A budapesti fák lombkoronája, ha a leveleket kiterítenénk egymás mellé, majd 100 millió négyzetméter lenne. Ez évi 32 ezer tonna szén-dioxidot köt meg, több millió köbméter vizet párologtat és még többet tart meg és menedzsel, és a hűtő hatása jelentős, 1-2 fokkal csökkenti az átlaghőmérsékletet lokálisan. Azonban van egy nagy csavar a történetben – a 25 évesnél fiatalabb fák, bár a budapesti állomány felét adják darabszámra, a lombkorona tömegük a teljes faállomány 3 százalékát adja. A maradék 97 százalékot a 2000 előtt ültetett, életkoruk végéhez közeledő egyedek adják.
Dezsényi Péter, a FŐKERT főigazgatója még az áprilisi Föld napi konferencián tartott előadásában mutatta be (96-137 slide a prezentációk között), milyen helyzetben is vannak a budapesti fák és sokkoló adatsorokkal mutatott rá tendenciákra, és arra, hogy mit kell hogy jelentsen a klímaváltozás kori zöldfelület gazdálkodás, mit tesz a FŐKERT, és mit tehetünk mi, hogy ez a történet ne egy nagyon rossz végkifejletbe torkolljon.
A fák nem is olyan titkos haldoklása?
A FŐKERT 1200 helyszínen 20 millió négyzetméternél is nagyobb zöldfelület gondoz, amin 110 000+80 000 fát is kell ápolniuk, és a „fák, gépek, ökológia" jelszavak mentén december óta több területen is jelentős változtatások zajlottak és zajlanak.
Az ökológiai fordulat után, amit a klímaválság jelent, elkezdtek teljesen máshogy gondolkodni a növényekről,
társulásokban és élőhelyekben gondolkodunk ellenállóbb, összetettebb, magasabb intelligenciájú helyekben, ahol magas biodiverzitás, ezáltal ellenállóbbak, hosszabb életciklusuk van és alacsonyabb a fenntartási költség is (többet lehet költeni a fákra)
– mondta el Dezsényi.
A gépek, azaz a modernizáció fontos, a Budapesti Közművek (BKM) létrejötte kiváló lehetőséget jelent a FŐKERTnek, hogy magasabb szintre emeljék a gépesítést. (és többet lehet költeni a fákra).
És akkor a fák.
Ők állnak a klímaváltozás középpontjában. Az ökoszisztéma szolgáltatás arányának 60-80 százalékát ők adják a teljes városi zöld infrastruktúrán belül.
Az előadás keretében három faállományi adatsorral szemléltette Dezsényi, mi is a jelenlegi helyzet. Vizsgálták a fákat a lombkorona tömeg, az átlagéletkor és a az egészségi állapotváltozásuk alapján.
A budapesti fák lombkoronája nagyjából 25 789 503 köbméter ad ki, hasonlításképpen a Velencei-tó víztérfogata, ami hazánk harmadik legnagyobb tava, 39 840 000 köbméter. Ahogy már a bevezetőben is írtuk, ez a tömeg évi 32 ezer tonna szén-dioxidot köt meg, és még ennél is több finomport, 6,9 millió köbméter vizet párologtat és még többet tart meg és menedzsel, és 1-2 fokkal csökkenti is az átlaghőmérsékletet lokálisan, ezzel 46.4 millió kWh/év a városi hűtőhatásuk.
Ennek a faállomány értéke 102,8 milliárd forint, míg az éves ökoszisztéma szolgáltatás értéke: 7,6 milliárd forint az i-Tree módszertani becslése szerint. És a fák nagyon fontos közegészségügyi szolgáltatást nyújtnak, a lombkorona eltűnése- rengeteg kronikus megbetegedés és több száz halál oka is lehetne.
A budapesti fák közül a FŐKERT üzemeltetésében levő 110 000 fa átlagéletkora 25,5 év, szinte fele-fele arányban vannak a 2000 előtt és után ültetettek aránya. Azonban ezzel van egy nagyon nagy probléma, ugyanis egyrészt
az elmúlt években sok évvel csökkent a fák átlagéletkora, közben az egyedek 30-40 éves korukra érik el azt a fejlettségi állapotot, amikor a legjobb az ökoszisztéma szolgáltatásuk (CO2 és pormegkötés, párologtatás, hűtés stb.)
Laikusként egészen döbbenetes adat, hogy a faállomány felét adó, 25 évesnél fiatalabb fáknak a lombkorona tömege a teljes faállomány 3 százalékát adja, míg a maradék 97 százalékot a 2000 előtt ültetett, életkoruk végéhez közeledő egyedek adják.
