A klímaváltozás elleni védekezés egyik zöld fegyvere lehet a városi környezetben kialakított esőkert, minél több lesz belőle, annál jobb lesz mindenkinek.
Az alapok
Ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze egy videóban lefektette az alapokat: a klímaváltozás már a jelenünk része, a hatásai pedig távolról sem észrevehetetlenek és mindannyiunkat érintenek.
Már a korábbi években is, de legutóbb 2024-ben a csapadékmentes nyár megtizedelte a főváros zöldterületeit, és az előrejelzések szerint egyre rosszabb lesz a helyzet, ezek az időszakok egyre hosszabbak lesznek. Jó hírnek tűnhetne, hogy a csapadék mennyisége éves szinten nem fog csökkenni, viszont az egyenlőtlen eloszlása miatt azt a város infrastruktúrája már nem képes elvezetni – mondjuk amikor egy nap alatt esik le egy hónapnyi eső. A megoldás az, hogy a túlburkolt városi szerkezetet átalakítjuk úgy, hogy legalább részben alkalmas legyen arra, hogy az elvezetés problematikája helyett a lehullott csapadékmennyiséget megőrizve, azt a növények párologtassák el, ezzel hűtve a várost. Erre megoldás az esőkert.
Az első
2023-ban a város első esőkertje a Pünkösdfürdő Parkban azért is jött létre, mert a vízelvezetés a lakótelepet védő gát miatt gyakorlatilag lehetetlen volt. Olyan mélyfekvésű területről van szó, ahol korábban megállt a burkolaton a víz, ezt kellett alkalmassá tenni arra, hogy a csapadékot érdemben be tudja fogadni: ezért most a kavicsborítás alatt egy úgynevezett drén réteg található, ami arra jó, hogy extrém mennyiségű vizet is el tudjon tárolni illetve el tudja vezetni a felszín alatt.
Emiatt – a rémhírekkel ellentétben – ezek az esőkertek például egyáltalán nem ideálisak szúnyog-keltetőnek sem. Az első esőkert sikere lökést adott annak a programnak, hogy továbbiak jöhessenek létre: a Főváros már 5 esőkertet hozott létre és tervben van még számos új.
A józsefvárosi Cinka Panna kert már ezzel az elgondolással került kialakításra 2024. májusában. A saroktelken kialakított miniparkot úgy alakították ki, hogy az képes legyen a környező épületekről lefolyó vizet összegyűjteni, elnyelni és a talajba beszikkasztani. Ez lehetővé teszi, hogy ezen a területen olyan növények is megéljenek, amik ezt a nedvesebb közeget jól tolerálják. A mélyedés közepébe olyan növényeket ültettek, amik az időszakos vízborítást képesek elviselni, a mélyedés szélén pedig extra szárazságtűrő növények vannak, amik nem csak a városi környezet túlélésére képesek, hanem arra is, hogy biológiailag intenzív felületükkel kicsit még hűteni is tudják a környezetüket.
Szivacsváros
Ahhoz, hogy a kerületek és akár magántulajdonosok is sikerrel próbálkozzanak hasonló projektekkel, segítségükre lehet egy nemrég megjelent, részletes műszaki dokumentáció, ami Szivacsváros címen lett elérhető. Az ingyenes, letölthető kiadványban az esőkertek kialakításától kezdve az ajánlott növényeken át minden más nélkülözhetetlen információ elérhető bárkinek, aki ilyen irányú érdeklődéssel, szándékkal és kerttel is rendelkezik.
Borítókép: Cinka Panna park; Kép: Józsefvárosi Önkormányzat