Egy újabb maratoni közgyűlést tartottak a Városházán, amin több mint 50 előterjesztést tárgyaltak. Előbb a fideszesek küzdötték ki, hogy a főpolgármester minősíthetetlennek nevezze a kommunikációjukat, utána Vitézy ingerelte azzal, hogy harmadszor is felterjesztette a Klímaügynökség önállóságának felszámolását.
A reggel 9-kor kezdődő közgyűlésen napirend átvariálása is közel egy órát vett igénybe. Az egyik fideszes, eredetileg 41-es számú, Budapest versenyképességi stratégiájának megalkotására vonatkozó javaslatot levették napirendről. A közgyűlés úgy döntött, hogy Gál József által a Budapest Brand vizsgálóbizottsággal összefüggésben benyújtott két előterjesztést egyben, a negyedik napirendi pontként megtárgyalják. Egyik a jelentéstevés határidejének meghosszabbításáról, a másik a cég alapítói határozatának kiadásáról szól. Később mindkettőt elfogadták.
A párbeszédes Barabás Richárd gyülekezési jog védelméről szóló előterjesztésének a napirendre vételét viszont nem támogatták, ahogy nem támogatták a kutyapártos Döme Zsuzsanna és Baranyi Krisztina előterjesztését sem, ami a Pride melletti kiállásról és intézkedések meghozataláról szólt volna, és Baranyi az alaptörvény 15. módosításával kapcsolatos előterjesztését sem. A tiszások és Vitézyék nem szavaztak, Karácsony tartózkodott, úgyhogy 15 igennel a 33 fős közgyűlés nem támogatta. A DK-s Déri Tibor és Szaniszló Sándor és a kutyás Kovács Gergely ekkor még nem voltak egyébként jelen. A közgyűlés levette napirendről a 3/f előterjesztést is, ami arról szólt többek között, hogy sétálóutcákat alakítsanak a VII. kerületben. Niedermüller Péter ugyanis azt kérte, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne tárgyaljon az előterjesztésről azelőtt, hogy a kerület megválasztott vezetésével érdemben egyeztettek volna.
A napirendek a Budapesti-Rendőr-főkapitányság 2024. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásával kezdődött. A beszámolóban a rendőrség arról ír többek között, hogy a BRFK 2024-es célkitűzései közül az egyik legfontosabb volt, hogy visszaszorítsák a balesetek számát a fővárosban. Ezen a területen jelentős eredményeket tudnak felmutatni: az elsődleges adatok szerint a balesetek száma 6,3 százalékkal, a halálos balesetek száma 25,6 százalékkal, a súlyos kimenetelű balesetek száma 25,5 százalékkal csökkent. A beszámolóban kiemelték továbbá, hogy sikerült a reagálási időt a 2023. évi 12 perc 3 másodpercről 12 percre csökkenteni. A 2025-ös kiemelt célok között szerepel a felderítés és a nyomozás eredményességének javítása, a bűnügyi ügyfeldolgozás időszerűségének javítása, és hogy a balesetek száma további mérséklése. A beszámolót elfogadták.
A közgyűlés elé másodikként érkezett javaslat személyi döntések meghozatalára is, amit rendszeresen viták kísérnek. A javaslat ezúttal a Fővárosi Állat- és Növénykertet, több idősotthont, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériát, a Katona József Színház Nonprofit Kft.-t és a Radnóti Miklós Színház Nonprofit Kft.-t, az Esély Budapest Alapítványt, a Zöld Budapest Alapítványt, valamint a Fővárosi Szociális Közalapítványt érintette. A vita ezúttal sem maradt el, a Fidesz ezúttal is ugyanott folytatta, ahol az előző közgyűlésen abbahagyta, a migránsozást, a brüsszelezést, genderlobbizást erőltette. A főpolgármester a vita egy pontján megjegyezte, hogy minősíthetetlen, amit csinálnak, primitív politikai frázisokat puffogtatnak, ezért sem volt híve annak, hogy a Pride-ról hosszabb vitát folytassanak. A személyi döntéseket elfogadták.
Emlékezetes, hogy Baranyi Krisztina a világ leggyávább főpolgármesterének nevezte Karácsonyt, amiért nem vette napirendre a IX. kerületi polgármester javaslatait, amik szerint mindaddig legyen a Városháza épületére tűzve a Pride zászlaja, amíg tiltását meg nem semmisítik, és Budapesten is legyenek a Pride-ot népszerűsítő feliratok, zászlók, szimbólumok a tömegközlekedési eszközökön ez év júniusában. Karácsony az ügy kipattanásakor, március 19-én azzal érvelt, az előterjesztések csak arra lennének kiválóak, hogy a fővárosi frakciókat provokálják velük, a politikai játszma vesztesei pedig éppen azok lennének, akiknek most a legnagyobb támogatásra lenne szükségük: az LMBTQ honfitársaink. Tette ráadásul mindezt elmondása szerint a Pride szervezők kifejezett kérésére. „Számomra a Pride ügye fontosabb, mint az a politikai kommunikációs versenyfutás, hogy ki a Pride legnagyobb barátja” – jelentette ki Karácsony.
Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztésben kérik a kormányt, hogy – mint Vitézy fogalmazott – adja oda az uniós pénzt a budai fonódó villamoshálózat II. ütemének megvalósításhoz, és kezdjék el végre ezt a beruházást. A fejlesztés révén közel 3 kilométer új villamospálya épülne a Szent Gellért tér és a Budafoki útnál építendő új végállomás között, összesen 7 új megállóval kiszolgálva a BME és az ELTE dél-budai campusait, a Kopaszi-gát közparkját és a BudaPart városrészt, Nádorkertnél pedig átszállást biztosítana a jelenleg épülő Déli körvasútra. A villamoshosszabbítás minden létező tervvel és engedéllyel rendelkezik, az uniós pénz is megvan rá, szerepel az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz projektlistáján.
A beruházás megvalósításának megkezdése viszont nem tűrne további halasztást, mivel az IKOP Plusz forrásokkal való pénzügyi elszámolás belső határideje 2029. június 30., míg az Unió felé 2029. december 31. Eddig az időpontig nem pusztán megvalósulnia kell a beruházásnak, hanem a pénzügyi elszámolásnak is teljeskörűen meg kell történnie. Ha minden úgy folyik tovább, mint eddig, akkor erős félelmünk lehet azzal kapcsolatban, hogy még ha meg is történik a kiegyezés a Kormány és az Unió között a fejlesztési források kiszabadítása érdekében, idő hiányában forrásvesztés történik. Az előterjesztésben döntöttek arról is, hogy készítsék elő a pesti fonódó villamosprojektet is, azaz a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megvalósítását. Az előterjesztés a fideszes Szepesfalvy Anna módosítójával fogadták el, miszerint Budafok-Tétényben található megállókat is felújítanak.
Szintén közös előterjesztésben javasolják, hogy a 100E busz, azaz a reptéri expresszre a bérlettel rendelkezők kedvezményes vonaljeggyel szállhassanak föl, az új díjtermék árát az előre váltott vonaljegy mindenkori árának kétszeresében kívánják rögzíteni. Mivel a bérletes utasok kedvezményének bevezetése csökkenteni fogja a 100E vonal bevételét, nagyságrendileg évente 350-400 milliós bevételkieséssel számolnak, egyúttal javasolják azt is, hogy a bruttó 2.200 forintos repülőtéri vonaljegy árát emeljék bruttó 2.500 forintra. A változás 2025. október elsejétől lép életbe. Ahogy ebben a cikkben részletesebben megírtuk, a döntésnek további következményei is lesznek. A BKK 2025-re 15 százalékos általános reptéri forgalomnövekedésre számít, a bérletesek miatt pedig további 15-20 százalékos növekedés lehet. Az együttesen akár 35 százalékos utasforgalom-növekedés kezelésére viszont a Deák tér már bizonyosan nem lesz alkalmas, ezért új végállomásnak a Nyugati teret javasolják. A megnövekedett forgalom kiszolgálásához és a Nyugati pályaudvarig történő meghosszabbításhoz 11 darab új buszra lenne szükség (8 darabra a forgalomnövekedés miatt, 3 darabra útvonalhosszabbítás miatt), amelyek beszerzése és forgalomba állítása viszont csak 2026 végére valósulhat meg. A javaslatot elfogadták.
Vitézy Dávid egyúttal benyújtott egy olyan előterjesztést is, amiben felkéri a főpolgármestert, hogy javasoljon a közgyűlésnek egy olyan SZMSZ módosítást, hogy Budapest közlekedésszervezési feladatainak ellátásáról szóló önkormányzati hatásköröket telepítse át az általa vezetett Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottsághoz, amit Karácsony módosítója szerint áprilisban meg is fog tenni, el is fogadták. Ezúttal azt is visszahozta továbbá, hogy a 2024. májusában alapított Budapesti Klímaügynökség a Budapesti Közművek Zrt. divíziójaként folytassa. Az előterjesztés nem kerülte el a főpolgármester figyelmét se. Ahogy Karácsony Gergely is megjegyezte, Vitézy Dávid és csapata harmadszor terjeszti a közgyűlés elé a Fővárosi Klímaügynökség megszüntetését vagy az azzal egyenértékű bedarálását. Miért fektet ennyi energiát Vitézy Dávid, hogy szétverje ezt a kicsi (7 főből álló), de annál fontosabb intézményt, tette föl a kérdést Karácsony. „Nyilvánvalóan hatalmi célból” – magyarázta a főpolgármester. Vitézy válaszában azt írta, májustól a Klímaügynökség finanszírozása megoldatlan, a Klímaügynökség szerinte egy fedőcég, egy kifizetőhely, ami semmilyen látható szakmai tevékenységet nem végez, és arról nem is tud beszámolni.
