A kerület egyik legnagyobb közterületi problémája, hogy a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.
Véget ért a terézvárosi önkormányzat kutyaürülék elleni kampánya. Ahogy Soproni Tamás polgármester beszámolt róla, a rendészeik 618 esetben ellenőrizték a kutyasétáltatókat, 32 bírságot szabtak ki átlagosan 5-6 ezer forint értékben, és született egy feljelentés is, mivel az egyik gazdi nem fogadta el a bírságot.
A kerület február 15-én indította el a Ne hagyd szarban Terézvárost! elnevezésű, a renitens kutyatartókkal szembeni, átfogó kampányát. Ahogy a kampány oldalán is írják, Terézvárosban az egyik legnagyobb közterületi probléma, hogy
a gazdák nem szedik fel kutyájuk után az ürüléket.
Ez ugyanis egyrészt számtalan lakossági panaszt szül, másrészt állandó feladatot ad a kerület köztisztasági cégének.
Az önkormányzat öt év alatt a háromszorosára emelte a köztisztaságra fordítandó költségkeretet, évente több mint 10 millió forintot fordítanak kutyaürülék-tartó szemetesek kihelyezésére és karbantartására, ingyenes ürülékgyűjtő zacskókra, a probléma ennek ellenére is folyamatos.
A kampány részeként közterületi plakátokat helyeztek ki, és online tájékoztatókat indítottak. Az önkormányzat egy tájékoztató füzetet is készített a kutyatartóknak a lehetőségeikről és kötelességeikről.
A legnagyobb figyelmet mégis az kapta, hogy figyelmeztettek, hogy súlyos bírsággal sújtják azokat, aki az ellenőrzés során fennakadnak a chip, a póráz, és az ürülékgyűjtő zacskó hiánya miatt.
Ha egy állattartót azon kapnak, hogy nem takarít a kutyája után,
akár 100 ezres bírsággal is sújthatták.
Mint kiderült, erre végül nem került sor.
A kerület arról is tájékoztatott, hogy nem tett le arról sem, hogy olasz és spanyol mintára DNS-adatbázis alapján azonosítsa a hanyag gazdákat, ezért felvette a kapcsolatot azokkal a városokkal, ahol ezt bevezették.
A kampányt megelőzően februárban már 146 alkalommal ellenőriztek a rendészek, és a póráz, illetve az ürülékgyűjtő hiánya miatt 17 esetben bírságoltak is.
A terézvárosi önkormányzat kutyapiszok elleni küzdelme egyébként nem újdonság. Ahogy a 444 összeszedte, 1999-ben Farkas György akkori polgármester is tudatformáló kampányt indított, majd a következő polgármester, Verók István pedig 2002-ben kutyapiszok-átvételi helyeket alakított ki.
Soproni Tamás pedig először 2022-ben szigorított a kutyatartás szabályain: 2022 november elseje óta ötezertől 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntethető, ha a gazdánál nincs a kutyaürülék felszedésére alkalmas zacskó.
A mostani, 2025-ös kampánnyal kapcsolatban azt mondta,
nem állítja, hogy megszűnt a probléma,
hiszen nem lehetnek mindenki nyomában, de szerinte sikeresen hívták fel rá a figyelmet, „és már ennek, valamint a büntetésnek is volt visszatartó ereje”.
A rendészeik továbbra is mindent megtesznek, hogy tetten érjék azokat, akiket „egyáltalán nem érdekel a legelemibb szabályok betartása sem”. Erre kötelezi őket az is, magyarázza Soproni, hogy a közösségi költségvetés tervezése során a kerületiek első helyen jelölték meg a megoldandó problémák sorában a kutyaürüléket az utcákon.
Nem Terézváros egyébként az egyetlen, ahol ádáz küzdelmet folytatnak a hanyag gazdik ellen. Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester 2022 tavaszán arról számolt be, hogy becsléseik szerint az állatok naponta közel
ötezer kiló ürüléket hagynak a kerületi utcákon,
azaz több mint másfél tonnányit évente. A polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy aki nem szedi fel a szemetet, az ötezertől 150 ezer forintig terjedő bírságot kaphat.
Ahogy az Énbudapestemen összefoglaltuk, a kutyaürülék rengeteg más kerületben is problémát okoz: a VII. kerületben, mint itt beszámoltunk róla, 2024 tavaszán szerelték fel az első kutyapiszoárokat, a VIII. és a IX. kerületekben szintén ilyenekkel kísérleteznek, a VI. és a XII. kerületekben pedig kifejezetten fejedelmi kutyavécéket állítottak.
Mint a napokban kiderült, az V. kerületben is olyan súlyos a helyzet, hogy
a kutyapisi miatt kellett újraültetni egy fát.
A probléma, mint a terézvárosi példán keresztül is láthattuk, már korábban is létezett, azonban a koronavírus-járvány követően vált égetővé. Az Állatorvosi Egyetem tanulmánya szerint ugyanis 2018-ban még csak a háztartások 36 százalékban volt állat, 2022 januárjára viszont országosan már a lakóingatlanok mintegy 50 százalékában volt legalább egy kutya.