Hogyan lenne fejleszthető, modernizálható Buda kilenc hektáros botanikuskertje? Pályázatban mondhatjuk el.
A Zöld Kerekasztal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának Főigazgatósága, és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete pályzatot írt kis a a Budai Arborétum fejlesztési stratégiájának kialakítására. A pályázat aktualitását az adja, hogy a 2023-ban megalakult Zöld Kerekasztal, a hazai tájépítész és kertész szakma minden jelentősebb oktatási, tudományos, kormányzati és szakmai szervezetét tömörítő platform, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusával, valamint Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetével közösen célul tűzte ki a Budai Arborétum fejlesztésének elősegítését minden rendelkezésre álló forrással.
Az Arborétum nem csak a XI. kerület jelentős zöldfelületi eleme, hanem oktatási és kutatási helyszín, növénygyűjtemény és nem utolsó sorban több mint 170 év felsőoktatási múlttal rendelkező intézményi terület is.
A Budai Arborétum területén már 1860-ban kertészeti oktatás folyt, 1893-94-re datálódik arborétum jellegének kialakítása. Az arborétum területe és telekkiosztása (Felső Kert és Alsó Kert) 1894 óta a három hagyományos budai képzési iránynak, a kertészettudománynak, az élelmiszertudománynak és a tájépítészet- és tájökológia tudománynak ad otthont, és ez a hagyomány tovább emeli a jelentőségét. Az arborétum nem csak oktatási szempontból országos szintű és múltú felbecsülhetetlen érték, hanem Buda és a XI. kerület lakói számára jelentős, szabadon látogatható zöldfelületi elem, 1975 óta természetvédelmi terület, 2005 óta országos műemléki védettséget élvez. Az aeborétum és a Budai Campus mint oktatási intézmény, egységet képez, egymás funkcióját erősíti.
Az arborétum alapvető fejlesztési irányai, elvei
A fejlesztés során az arborétum fentebb említett alapfunkcióihoz kapcsolódva a következő elemeket kiemelten kell figyelembe venni, védeni, illetve fejleszteni:
- Növényállomány
- Kertépítészeti kompozíció, térszerkezet, térstruktúra, vizuális kapcsolatok
- Természetvédelmi és műemléki oltalom
- Használat és funkciók
- Bejáratok, belső közlekedési rendszer (gyalogos/gépkocsi/kerékpár)
- Arculati elemek
- Információs fejlesztések
- Társadalmi beágyazódás
Az Arborétum fő fejlesztési elvei és irányvonalai az alábbiak szerint foglalhatók össze:
- A különböző kerttörténeti rétegek figyelembevétele, megőrizve az értékes szerkezeti, funkcionális, növényi és díszítő elemeket, amelyek az arborétum szerves fejlődése nyomán alakultak ki, és amelyek egy adott kertépítészeti stíluskorszakra vagy alkotóra utalnak.
- A gyűjteményes kert jelleg erősítése; a dendrológiai és edukációs szempontok (növénygyűjtemény és oktatási-kutatási terület) kiemelése.
- A természeti és műemléki védettség adott esetben ellentétes érdekeiből adódó speciális helyzetek, konfliktusok mérséklése, kezelése.
- A fenntarthatóság, az oktatás, kutatás és környezeti nevelés szempontjából fontos új funkciók elhelyezésének mérlegelése.
- A biodiverzitás és a klímaadaptációs, innovatív zöldfelület-tervezési ötletek és megoldások szakszerű és érzékeny alkalmazása.
- Az arborétum nyitott, nyilvános kert (korlátozott használatú, a nagyközönség számára részben nyitott intézménykert) jellegének megőrzése, fejlesztése.
- Új, erősebb társadalmi kommunikáció és beágyazódás kialakítása (pl. a kerület közoktatási intézményeivel, óvodáival minden fél számára előnyös, hivatalos együttműködési formák meghatározása; önkéntesség erősítése)
- Az arborétum alapinfrastruktúráinak fejlesztése (ellenőrzött beléptetés, őrzésvédelem, parkolás, közvilágítás, kültéri berendezés, tájékoztatás, étkeztetés stb.)
A beadandó pályamű tartalmi és formai követelményei, az elbírálási szempontok és minden más, a pályázáshoz szüksége információ itt érhető el.
Pályázat beadási határideje: 2024. szeptember 19.
Eredményhirdetés: 2024. november 21.
(Kiemelt kép: MATE/Budai Arborétum)