Lezárult az a művészeti ötletpályázat, amivel az Újbudai Polgármesteri Hivatal Bocskai úti épületének főbejárata mellől tűnik el a zavaró hiány.
A „2025 márciusában közzé tett felhívás célja az Újbudai Polgármesteri Hivatalnak helyet adó épület homlokzatrekonstrukciója során helyreállított főbejárati épületrészre illeszkedő alkotás megtervezése volt”, emlékeztet az önkormányzat is.
A kiírásban megadott benyújtási határidőig összesen 16 pályamű érkezett be. A bírálóbizottság előzetesen áttekintette, majd a bírálati ülésen megvitatta és értékelte a pályaműveket, amely alapján eredményesnek nyilvánította a pályázatot, és meghozta döntését, vette észre az Építészfórum.
A győztes
a PÁRICSY és TÁRSAI Építésziroda Rétegek című pályaműve lett. Tervükkel a jelen lévő víz és a történelem rétegződésének hullámait kívánják megidézni.
Ezt olyan egyedi falelemmel érnék el, ami anyagával és kialakításával is finoman illeszkedik a meglévő épülethez, és izgalmasan olvad egybe a bejárat melletti térbútorral.
Az innovatív, 3D betonnyomtatással készült hullám gyengéden irányítja a bejárat felé az intézménybe érkezőket. Az újragondolt bejárati látványelem egyúttal megállót is kínál az ügyintézéshez szükséges iratok előkészítésére, vagy az intézkedés során ért esetleges feszültségek csendes feldolgozására.
„A hullámok között megbújhatunk egyedül vagy kísérőnkkel, és félprivát kuckónkban megbeszélhetjük legsürgetőbb ügyeinket. De nem csupán a hétköznapok szürke hullámai között szolgál csendes kikötőként az alkotás, hisz a jeles napok fényképeinek is mutatós hátteret nyújt a nem túlzóan tolakodó alkotás.”
A bírálóbizottság díjazta még Matzon Ákos Frigyes, Lach Bálint Az utolsó szó jogán… című alkotását és Lakomcsik Attila Múlt, jelen, jövő című alkotását.
A második helyezett koncepciót a művészet monokróm tradíciója, különösen a fehér szín tisztasága inspirálta. Az árnyalatok és faktúrák sokszínűsége kiemeli a fények és árnyékok játékát, a geometrikus formák pedig gazdag szimbolikus tartalmat hordoznak.
Célja, hogy az egyszerű geometrikus formák segítségével érzelmeket és térélményt közvetítsen. Az alkotás arra törekedne továbbá, hogy a szemlélők aktív résztvevőként fedezhessék fel az általa nyújtott hatásokat.
Lakomcsik ledfalas installációjának célja pedig egy olyan vizuális installáció létrehozása, amely szoros kapcsolatot ápol a városlakókkal.
Az alkotás segítségével lehetőség nyílna arra, hogy az épített környezet reflektáljon az évszakokra, ünnepekre vagy akár a napszakok változásaira is, ezáltal hangulatokat közvetítve és interakcióba lépve a járókelőkkel.
Más arcát mutatja nappal és este. A rendszer egyszerre díszítőelem, kommunikációs felület és közösségi kapcsolatot teremtő médium.
Ahogy ebben a posztunkban már írtunk róla, az 1942-ben, Goszleth Lajos és Frank Ágoston tervei alapján készült épület eredetileg a Központi Statisztikai Hivatal otthonául szolgált.
A kőburkolatú, letisztult formavilágú épület a magyar építőművészet funkcionalista jelképének számított a maga korában.
A hivatal főhomlokzatán felállítandó domborműre kiírt pályázatot Szomor László már 1941-ben elnyerte. A Szépművészet című folyóirat 1943/10. számában arról írnak, hogy a pályázaton a feladat a fővárosi statisztika munkájának ábrázolása volt.
Szomor a tekintélyes, 20 négyzetméteres felületet két mezőre osztotta, „ami nem ment a nagyvonalúság rovására”. A művész alakpárokat alkotott, ami a „dombormű formai egységét” biztosította, leglényegesebb alapvonása pedig „a tömör és zárt előadás”.
A domborművet ugyan az idők során elbontották, de ide vagy ide kattintva is meg lehet tekinteni. Mint írtuk, a pályázatra olyan ötletet vártak, ami az eredeti,
Szomor által készített domborművel ellentétben „kerüli a monumentalitást”, de elvárja „az újszerűséget, a városképhez és környezethez való illeszkedést”.
A kerületi polgármesteri hivatal egyébként csak az 1970-es években vette használatba az épületet.