Február 12-én Csepelen elrajtolt a 2024-es lomtalanítási program, ami az V. kerületben, majd az I. kerületben folytatódik. Az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió az év során folyamatosan teszi majd közzé, hol folytatódik a szemétgyűjtés.
Az FKF Hulladékgazdálkodási Divízió évente egyszer, külön díjazás nélkül szállítja el a budapesti háztartásoktól a szabályosan kihelyezett nagydarabos hulladékot előre meghirdetett időpontokban. Ahogy a cég is megjegyzi, a lomtalanítás az 1960-as évek végén indult kísérleti jelleggel, és 1972-től vált rendszeressé. A koronavírus-járvány 2020-ban is csak elcsúsztatni tudta, de teljesen eltörölni nem.
Azt, hogy ez mennyire komoly feladat, folytatta az FKF, jól szemlélteti, hogy a tavalyi évben, akárcsak 2022-ben,
több mint 31 ezer tonna lomhulladékot gyűjtöttek össze, ami egy teljes budapesti kerület egész éves hulladékmennyiségének felel meg.
A 2023-ban begyűjtött lomhulladék mennyisége a 2022-es mennyiséghez képest némileg csökkent, ami szerintük a szelektív hulladékgyűjtő udvarok növekvő népszerűségének is köszönhető. 2023-ban már több mint 260 ezren vették igénybe a budapesti lakossági hulladékudvarokat.
A társaság arra kéri a lakosságot, hogy tartsák be a lomtalanításra vonatkozó előírásokat, és csak olyan holmit helyezzenek ki, ami nem gyűjthető szelektíven és amely nem károsítja a környezetet, azaz kizárólag nagydarabos hulladék (pl. elhasználódott bútor, ágybetét, szőnyeg) helyezhető ki.
Ahogy az előírás is kiemeli, a lomtalanításkor a felsoroltakon kívül nem helyezhető ki építési és bontási törmelék, sitt, föld, szénpor, hamu, gumiabroncs, síküveg, zöldhulladék, textil, elektromos és elektronikai hulladék, valamint ipari vagy szolgáltatási tevékenységből származó hulladék.
Ezek egy része a lakosság számára rendelkezésre álló, fentebb említett 18 budapesti szelektív hulladékgyűjtő-udvarban adható le, ahol újrahasznosításukról vagy környezetbarát módon történő ártalmatlanításukról szakemberek gondoskodnak.
Ahogy a cég korábban elmondta,
a tapasztalat sajnos az, hogy nagyon sok olyan jellegű hulladék kerül ki az utcára, amiket más begyűjtési rendszerben kellene elszállítani. Ilyen a szelektíven gyűjthető csomagolású hulladékok, a textildarabok, a festékek.
Mindezt megerősítette az is, hogy a járvány kitörése miatt 2020-ban öt kerületben (XII., XV., XVI., XXI., XXII.) a hagyományos lomtalanítás helyett egy új, Európában azonban már sok helyen elterjedt kísérleti módszert alkalmazott az FKF.
Ahogy a Telex megírta, lakosság ebben az öt kerületben 2020 őszén a kerületenként kijelölt gyűjtőpontokra szállítva szabadulhatott meg a lomtól. A gyűjtőpontokon az átadásnál ráadásul csak azt lehetett lomként leadni, ami „háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladék” volt. Ez a begyűjtött lom mennyiségén is látszott: a szokásos éves mennyiség mintegy 30 százalékkal csökkent 2019-hez képest.
2021-ben aztán ebben az öt kerületben is újra hagyományos utcai lomtalanítást hirdettek meg, és arra számítottak, hogy azok a lakosok, akik tavaly bármilyen okból nem vitték el a lomjaikat a gyűjtőpontokra, azok idén kétszer akkora összegyűlt mennyiséget tesznek ki az utcára, de nem ez történt. Az adatok szerint csupán 4 százalékkal emelkedett lom mennyisége.
Nem csoda tehát, ha az FKF megint csak
azt a következtetést vonta le, hogy a járvány előtti lomtalanítások alkalmával kirakott hulladék jelentős része (közel 30-50 százaléka) vélelmezhetően inkább egyéb (nem szabályosan kitett vagy veszélyes) hulladék volt.
A lomtalanítás előtt érdemes végignézni a kidobásra szánt lomokat olyan szemmel is, hogy azok más számára még használhatók-e eredeti funkciójukban. Ha igen, úgy azok térítésmentesen leadhatók az FKF két Szemléletformáló és Újrahasználati Központjában a 15. kerületben a Károlyi Sándor utca 166 szám és a 18. kerület Besence utca 1/A. alatt.
A begyűjtött lomok kisebbik része a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba kerül lerakásra, magyarázzák, a nagyobbik hányada újrahasznosul: a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ahol felaprítják, majd villamosenergiát és távhőt állítanak elő belőle.
A Budapesti Közművek ezúton is kéri a fővárosiakat, hogy a lomot kizárólag a körzetükre vonatkozó kikészítés napján, 18 óra után helyezzék ki a lakóházuk előtti,
hulladékgyűjtő járművekkel jól megközelíthető közterületre; hogy ne a parkoló autók mögé pakoljanak, mert úgy a járműveik nem tudják megközelíteni a lomkupacokat, valamint arra, hogy bicikliútra és zöldterületre ne pakoljanak.
A program eltart ősz végéig. Az egyes ingatlanokra vonatkozó lomkikészítés pontos időpontjáról a lakosok a postaládájukba eljuttatott hírlevélből, és az FKF honlapján elérhető táblázatból megnyitható térképből tájékozódhatnak, ám egyelőre még csak négy kerület időpontjai szerepelnek. Az elszállítást az előző évek gyakorlatával megegyező módon, kizárólag a kihelyezést követő napon végzik munkatársaik.
A lomtalanításról időről időre viták indulnak, ugyanis mint sokan megjegyezik, az időszakában kritikus közállapotok alakulnak ki. 2015-ben például egy idős férfi légpuskával lőtt egy lomizó kislányra, a lomokat rendszeresen felgyújtják, 2022-ben pedig egy mumifikálódott holttestet is találtak Óbudán. 2020-ban, a járvány évében a 12. kerületi önkormányzat kapott az alkalmon, és mivel úgy látták, hogy a lomtalanítás a kerületbe vonzza a nem kívánatos elemeket, nem tartották meg.
A lomizók egyébként, ahogy ebben a beszámolóban olvasható,
a lomok között találtak már a XII. kerületben 180 gramm 18 karátos aranyat, és Kőbányán állítólag volt, aki egy cipősdobozban talált 17 millió forintnyi eurót halászott ki.
A lomizás illegális dolog, és megesik, hogy taktikából a lomizók is egymásra hívják a rendőröket.
Ahogy egyébként ebben a cikkünkben írtuk, az elmúlt években fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer teljes megújulása lezajlott. Ennek részeként Budapest Főváros Önkormányzata 10,432 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően 110 db új, modern és környezetkímélő hulladékbegyűjtő járművel bővítette a Budapesti Közművek gépparkját, ezzel lecserélhetővé váltak közel húsz éves járművek is.
A hulladékgyűjtés persze nemcsak erről az egyetlen napról szól. Az FKF naponta mintegy 250 kukásautóval van kint a főváros útjain, hogy begyűjtse és hasznosításra, vagy ártalmatlanításra elszállítsa azt az évi közel 700 000 tonna települési szilárd hulladékot, amely több, mint 936 000 háztartásban és mintegy 20 000 gazdálkodó szervezetnél keletkezik.
(Kiemelt kép: FKF)