Egyre terjednek az esőkertek, ami városi körülmények között az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy ne engedjük a csapadéknak, hogy a csatornarendszerben eltűnjön.
Akár egy 20-30 milliméternyi csapadékkal járó heves nyári zápor és a következményeképpen hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék villámárvizet okozhat a városi területeken, melyek napjainkra egyre gyakoriakabbá válnak. Ilyenkor az értékes víz, amelyre nagy szüksége lenne a környezetnek, eltűnik a csatornarendszerben.
A természet egyszer már jól kitalálta az esőkerteket, vagyis azaz az évelő növényekkel beültetett szikkasztóárkokat, de nekünk, az urbánus környezetben, újra rá kellett jönnünk erre. Azóta a méhlegelőkhöz hasonlóan az esőkertek is egyre jobban elterjednek.
Mire jó?
Az esőkertek képesek
- elnyelni és tisztítani a csapadékvizet, egyenletesebb vízfelhasználást biztosítani;
- tehermentesíteni a csatornahálózatot, mérsékelni az árvízveszélyt;
- természetes élőhelyet biztosítani madaraknak, rovaroknak;
- szabályozni a talajvízszintet és segíteni az élővizek tisztán tartását.
A III. kerületben, a megújult Dugovics Titusz térnél kihelyezett infótábla mutatja be az esőkertek működését és a kiültetett növények típusát, három különböző frissen létrehozott kertben.
Az új fejlesztések, parkok rehabilitása ma már gyakorlatilag elképzelhetetlen esőkertek létrehozása nélkül. A Pünkösdfürdő Park eleve így létesült 2022-ben, de idén is van számtalan példa erre Budapest különböző közterületein, ilyen a békásmegyeri piac melletti sportpálya-fejlesztés, a józsefvárosi Cinka Panna kert vagy az említett, Kaszásdűlőn újragondolt Dugovics Titusz tér.
(Kiemelt kép: Józsefvárosi Önkormányzat)