A 2022-24 közötti évek nagyon rossz évek voltak a fák szempontjából is – a klímaváltozás érezhetően bedurvult – és ez jelentős hatással volt az egészségükre. A fák egészségének mérésére egy ötfokozatú skálát (5-egészséges, 0-kiszáradt) alkalmazva mutatta be a FŐKERT vezetője, hogy a három év alatt a 3-as átlagról lementünk 2,6-os átlagra, és ez a trend nem fog megfordulni csak tovább fog romlani.
Ha a fent felvázolt trend folytatódik, akkor több fontos negatív hatással kell számolni: a növényzet városi ökoszisztéma hatás csökken, közegészségügyi hatások beláthatatlanok lesznek, a balesetveszély kockázata növekszik és a társadalmi bizalomvesztés kockázata is növekszik (lásd: Rozgonyi utca története).
Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
Mindenképpen modern faállomány gazdálkodásra van szükség, mondta el Dezsényi. A reaktív tűzoltásszerű faápolási módszerből váltani kell, és proaktív üzemmódba kell átállni, mindezt úgy, hogy az naprakész, részletes adatokon, felméréseken alapul, és széles körű tájékoztatás és párbeszéd mellett magas szakmai és társadalmi elfogadottsága van. A legfontosabb célja a lombkorona tömeg/levélfelület felület maximalizálása, és a lehető leghosszabb, egészséges életciklus biztosítása a fáknak.
Valójában városi erdőgazdálkodást kell folytatni, aminek része a oktatás-képzés is, a szakképzett munkaerő utánpótlása, hiszen általában kevés a szakember – ha a világ minden pénze meglenne, se lenne elég szakember most feltölteni a helyeket – mondta el a FŐKERT vezetője.
A Főváros idén kezdi el a LIDAR/ földi lézeres MI alapú fafelmérést és nyilvántartást, elsőként a Népligetben és az Újköztemetőben. Nagyságrendekkel gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb pontosabb ez a folyamat, mint a korábbi megoldások.
Elindítják a Főkert Akadémiát is, aminek a célja egyrészt a szakmai utánpótlás nevelés elkezdése és a szakmai párbeszéd erősítése. Nem csak szakmai képzéseket indítanak szakemberek számára, hanem civil képzések is indulnak szemléletformáló programokkal ősszel. És itt már rákanyarodunk arra, hogy mit tehet az egyszeri városlakó, ha a fenti adatok legalább annyira megrémisztették, mint a cikk íróját.
Mit tehetek én?
2025 nyarán nemzetközileg is páratlan összefogás indul Budapest zöld jövőjéért: az Önkéntes Vízadás kampány célja a főváros 5 évnél fiatalabb fáinak rendszeres öntözése önkormányzati és civil összefogásban egy startup segítségével. A program Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziója, a 10 millió Fa civil szervezet, valamint a Beeco ökoapplikáció fejlesztőinek együttműködésében valósul meg – szól a Főváros friss közleménye.
A fentebb is sokat emlegetett klímaváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja városainkat, megviseli az idősebb fákat is, de kritikus az újonnan ültetett fák számára, amelyek életében az első 3–5 év kritikus időszak. Ebben az időben még nem tudnak önállóan elegendő vizet felvenni a gyökereken keresztül, ezért különösen fontos számukra a rendszeres és bőséges öntözés – hetente legalább 50 liter vízzel.
Az előrejelzések szerint az idei nyár is extrém forrónak és aszályosnak ígérkezik, ezért a kampány célja, hogy a lakosságot is bevonja a fiatal fák öntözésébe. A 10 millió Fa civil szervezet vállalta a fák rendszeres locsolását egyrészt locsolóautókkal, másrészt a Beeco applikáción keresztül önkéntes vízadók hálózatát építi – legyenek azok kutyás sétáltatók, kismamák vagy elkötelezett zöld aktivisták. A térképes alkalmazás segítségével minden budapesti lakos egyszerűen megkeresheti a környezetében lévő „szomjas fákat” (sárgával vagy pirossal jelölve), majd az öntözést követően nyomon követheti a fa állapotát. Önkéntes Vízadónak egy adatlap kitöltésével lehet jelentkezni:, a Beeco applikációt pedig ezen a linken lehet letölteni.
A 10 millió Fa emellett közösségi, vezetett locsolásokat szervez, így a kampány nemcsak környezetvédelmi akció, hanem közösségi élmény is: a nyár folyamán vasárnap esténként „locsolakomák” keretében közösségi események várják a résztvevőket, zenével, szakértőkkel és batyus vacsorával. Az első locsolakoma június 15-én vasárnap 16 órakor az Etele téren lesz.
Másoknak is így nyíljatok,
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát,
higgyék, örök az ifjúság,
Üllői-úti fák.
(Kosztolányi Dezső)