Július 6-án lesz 90 éve, hogy megnyílt a Pünkösdfürdői strand, a kismedence mellett kolonádhoz évtizedek óta ragaszkodó, gyönyörű rózsáknak viszont nincs közük Pünkösdhöz.
Idén 90 éve, 1935. július 6-án nyílt meg a Pünkösdfürdői strand. Ekkor még bőven Nagy-Budapest létrejötte előtt járunk, ezért bár a hírek arról szóltak, hogy az új strand az akkori Budapesttől fél órányira épült fel, de a fürdőzéstől ez senkit nem riasztott el. Sőt, a megnyitóra HÉV-különvonat szállította az embereket Békásmegyerig, onnan pedig rendszeres autóbuszjárat közlekedett a strandig.
Július 6-án 12 órakor nyitották meg a Pünkösdfürdői strandot, melynek bejáratánál Ember Sándor és felesége, a fürdő gazdái fogadták a vendégeket. Ezután Ember Sándor ismertette a strand és az azt tápláló Pünkösd-forrás történetét, miszerint egy evezőtúra során véletlenül értesült arról, hogy az akkor már népszerű, de beépítetlen, lugasos területet felparcellázzák és eladóvá vált. Hirtelen felindulásból meg is vásárolta azt, majd svájci tőke bevonásával fúrni kezdett. Pont 1934. Pünkösd hétfőn – innen a fürdő neve – jött a telefonhívás, hogy a fúrás sikerrel járt, és 556 méter mélységből percenként 2000 liternyi víztömeget szolgáltató szénsavas és kénsavat tartalmazó 25 fokos forrás tört a felszínre. A tervezésről és az építkezésről nem ő maga beszélt, hanem átadta a szót a helyszínen megjelent Hajós Alfrédnak, aki részletesen beszámolt arról a munkáról, amellyel a hepehupás árterületet feltöltötték és arra versenyúszó- és gyermekfürdő medencét, valamint 5000 főt ellátó öltözőrendszert készítettek.
A megnyitó eseményt még hivatalosabbá az tette, hogy gongütés és mozsárlövés után felhúzták az árbocra a nemzeti lobogót is, ezután az összegyűlt vendégek végre szabadon felfedezhették a zöld területet.
A soha meg nem épült torony
Hajós azt gondolta, hogy a szárazföldi strandok rossz másolatai csupán a tengeri strandoknak, azok természeti adottságai és előnyei nélkül. Főleg a homokfelületekkel volt baja, amik a legjobb szándék ellenére sem voltak tiszták – tengernél ezt a ár-apály automatikusan megoldja, de egy városi strandon hiába forgatják, gereblyézik, locsolják vagy szitálják a homokot, a benne rekedt organizmusok gyorsan elszaporodnak és mindenféle kellemetlenséggel járnak.
Az eldobott zsíros papírok, almacsutkák, cigarettavégek sem mutatnak jól a homokon, ráadásul a fürdőzők, akik homokos és szemetes lábbal mennek a vízbe, azt is bepiszkítják. A '30-as években a Csillaghegyi strand is részben homokos volt, ennek jó ellenpéldája lett a frissen megnyitott Pünkösdfürdői strand, ahol a jó minőségű gyep már a nyitástól kezdve egészségesebb közeget biztosított. Hajós kiemelte, hogy a zöld szín a maga szépségével a közérzetre is kedvező hatást gyakorol, pláne, ha az árnyékos helyek megteremtését dúslombozatú fák is tarkítják a sivár homok helyett.
Hajós Alfréd Pünkösdfürdőre hatalmas, füves strandterületet, árnyas parkot, Dunára néző teraszt, ötven méter hosszú úszómedencét, gyermekuszodát, új rendszerű öltözőket létesített, de ennél még nagyobbat is álmodott. A strand északi oldalára újabb medencéket és egy 12 emelet magas, 60 szobás toronyházat és üdülőszállót is tervezett, ezek azonban sosem készültek el. Ha a strand mellé megépül a toronyház is, az a békásmegyeri lakótelep közeli épületeinél is magasabb lett volna és lenne a mai napig. Hajós építészeti öröksége vitán felül áll, de nem biztos, hogy sokan bánják, hogy nem áll most egy toronyház a Pünkösdfürdői strandon a Pünkösdfürdő Park szomszédságában, a közeli házak fölé magasodva.
A Pünkösdfürdői Strand 2025. június 14-én vagy 21-én nyit, a végső dátum időjárás függvényében kerül meghatározásra.