogy van.
Míg 2018-ban a város a pénzének 58 százalékát költötte a közösségi közlekedésre és 3,3 százalékát a szolidaritási hozzájárulásra, addig ez idén már 43 százalék közösségi közlekedés és 24,9 százalék a szolidaritási hozzájárulás – azaz
második legnagyobb közfeladatunkká akarják tenni az államháztartási hiány finanszírozását!
Az ülés további részében a megszólaló frakciók is a helyzet súlyosságára való tekintettel az összefogás fontosságát hangsúlyozták, de nem maradt ki a hibáztatási kör sem, volt, aki már a 2010 előtti időkre mutogatott, más az elmúlt 5 év gazdaságára.
A fideszes Gulyás Gergely Kristóf felemlegette, hogy Karácsony főpolgármestersége előtt Budapest mérlege pozitív volt, 2019 után így vette át a várost az új főpolgármester.
A tiszás Bujdosó Andrea pártja nevében felszólította – az amúgy meghívott, de meg nem jelent – Szentkirályi Alexandra fideszes frakcióvezetőt, hogy vegye rá a kormányát, hogy álljon le Budapest megsarcolásával. A párt várja a főpolgármester javaslatait a helyzet kezelésére és kiállnak a város működőképességének fenntartása mellett.
A szavazás
A fideszes képviselők távolmaradása mellett egyhangúlag támogatták a bizottsági tagok a javaslatokat, kivétel a 4-es pontot, amiről külön szavazás volt, ezt egyhangúlag támogatta mind a két bizottság összes tagja.
Az ülés teljes egészében visszanézhető itt.