Szó szerint nehezebb lesz megszabadulni a lakásokban felgyűlt lomoktól a MOHU által átszervezett lomtalanítás következtében.
A budapesti lakosság minden évben igénybe veheti az FKF éves, előre meghatározott és publikált időpontban történő, külön díjazás nélküli lomtalanítási szolgáltatását, melynek keretében lehetősége van megválni a háztartásoknál keletkezett nagydarabos hulladékoktól. A lomtalanítás menetéről és kihívásairól itt írtunk. Az FKF a lomtalanítási időpontokat a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve határozza meg, a munkaszüneti napok figyelembevételével. A kerületeket körzetekre osztották, amelyekből koncentráltan, egy-egy nap alatt szállítják el a lomokat, a kihelyezést követő napon, írja körül a lomok kihelyezésének jelenlegi szabályait az FKF.
A MOHU 2025-től bevezetett, úgynevezett kontrollált gyűjtőpontos rendszere szerint viszont kerületenként csak néhány helyszínen folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy egy-egy kerületben az előre megadott időpontban kb. 10 db őrzött gyűjtőpontra lehetne elvinni a lomokat. A gyűjtőpont legtávolabb 800-1000 méterre lehet egy lakástól, jellemzően ennél jóval közelebb lesz. Valamennyi gyűjtőpont 3 napig tart nyitva, de azt ígérik, hogy a lomtalanítás ideje alatt a hulladék elszállítása folyamatos lesz.
Aki vitt már le nagy nehezen az emeletről ágykeretet, régi tévéújságokkal tömött tévédobozokat, rozsdamarta mosogatót, az tudja, hogy az sem könnyű, ha csak a ház elé kell vinni ezeket. Ha viszont egy bizonyos kerület adott pontjára a fent említett tárgyakat még autóval és segítséggel is nehéz lesz elvinni, megjósolható, hogy ez nem csak a mozgásukban korlátozottak és az egyedül élő idősek problémája lesz. A MOHU szerint a házhoz menő szolgáltatás sem szűnik meg, igény szerint a kerületi önkormányzatoknak lehetősége lesz rászorultsági alapon kijelölni az adott címeket, ahova a szolgáltató térítésmentesen házhoz megy, és elhozza a lomot. Ez nyilván újabb kérdéseket vet fel: ki dönti el, hogy ki a rászoruló? A leszázalékolt nyugdíjas, a két kisgyerekét egyedül nevelő anyuka, egy súlyemelő, aki a lomtalanítás idejére súlyosan lebetegedett? Vagy aki bizonyítottan messzebb lakik a legközelebbi gyűjtőponttól, mint 1 kilométer? Bárki, aki korábban még pár méterrel elboldogult, teljes joggal állíthatja, hogy nem képes 1 kilométerre elcipelni egy elemes szekrénysort. Ahogy a MOHU jelezte, továbbra is rendelkezésre áll a megrendelhető, díjköteles házhoz menő lomtalanítási szolgáltatás is – nehéz nem összekötni a pontokat, hiszen, aki nem bírkózik meg a háztartásában keletkező hulladék mennyiségével, annak nem nagyon lesz más választása, mint a fizetős szolgáltatást megrendelni.
Amikor egy napra beépültünk a Budapesti Közművek Köztisztasági Divíziójába, mi is azt láttuk, hogy a lomok kihelyezése – az aktuális begyűjtési rendszertől függetlenül – egyébként is napi kihívás a társaság dolgozóinak, a hulladékkezelési morál a sűrűn lakott területeken, az új rendszernek köszönhetően tovább romolhat.
Az új rendszertől a MOHU egyébként azt várja, hogy:
- A kontrollált körülmények közötti átvétel tiszta hulladékfrakciókat eredményez, amik jól újrahasznosíthatók. Ráadásul a veszélyes hulladékától is szabályos módon szabadulhat meg a lakosság.
- Az új rendszerben a mindinkább elfogadottá váló környezettudatos hulladékgazdálkodás elveit az egyéni szinten is könnyebb megvalósítani, hiszen a megoldás lehetőséget biztosít a személyes társadalmi felelősségvállalásra.
- Az elképzelés szerint az új rendszernek köszönhetően a városkép tiszta és rendezett marad majd a lomtalanítás idejére is.
- Az új rendszerben a lakosság mindennapjait kevésbé érinti a lomtalanítás. Nem a ház elé lesz kidobva mindenfajta szemét, hanem egy biztonságos, őrzött helyen, szelektíven lehet leadni.