A hatodik kerületi önkormányzat várja a pályázatokat egy Liszt Ferenc téri Holokauszt-emlékmű tervezésére.
Terézváros önkormányzata meghirdette a kétfordulós, nyílt pályázatát, hogy
méltó emléket állítson a VI. kerületi Liszt Ferenc téren az 1945 januárjában itt zajló kivégzéseknek és a holokauszt áldozatainak.
Mint írják, a gyilkosságok után a tömegsírokban többszáz halottat találtak. Nemcsak zsidó áldozatokat, hanem a bombázásokban elhunytakat is, akiket itt temettek el a háború alatt. A köztéri alkotás a megbocsáthatatlan és embertelen tettekre szeretné felhívni a figyelmet, és az itt meggyilkolt áldozatokra emlékezni.
A pályázaton részt vehet minden 18. életévét betöltött egyéni pályázó vagy alkotócsoport, aki elfogadja a pályázati feltételeket és terveit megvalósítja.
Az önkormányzat szándékosan nem képzőművészeti alkotásként, vagyis szoborként jelöli meg a megvalósítandó köztéri alkotást, emlékhelyet, mert véleménye szerint annak megfogalmazásában az adott építészeti környezet és a tárgytervezői megközelítés is lehetséges.
A köztéri alkotás, emlékhely, tárgy megvalósításához felhasznált anyagokra vonatkozóan sincs megkötés, azonban – mint magyarázzák – a tervezés során figyelembe kell venni, hogy az alkalmazott anyag és megmunkálásának a technikája tartós és kültéri felállításra alkalmas legyen.
Fontos szempont viszont, hogy „az emlékhely szakítva az emlékállítás hagyományos formáival,
különlegességével, egyedi megformálásával segítse átélhetővé tenni a történelmi eseményt a ma embere számára”,
valamint, hogy „az alkotás kifejezően utaljon az eseményre, segítve ezzel a társadalmi párbeszéd és a több nemzedék számára értelmezhető emlékezést”.
Alkotóművészek, képzőművészek, iparművészek, tárgytervezők és építőművészek részvételére számítanak.
A pályaművek első fordulójának beadási határideje 2025. május 29. és június 5. között van, az első fordulós pályaművek elbírálásának határideje: 2025. június 20. A pályázat második fordulójáról 2025. június 27-ig kapnak értesítést a résztvevők.
A szakmai bírálóbizottság tagjai: Demeter Nóra, Ybl Miklós-díjas építész, Feledy Balázs művészeti író, művészetkritikus, Katona Csaba történész, egyetemi tanár, dr. Szerdahelyi Márk művészettörténész és Dr. Zima András, a Holokauszt Múzeum igazgatója.
Az alkotás előirányzott maximális bruttó költsége 12 millió forint, az alkotás megvalósításának tervezett időpontja 2025 szeptember vége.
További részleteket, például, hogy a részvételhez egy pályaműnek mit kell tartalmaznia, és ezeket hova és hogyan lehet eljuttatni, ide kattintva lehet olvasni.
Ahogy az Énbudapestemen beszámoltunk róla, a terézvárosi önkormányzat 2024 áprilisi közgyűlésén döntött arról, hogy emléket állítanak a Liszt Ferenc téri tömeggyilkosságok áldozatainak.
Ahogy az előterjesztésben Miyazaki Jun és Győrffy Máté alpolgármesterek írták, a köztéri műalkotás létrehozásával az önkormányzat több évtizedes lemaradását szeretné pótolni.
Az előterjesztésben egy 1977-es Új Élet cikkre hivatkoznak, amelyben többek között az áll, hogy a Dunán kívül itt, a Liszt Ferenc téren volt Budapest legnagyobb tömegsírja. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A pályázathoz csatoltak egy Katona által jegyzett tudományos dokumentációt is, ami a történeti tényekkel és értelmezési keretekkel foglalkozik. A történész arról ír, hogy „nem lehet eléggé hangoztatni, hogy ami a zsidósággal történt a vészkorszakban nem csak a kisebbségek tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Láttatni kell, hogy ezt a törékeny egyensúlyt hogyan borította fel e tragikus eseménysor, amely
éppúgy tragikusan pusztító volt a kisebbségekre nézve, mint ahogy gyógyíthatatlan sebet ejtett a magyar nemzet egészén is”.
Miután 1944 végén a kormányzat elhagyta az ostromra váró fővárost, szabadon tombolhatott a nyilas terror. A Liszt Ferenc téren gyilkolták meg a Jókai utca 1. számú svéd védettségű, valamint a Jókai u. 4., 6., 12., 14., 20., 26. és a Liszt Ferenc tér 2., 4., 5., 6., 10., 14. számú csillagos házak lakóit. Emellett vélhetően a főváros távolabbi pontjaiból a pártházakban összegyűjtött emberek egy részét is itt végeztek ki: voltak, akiket az Andrássy út 60 alatti nyilas főhadiszállásról vagy az Erzsébet-körúti nyilas házból hurcoltak a Liszt Ferenc térre.
A holttesteket a környékbeli lakókkal temettették el a téren, de a tömegsírba további halottak is kerültek, köztük egy elesett német katona. Az exhumálásokra 1946 márciusában került sor, ekkor öt tömegsírt tártak fel.
A halálos áldozatok száma 150 és 200 között lehetett, közül mintegy negyven embert sikerült azonosítani.
A Liszt Ferenc téren elkövetett tömeggyilkosságok többségét a népbíróságok előtt sem tárgyalták, hiszen a kivégzések túlélői nem ismerhették név szerint a gyilkosokat, ezért vádat sem lehetett konkrét személyen ellen emelni.
A 2024 áprilisi ülés érdekessége volt, hogy Simonffy Márta fideszes képviselő arra hívta fel a testület figyelmét, hogy Magyarországon rengeteg dilettáns köztéri alkotás születik. Ő ezt elmondása szerint jelezte a kulturális tárcának is, de nem kapott rá választ. Miyazaki és Győrffy alpolgármesterek igyekeztek megnyugtatni, hogy mindannyiuknak nagyon fontos, hogy méltó emlékmű kerüljön a Liszt Ferenc térre, és hogy Simonffy is ajánlhat szakértőket a szoborbizottságba.
Ahogy a Mérce is emlékeztetett, 2004-ben egyébként terveztek egy emléktáblát állítani a térre, de abból sem lett semmi.