A vita a közgyűlésen, személyesen is folytatódott. Karácsony Gergely a vita alatt kijelentette, hogy az előterjesztést nem tudja másképpen értelmezni, minthogy a Fidesz által amúgy is vegzált fővárosi munkatársait Vitézyék is politikai nyomás alá helyezik. Neki viszont az a dolga, hogy azokat a kollégáit, akik a város számára nagyon fontos munkát végeznek, megvédje. Nem azért, mert az ő emberei, hanem éppen fordítva, mert büszke arra, hogy olyan embereket tudott az önkormányzathoz csábítani, akik korábban, elsősorban a civil szektorban sikeresen dolgoztak. Az előterjesztés szerinte a Klímaügynökség politikai kivégzése, amit nem fog engedni. „Hadd legyek ebben őszinte, és [hadd] ne okozzak ebben meglepetést, főpolgármesterként soha nem éltem a vétó lehetőségével, de ha a Fővárosi Közgyűlés meghozza ezt a döntést, ami szerintem egy nettó politikai üldöztetés, akkor ezt a döntést meg fogom vétózni.” A javaslatot végül elfogadták, a napokban kiderül, Karácsony megvétózza-e.
Szintén Vitézy kezdeményezte, hogy kezdjenek egyeztetést a VII. kerülettel, hogy legalább fél éves tesztidőszakra a Kazinczy utca, Dob utca, Madách Imre út, Asbóth utca és a Kis Diófa utca alakuljon gyalogos övezetté. Ezzel kapcsolatban egyébként a kerület polgármestere, Niedermüller Péter már korábban megjegyezte, furcsállja, hogy olyan tervvel állt elő, amelynek lényege, hogy néhány közlekedési tábla kihelyezésével sétálóutcákat alakít ki a kerületünkben, majd a felszabaduló utcák élhetőbbé alakításának feladatát kegyesen átadja a kerületi önkormányzatnak. „Képviselő Úr, ez így nem fog működni, semmit rólunk nélkülünk!” Niedermüller arra biztatta Vitézyt, hogy egyeztessenek időpontot, amikor is az önkormányzat szakemberei be tudják neki mutatni a terveiket. Ezt tehát levették a napirendről. A Podmaniczky Mozgalom mindezek kívül javasolta még, hogy a nyári időszámítás idején 23 óra helyett éjjel 1-ig, a téli időszámítás idején este 10 helyett éjfélig legyen kivilágítva a város (elfogadták), és hogy kerüljön be a közszolgáltatási szerződésekbe az a kötelezettség, hogy a közterület fenntartója, üzemeltetője a forgalmas közlekedési csomópontokban található utcabútorokat tartsa karban (elfogadták).
A városvezetés 12 üzleti tervet hozott a közgyűlés elé, ezekből 5 a fővárosi fenntartású színházakra vonatkozik, 7 pedig a cégeikre, amik meghatározó szereplői a budapesti közszolgáltatásnak. Egyedül a BKM hiányzik a listáról, azt a Rákosrendező miatt csak áprilisban hozzák be. Mivel – mint Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a márciusi háttérbeszélgetésén fogalmazott – a 12 üzleti terv nyilván finanszírozási igénnyel is lép fel, már csak ezért sem mindegy, hogy 2025 március végén mekkora összeget hív le szolidaritási hozzájárulás címén az önkormányzatoktól. A városvezetés tervezett a szolidaritási hozzájárulással. Ha általuk is tervezett 39 milliárd 28 százalékát viszik el, akkor Kiss úgy fogalmazott, szerinte rendben vannak. Ha a költségvetési törvényben kalkulált 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulás 28 százalékát, akkor nincsenek rendben. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzleti tervének egyik érdekessége egyébként, hogy megint kísérletet tennének a Rác Hotel értékesítésének, aminek bevételéből megint elkezdenék felújítani a Rác Fürdőt. Egyedül a Budapest Vásárcsarnokai Kft. üzleti tervét nem fogadták el.
