A frakciók ugyan már előre jelezték, hogyan fognak dönteni, de a politikában mindig benne van a meglepetés.
A Fővárosi Közgyűlés Karácsony Gergely főpolgármester napirend előtti felszólalásával kezdődött. Karácsony elmondta, hogy a tavalyi, 2024-es utolsó közgyűlésen is az önrendelkezésről beszélt, akkor a 2025-ös költségvetés kapcsán, és úgy tűnik, hogy
a szó, „önrendelkezés”, ha úgy tetszik, „szuverenitás”, a 2025-ös év döntéseit is meghatározó iránymutatás lehet.
Ma egy nagyon fontos kérdésben, Rákosrendező ügyében fognak dönteni, ami önmagában is rendkívül fontos, hiszen Magyarország egyik legértékesebb fejlesztési területe, de messze túlmutat önmagán, hiszen ez is az autonómiáról, a szuverenitásról szól, arról, hogy egy ilyen fontos fejlesztés egy ilyen fontos területen a város polgárainak, az általuk megválasztott közgyűlés akarata szerint valósul-e meg, vagy valamilyen egészen más módon.
A VSquare nemzetközi oknyomozó portál 2023. november 24-én írt róla, hogy a Burdzs Kalifát is építő dubaji milliárdos a Mol-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót építtetne Rákosrendező vasútállomás közelébe. A hírlevél szerint a tárgyalások már előrehaladott állapotban vannak a kormány és Mohamed Alabbar, az Emaar Properties között.
A Telex nem sokkal később megszerezte az október 25-i kormányülésre szánt, nem nyilvános kormányzati előkészítő dokumentumot, amiben az szerepelt, hogy az arab ország által kijelölt cég versenyeztetés nélkül, de piaci áron venné meg Rákosrendező területének nagy részét.
Lázár János másfél hónappal később, december 4-én megtartotta a sajtótájékoztatóját, ahol elmondta,
a budapestiekkel szemben nem fognak építeni, és kompromisszumra törekszenek. Azt mondta, erre garancia, hogy kiáll a sajtó elé, és válaszol a kérdésekre.
2025. január 16-án aztán a magyar állam aláírta az adásvételi szerződést Mohamed Alabbar emirátusi ingatlanfejlesztő Eagle Hills nevű cégével. A Nemzetgazdasági Minisztérium csak négy nappal később, január 20-án, hétfőn jelentette be az üzletet, innentől fogva pedig felgyorsultak az események.
A közleményükből kiderült többek között, hogy az állam egy nem túl magas összegért, 50,9 milliárd forintért, azaz 59.286 Ft/négyzetméter áron adta el a volt rendező-pályaudvar 850 ezer négyzetméteres területét, és hogy a terület egyes részein 250 és 500 méter magasságú épületek is elhelyezhetők. A Mol Campus, összehasonlításként, 143 méter magas.
A vevőnek három részletben kell megfizetnie a vételárat, az első, 25 százalékos, 12,7 milliárdos részletet ahhoz képest 10 napon belül, hogy az eladó bemutatta neki az elővásárlási jogról való lemondásról szóló nyilatkozatokat. A teljes összeget legkésőbb 2039-ig.
Karácsony szerint
nettó hazaárulást követett el a kormány, ugyanis kiárusította Budapest egyik aranytartalékát egy arab befektetőnek.
Mint írta, „eddig is, ezután is minden erőnkkel küzdeni fogunk a jövőt felélő, a hazát, az otthonunkat kiárusító politikával szemben”, és bejelentette, hogy adatigénylést küldött a MÁV-nak és a Nemzeti Vagyonkezelőnek, és az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően bekérte a szerződést, annak minden mellékletével, függelékével együtt.
Egy nappal később, január 21-én, kedden viszont, kisebb meglepetésre, sajtótájékoztatót hívott össze, hogy két jó hírt is közöljön. Mint kiderült, miután a Nemzeti Vagyonkezelő nyilvánosságra hozta „a mini-Dubaj adásvételi szerződést”, Karácsony munkatársai „találtak benne egy érdekességet”. Még pedig azt, hogy a főváros tulajdonában álló Budapesti Közműveknek, mint résztulajdonosnak, elővásárlási joga van a teljes területre, amiről nekik eszük ágában sincs lemondani.
Karácsony a sajtótájékoztatón bejelentette továbbá, hogy
a következő, január 29-i, szerdai közgyűlésre előterjesztést fog benyújtania arról, hogy a Közművek tegye meg a megfelelő lépéseket.
„Az a tervem, hogy egy teljesen más beruházás érdekében egy nemzetközi ingatlanhasznosítási pályázat révén megvalósítjuk azt, amire Budapestnek valóban szüksége van” – jelentette ki Karácsony.
