A Budai Arborétum az ősz legszínesebb programja

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze mindenkit arra bíztat, hogy október végén látogasson el a Budai Arborétumba, és élvezze az itt található nagyon különleges növényeknek az őszi lombszíneit. Az arborétum évente kétszer mutat nagyon szép képet, először tavasszal, amikor rengeteg hagymás növény nyílik, és a különleges értékű fák is virágoznak. Másodszor pedig ősszel, amikor elkezdődik a lombszíneződés, ez történik most, októberben. 

A Budai Arborétum egyszerre kutatóhely, bemutatóhely és szabadtéri tanterem. Az Alsó és a Felső kertben közel kétezer fásszárú növényfaj és fajta található meg, ez Magyarország egyik legnagyobb fajtagyűjteménye. Egy csomó olyan nagy ritkaság található itt, ami az országban egyetlenként van jelen. Bardóczi az arborétumban sétálva többek között ezeket a növényeket emelte ki:

• Itt található a virginiai kakiszilva, aminek a termése ráadásul ehető. Apró termése van, most még éretlennek tekinthető, hiszen meg kell, hogy csípje a fagy. Hosszú a termésideje, amikor lehullik a lomb, akkor nagyon sokáig piroslik még rajta.
• A perzsa varázsfa, aminek éppen most kezdődött el az őszi lombszíneződése – narancssárgás, majd bordóba áthúzódó és a végén lilás színeződésben, és ráadásul ez folyamatos színátmenettel történik. Önmagában varázslat, ahogy ez a fa kinéz, de az arborétum legöregebb fája is perzsa varázsfa, egy többágas bokorfa.
• Itt van még az a különleges értékű fa, ami szintén az őszi arborétum legrégebbi faegyedei közé tartozik: Ginkgo biloba a latin neve, páfrányfenyő néven ismerik a legtöbben. Kettő van belőle, az egyik fiú, a másik a lány, ugyanis kétlaki a növény. Kettős termés található rajta. A levele páfrány-szerűen szétágazik, ami tulajdonképpen összenőtt tűlevelekből áll. Ez a fafaj a hiányzó ökológiai vagy evolúciós kapocs a nyitvatermők és a zárvatermők között. Gyönyörű sárgára színeződik ennek a levele. 
• A keserű hikoridió nevű fa is egy különlegesség, éppen csodálatosan színeződnek már a levelei. Ez az egyik legrégebbi fa a Felső kertben, több mint 120 éves. Jó várostűrő fa, arra ösztönöz minket, hogy elgondolkodjunk azon, hogy esetleg a városainkban ezt a fát tudnánk-e használni.
• A szomorú bükk is egy csodálatos fa, még nem kezdődött el a lombszíneződésre, de itt is sárgás lombszínre számíthatunk. Ez ráadásul azért is különleges, mert a bükk a klímaváltozás által borzasztóan érintett fafaj, ami már a honos erdeinkben is kezd kipusztulni. A bükk szomorú változatai általában a csüngő ágaikról ismeretesek, ez az egyed egy teljesen különleges bükkfa, ami annak ellenére, hogy a klímaváltozás ezt az arborétumot is jelentősen érinti, még egészen jól érzi magát itt ebben a környezetben. 
• Itt látható egy sziklakert, ami azoknak az évelő növényeknek a bemutatását szolgálja itt a Felső kert legtetején, amik száraz klímán, sziklakerti környezetben jól érzik magukat.
• Van itt egy közönséges galagonyabokor is, lehet látni rajta, hogy mi inspirálta Weöres Sándor versét. Amikor igazán bevadul, akkor teljesen vörös színben fog pompázni, és őszi éjjel tényleg izzani fog ez a galagonya is.

Itt van egy épület is, az F épület, ami a Felső kert, egyben a budai kampusz legrégebbi épülete. Kezdetek kezdetén Entz Ferenc, aki '48-as honvéd és katonaorvos volt, a Bach-korszak után a fejébe vette, hogy alakít egy intézetet, ebből lett később a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, majd ezt követően a Magyar Agrártudományi Egyetem. Tekintettel arra, hogy műemléki épületről beszélünk, felújítása hamarosan elkezdődhet. 

Sok környékbeli úgy használja ezt a területet mint egy közparkot, mint egy olyan zöld felületet, ami a Gellért-hegynek a déli lejtőjén nagyon sokaknak a kikapcsolódást és a rekreációt szolgálja, nekünk ilyen élményeink voltak ott legutóbb.

Túl azon, hogy mint gyűjteményes kert a diákok felkészülését szolgálja, a kutatóknak és fejlesztőknek egy olyan bázist jelent, ahol kipróbálhatják az új nemesítéseket, az új fafajokat.

 

 Nyitva tartás:

Az arborétum munkanapokon bárki számára látogatható, jelenleg a téli nyitva tartás szerint: 8:00-16:00-ig. Hétvégéken illetve ünnepnapokon nincs nyitva a nagyközönség számára. 

 Ez a park 1975 óta a Főváros által védett természetvédelmi terület is egyben, mint gyűjteményes kert, az a hely, ahol az első fát 131 évvel ezelőtt ültette el, a székesfőváros akkori kertigazgatója, Réde Károly. A Fővárosi Önkormányzat a természetvédelmi felelőse annak, hogy ez a gyűjtemény prosperáljon, illetve a természeti védettség kapcsán itt bármilyen átalakítás történik, ahhoz külön természetvédelmi engedély szükséges, hogy ez megtörténhessen. 

Ahogy az Énbudapestem is megírta, 2024. májusában a Zöld Kerekasztal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának Főigazgatósága, és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete pályázatot írt ki a Budai Arborétum fejlesztési stratégiájának kialakítására. A pályázatok fejlesztési elveit és irányvonalait úgy jelölték ki, hogy azok mindenképp a jelenlegi funkciók megtartásával, javításával, bővítésével számolnak. 

Az Arborétum fő fejlesztési elvei és irányvonalai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• A különböző kerttörténeti rétegek figyelembevétele, megőrizve az értékes szerkezeti, funkcionális, növényi és díszítő elemeket, amelyek az arborétum szerves fejlődése nyomán alakultak ki, és amelyek egy adott kertépítészeti stíluskorszakra vagy alkotóra utalnak.
• A gyűjteményes kert jelleg erősítése; a dendrológiai és edukációs szempontok (növénygyűjtemény és oktatási-kutatási terület) kiemelése.
• A természeti és műemléki védettség adott esetben ellentétes érdekeiből adódó speciális helyzetek, konfliktusok mérséklése, kezelése.
• A fenntarthatóság, az oktatás, kutatás és környezeti nevelés szempontjából fontos új funkciók elhelyezésének mérlegelése.
• A biodiverzitás és a klímaadaptációs, innovatív zöldfelület-tervezési ötletek és megoldások szakszerű és érzékeny alkalmazása.
• Az arborétum nyitott, nyilvános kert (korlátozott használatú, a nagyközönség számára részben nyitott intézménykert) jellegének megőrzése, fejlesztése.
• Új, erősebb társadalmi kommunikáció és beágyazódás kialakítása (pl. a kerület közoktatási intézményeivel, óvodáival minden fél számára előnyös, hivatalos együttműködési formák meghatározása; önkéntesség erősítése)
• Az arborétum alapinfrastruktúráinak fejlesztése (ellenőrzött beléptetés, őrzésvédelem, parkolás, közvilágítás, kültéri berendezés, tájékoztatás, étkeztetés stb.)

 A pályázat eredményhirdetése 2024. november 21-én várható.