A városvezetés javaslatot tett az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások bérbeadásának feltételeinek felülvizsgálatára. Ahogy az előterjesztésben írják, egyszerűsödik az élettársi kapcsolatban élő személyek lakásba való befogadása azzal, hogy az élettársi kapcsolat igazolásához a továbbiakban nem szükséges közjegyző közreműködését igénybe venni. A rendeletmódosítás lehetővé teszi továbbá, hogy az önkormányzat vészhelyzeti kapcsolattartóra vonatkozó adatokat kezeljen, ha a bérleménnyel vagy a bérlővel váratlan esemény történne (elfogadták). A közgyűlés elé került a XI kerületi Goldmann György téren található gördeszkapark felújítása is, amiről itt írtunk bővebben (elfogadták).
A közgyűlés a 2024. októberi, alakú ülésen úgy döntött, hogy elrendeli a közösségi költségvetési program első négy ciklusának utólagos hatásvizsgálatát, határidőnek pedig 2025. március végét jelölték meg. A hatásvizsgálat most elkészült, a főpolgármester pedig be is terjesztette a közgyűlés elé. A vizsgálatból kiderül, hogy 64 ötletet szavaztak meg, abból 23 valósult meg. A vizsgálat eredménye alapján az látszik, hogy az ötletek fele 1 évnél lassabban, de 2 évnél gyorsabban valósult meg, a megvalósulás idejének átlaga 621 nap, ami körülbelül 1 év 9 hónap. Mindez nem tűnik szélsebesnek, de mint Bardóczi Sándor, főtájépítész is gyakran elmondja, az önkormányzati időszámítás, az más. Ahogy a vizsgálat is írja, az általános önkormányzati gyakorlatban más, közösségi költségvetés léptékű fejlesztések megvalósítási ideje is átlagosan két és fél év, tehát jóval hosszabb, mint a programban megvalósuló projekteké. Az általános vélekedés tehát, miszerint a közösségi költségvetési programban lassabban valósulnak meg a projektek, tényszerűen nem igaz.
A programban a belváros körüli gyűrűben elhelyezkedő kerületek a legaktívabbak. Ezek közé tartozik Pesten három egymás melletti kerület, a XIII., a XIV. és a VIII., illetve három budai kerület: a III., a II. és a XI, ami kétségtelenül befolyásolja, hogy végül mennyi forrás jut egy-egy kerületre, de nem határozza meg. A közösségi költségvetési program első négy évében a legnagyobb forrást a VIII. kerület kapta, ezt követi jóval lemaradva a IX., a XIV., a XI., a II. és a XIII. kerület. Hogy ennek mégis mi lehet akkor az oka? A vizsgálat szerint egyszerűen arról van szó, hogy a budapestiek a nagy forgalmú belvárosi vagy legalább kerületi szinten központi helyzetben lévő területeket preferálják. Ez kedvez annak, hogy fővárosi léptékű projektek, sok ember által használt helyszínek kapjanak forrást. A közösségi költségvetés fő célja a részvételiség kiterjesztése, az a jelenlegi, évi egymilliárdos keretből következően sem várható el tőle, hogy jelentős területi kiegyenlítő vagy felzárkóztató hatással bírjon.
Ezt Vitézy végül módosítójával fogadták el, miszerint további egyeztetéseket és vizsgálatokat tartanak szükségesnek, hogy a közösségi költségvetés alapvető céljainak megtartása mellett a jövőben olyan projektek valósuljanak meg a rendelkezésre álló forrásokból, melyek hatékonyabban szolgálják Budapest fejlődését, megvalósításuk gyorsabb, jobban segítik a területi kiegyenlítődést, és melyek összhangban vannak a főváros és a kerületek egyéb, folyamatban lévő fejlesztéseivel, stratégiai célkitűzéseivel. A javaslatcsomag összeállításával az Emberi Erőforrások Bizottságát és a Klímavédelmi, Városfejlesztési és Közlekedési Bizottságot bízzák meg.