Az említett közgyűlés most tehát elérkezett.
Az előterjesztésben megjegyzik, a különböző kormányzati szereplők ellentmondásosan nyilatkoztak az elővásárlási joggal kapcsolatban. Lázár János építési és közlekedési miniszter például elismerte az elővásárlási jog fennállását, miközben Nagy Márton nemzetgazdasági és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterek arról beszéltek, hogy az elővásárlási jog jogosultját csak az Egyesült Arab Emírségek kormánya jelölheti ki, a nemzetközi közjogi szerződés ugyanis magasabb rendű, mint más belső jogforrások.
A Városháza nem találta a szerződésben a szintén Lázár által említett 5000 milliárd forintos fejlesztési kötelezettséget sem,
sőt a nemzetközi közjogi szerződésben is csak 5 milliárd eurós beruházás ösztönzését vállalta az emírségek kormánya.
A budapestiek érdeke szerintük az, hogy az általuk választott, őket képviselő Fővárosi Közgyűlés ne engedje, hogy a főváros fejlesztési aranytartalékán külföldi befektetők külföldieket szolgáló luxusberuházása valósuljon meg.
Itt az idő arra, fogalmaznak az előterjesztésben, hogy a lényegében a teljes magyar városfejlesztési szakma egyetértésével találkozó, legutóbb a Fővárosi Közgyűlés 2024. decemberi ülésén kinyilvánított elveknek megfelelő városfejlesztés kezdődhessen a területen – együttműködésben az érintett kerületekkel, és természetesen a magyar állammal is.
Az adásvételi szerződés mellékletét képező beépíthetőségi szabályok ugyanis éles ellentétben állnak a Fővárosi Közgyűlés által korábban megfogalmazott városfejlesztési elvekkel. 500 méteres toronyházak luxuslakásai épülnének ahelyett, hogy a budapesti lakhatási válságot enyhítő, élhető, a korszerű várostervezés szempontjainak megfelelő parkváros jönne létre.
Ahogy Karácsony és Vitézy a decemberi közgyűlésre közösen benyújtott előterjesztésükben is írják, a központi fekvésű, kétoldalról dinamikusan fejlődő városrészek által övezett, a fő kötöttpályás és közúti gerincvonalak irányából jól kiszolgálható 130 hektáros területre egységes mesterterv alapján, a reális kereslet függvényében ütemezetten egy új, szellős, sok zöldfelülettel tagolt városrész épülhetne fel 15.000 lakással, közintézményekkel és irodákkal, északi végében a Vasúttörténeti Park mellett egy városi léptékű parkkal.
Az új lakónegyed a megfelelő szolgálati lakások biztosítását célzó városi programok révén akár az egészségügyi dolgozók, tanárok, tömegközlekedési dolgozók lakhatásának támogatásában is óriási szerepet vállalhatna.
A Fővárosi Közgyűlés a javaslat elfogadása esetén úgy dönt, hogy
felhívja a BKM vezető tisztségviselőjét, hogy a társaság az elővásárlási jogát gyakorolja, az eladó által közölt vételi ajánlatot fogadja el,
valamint a társaság elővásárlási jogának esetleges, bármilyen mértékű megsértése esetén minden rendelkezésére álló jogorvoslati eszközzel éljen az elővásárlási jog érvényesítése érdekében.
Emellett felkérik a főpolgármestert, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely – mint fentebb részleteztük – a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel.
Vitézy Dávid az ehhez kapcsolt előterjesztésében arra is felhívja még a figyelmet, hogy a magyar állam mindezek szerint úgy képzeli el a „szuverenitásvédelmet”, hogy a saját területén minden jogot átenged egy idegen állam által átláthatatlan módon kijelölt beruházónak. Megjegyzi továbbá, hogy a telkekért kapott vételár minimális: mindössze ötöde a közeli Bosnyák téren épülő irodaház-komplexumra kiadott összegnek, és arányaiban töredéke a környéken jelenleg kínált rozsdaövezeti telkeknek.
A befektetéssel kapcsolatban sorra derülnek ki érdekességek, például, hogy telken megtalálható egy Stockon Zrt. nevű cég is, aminek szintén elővásárlási joga van, és hogy
a január 16-i szerződéskötés előtt 10 nappal a tulajdonosa eladta a céget a Habony Árpád emberének tartott Halkó Gabriellának,
valamint megjelent a cégben Garancsi István is, sőt Jámbor András országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy egy céghálón keresztül Szentkirályi Alexandra fővárosi Fidesz frakcióvezető férjének, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is lehet vagy lehetett érdekeltsége benne.