A tiszás Porcher Áron arra tett javaslatot, hogy a főpolgármester hozza létre a Közterületi Koordinációs Fórumot, ahol a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) és a különböző kerületi közterület-felügyeletek negyedévente tartsanak egyeztetést a közrenddel, a közbiztonsággal és a köztisztasággal kapcsolatos intézkedéseikről, számoljanak be a tervezett, összehangolt terveikről, és mindezt osszák is meg a FÖRI honlapján, valamint a budapest.hu oldalán. Egy főpolgármesteri módosítóval fogadták el, ami arról szólt, hogy Karácsony kezdeményezze a feladatkörrel rendelkező miniszternél a közterület-felügyeletről szóló törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kétszintű önkormányzati rendszer sajátosságaihoz igazodóan, a Fővárosi Önkormányzat és kerületi önkormányzat közötti megállapodás alapján, egymás illetékességi területén intézkedhessenek az egyes önkormányzatok közterület-felügyelői. Ordas Eszter pedig azt javasolta, hogy Karácsonyék hozzanak létre egy Budapesti Vízgazdálkodási Munkacsoportot egy 12 hónapra szóló, Budapesti Vízgazdálkodási Munkaprogram megalkotására. A fővárosnak ugyanis, szerinte fel kell készülnie a klímaváltozással járó kihívások megoldására, ezért szükséges a vízgazdálkodás átgondolása (elfogadták).
A Fidesz a Budapest versenyképességi stratégiájával kapcsolatos előterjesztését visszavonta, felkérte viszont a városvezetést, hogy helyezzen ki emléktáblát a 1944. május 16-án az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban kitört roma lágerlázadás áldozatainak emlékére (elfogadták), és hogy Óbuda-Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom, ami idén ünnepli felszentelésének 200. évfordulóját, kerüljön be a főváros díszkivilágítással ellátásáról szóló rendeletébe (elfogadták). Utóbbi egyébként szerepelt már a januári közgyűlés napirendjén, akkor nem szavazták meg. A Fidesz szeretné továbbá, ha a főpolgármester beszámolna, milyen egyeztetéseket folytatott a kormánnyal, valamint a kerületi önkormányzatokkal a 2023 decemberében elfogadott drogstratégiáról (elfogadták), és ha Rákosrendező megvásárlása bekerülne a fővárosi költségvetésbe, és az így módosult költségvetés a Fővárosi Közgyűlés elé kerülne. A főjegyző ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bár az előterjesztő azt állítja, valójában semmi nem indokolja, hogy utólag módosítsák a költségvetést. Kiss Ambrus megerősítette, hogy a fővárosi költségvetéssel ezzel kapcsolatban nincs dolguk, a BKM üzleti tervének beterjesztésével pedig éppen ezért várják meg az áprilist.
A főpolgármester és Déri Tibor módosítójával együtt fogadták el, előbbi inkább a megfogalmazáson finomított, utóbbi arról szól, hogy a közgyűlés szólítsa fel a kormányt, hogy kezdje meg az egyeztetéseket a használatmegosztásról, az állami eredetű hulladék elszállításáról, valamint az állami közlekedési beruházások koordinációjáról. A Fidesz javasolta továbbá, hogy készüljön Budapesten nagymintás, kérdőíves forgalomszámlálás és hogy az automata forgalommérők adatai legyenek online elérhetők (elutasították), valamint mérjék fel a kutyafuttatók kialakítására alkalmas területeket, tegyenek javaslatot a futtatók kialakítására, intézkedjenek információs táblák kihelyezéséről (elfogadták). A főpolgármester tárgyaljon a fuvarozókkal a budapesti teherforgalmi díjakról, és az ő észrevételeik alapján terjessze be a módosított rendeletet (elutasították).
A DK-s Keszthelyi Dorottya arra tett javaslatot, hogy a főpolgármester folytasson egyeztetéseket a futárszervező cégekkel, valamint az önkormányzat szakcégeivel, intézményeivel, a kerületi önkormányzatokkal, a BRFK-val és a civil kerékpáros szervezetekkel, hogy a futárok munkavégzése kevésbé veszélyeztesse a gyalogosokat és a közúti közlekedést (elfogadták), a kutyapártos Döme Zsuzsanna pedig arra kérte föl a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg, milyen lépések volnának szükségesek ahhoz, hogy ún. pilot-programként a 4-6 villamos vonalán elhelyezkedő, arra alkalmas aluljárókban 2025 szeptemberében egyhetes kulturális fesztiválokat tarthassanak, amelyen feltörekvő, művészetükre igényes és ígéretes, hazai előadók, művészek lépnek fel (elutasították).
A kutyapárt javaslatot tett még a fővárosi önkormányzat részére érkező kulturális és egyéb közcélú felajánlások hatékonyabb elosztására és koordinálására (elfogadták), érkezett megint egy javaslat a tömegközlekedés vidámabbá tételére (elutasították), egy javaslat az autizmussal élők munkavállalásának elősegítésére (elfogadták), valamint egy a fogaskerekű akadálymentesítésére (elfogadták).
A teljes közgyűlés online itt nézhető vissza, az előterjesztések pedig itt érhetőek el.