Vitézy pedig azt pedzegette, hogy Lázár János akár magánszemélyként is üzleti kapcsolatba kerülhetett az arab befektetővel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt üzente, nincs, és nem is volt soha semmiféle közvetlen vagy közvetett érdekeltsége a projektben, az Építési és Közlekedési Minisztérium Lázár ügyében arról adott ki közleményt, hogy a miniszter már nem tulajdonos a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben (ahol az arab befektetők értékesítési pontot nyitnak), hiszen már 2024 második felében eladta ottani tulajdonrészét.
„Példátlan kormányközeli oligarcha-koncentráció rajzolódik ki a mini-Dubaj projekt körül” – jegyezte meg Jámbor, ami szerinte megint csak azt bizonyítja, hogy „a kormány számára csak lózungok és gyűlölet-kampányok szintjén érdekes a nemzet szuverenitása, valójában inkább a saját oligarcháiknak gazdagodása számít”.
A Partizán január 27-i adásában Karácsony Gergely azt mondta, kizártnak tartja, hogy az előterjesztés ne menjen át. Nem beszélt ugyan Magyar Péterrel erről, de szerinte teljesen egyértelmű a helyzet, „még a Fidesznek is nagyon ciki lesz nem igennel szavazni”.
Nem sokkal korábban, még szintén január 27-én az állam megküldte a főváros cégének, a Budapesti Közműveknek, a Rákosrendező teljes területére vonatkozó elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívást is, amivel kapcsolatban Karácsony megjegyezte, ezúttal minden úgy működik, mint egy normális jogállamban, leszámítva, persze a kiindulást, hogy történt egy versenyeztetés nélküli áron aluli értékesítés.
A felhívásban ráadásul lehető leghosszabb határidőt szabták a nyilatkozatra, amit jogszabály lehetővé tesz, 30 napot, de nem lesz rá szükség, mert két nap alatt el tudják postázni.
Ha átmegy a javaslat, és nem nyúlik az éjszakába a közgyűlés, már most, január 29-én elküldik a levelet, ha mégis az éjszakába nyúlna, holnap akkor is megteszik.
Az elővásárlási jogot, folytatta Karácsony, ki is csavarhatták volna a kezükből, a városvezetést is meglepte, hogy nem foglalkoztak ezzel, de ezt már nem lehet visszacsinálni. Hogy a Fidesz mégis hogyan és miért követhetett el az ő szempontjukból egy ilyen hibát, az szerinte lehet kapkodás, vagy valamilyen belső hatalmi harc, szabotázs eredménye is.
Vitézy Dávid már egy január 22-i posztjában már kijelentette, hogy támogatni fogják a főpolgármester javaslatát. A Partizánban Szaniszló Sándor, DK-s frakcióvezető is azt mondta, bármire nyitottak, hogy megakadályozzák a rettenetes beruházást. A kutyapártos Kovács Gergely is bejelentette, hogy meg fogják szavazni, hogy a városvezetés éljen az elővásárlási jogával, neki, XII. kerületi polgármesterként ugyanis, tette hozzá, fontos például, hogy továbbra is a XII. kerület maradjon a főváros legmagasabb pontja, az 500 méteres magasság ugyanis már efölé nőne.
És meglepő lenne az is, ha a Tisza nem szavazná meg, egyrészt azért, mert már a 2024 decemberi közgyűlésen is beleszálltak a Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatos kritériumok meghatározásáról szóló vitába (támogatták is), másrészt, mert a januári közgyűlést megelőző, a január 27-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülésén is lelkesen "kóstolgatták" a fideszeseket.
A közgyűlést megelőző napon, január 28-án aztán Magyar Péter is megjelentetett egy közleményt, amiben határozottan kijelentette,
jelen formájában és feltételekkel nem fog felépülni a Maxi-Dubaj projekt”, a Tisza támogatni fogja, hogy Budapest éljen az elővásárlási jogával,
és ha ez sem elég, „akkor a Tisza utcára viszi a magyarokat”, hogy megvédjék „Orbántól, Lázártól, Rogántól, Habonytól és az összes hazaáruló bűnözőtől, valamint a velük kollaboráló hivataloktól, NER-janicsároktól a magyar szuverenitást és a világ egyik legcsodálatosabb fővárosát”!
Az előterjesztésben, mint már említettük, külön szót ejtenek arról is, hogy fel kell készülniük, hogy a kormány arra készül, hogy az elővásárlási jogot megsértve átjátssza az arab befektetőknek az ingatlanokat. A Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságát ezért felhatalmazták arra is, hogy minden szükséges jogorvoslati eljárást ennek elkerüléséhez igénybe vegyen.