A bizottságban maximális egyetértés alakult ki. A képviselők egyhangúlag támogattak minden, a HÉV-ek járatritkítását megakadályozó javaslatot.
Vitézy Dávid október 4-én, szerdán jelentette be, hogy a HÉV-ek tervezett ritkítása miatt összehívja a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési szakbizottságának rendkívüli ülését október 14-e, hétfőre. Mint írta, azt reméli, hogy közösen és egyhangúlag tudnak kiállni Lázár Jánosék tervei ellen.
Budapest nem nyugodhat bele abba, hogy az állam rossz gazdája lett a HÉV-eknek. A leépülő szolgáltatás egyre több autót, egyre nagyobb dugót és környezetszennyezést hoz a városunkra. Hiszem, hogy vannak ügyek, amiben felül kell tudjunk emelkedni a köztünk levő ellentéteken”
– írta Vitézy a posztjában.
A HVG írta meg október 8-án, hogy brutális járatritkítást tervez az állam a gödöllői, csepeli és ráckevei HÉV-vonalakon, mert nincs elég forgalomképes kocsi. Ahogy a menetrendi tervezetről szóló előkészítő anyagokra hivatkozva írták, „a rendelkezésre álló járműkapacitás a jelenlegihez képest 4 motorvonat egységgel kevesebb jármű napi forgalomba adását teszi lehetővé”.
A cég ezért két forgatókönyvvel készült, az „A” javaslat ráckevei (H6) HÉV esetében összességében a csúcsidőszak férőhelyeinek 18 százalékos, a gödöllői (H8) HÉV esetében összességében a reggeli csúcsidőszak 13 százalékos, a délutáni 23 százalékos férőhelycsökkenésével számol. A „B” javaslat a csepeli (H7) HÉV esetében a reggeli csúcsidőben 12 százalékos kapacitáscsökkenést javasol, a gödöllői (H8) HÉV-en a reggeli csúcsidőben 13 százalékos, a délutániban 23 százalékos férőhelycsökkenést okozna.
A HÉV-ek üzemeltetését Tarlós István akkori főpolgármester 2016-ban adta át a kormánynak, a közszolgáltatást megrendelő állami szerv pedig azóta az Építési és Közlekedési Minisztérium lett, aminek az élén Lázár János áll.
Lázár október 9-én, szerdán szintén a Facebookon reagált a sajtóban megjelent hírekre, és az arra adott reakciókra. „Úgy látom, hogy néhány aberrált, belvárosi, libsi gyereknek megártott a túl sok szívás a hétvégén, és ezért aztán hallucinációik vannak a HÉV-vel, meg úgy általában a világgal kapcsolatban. Ilyenkor persze hazudnak is.” Mint írta, sem az ÉKM, sem a MÁV vezetésében senki, semmilyen döntést nem hozott a HÉV működésével vagy menetrendjével kapcsolatban.
„Személyeskedések helyett lássuk a tényeket. Lázár János állításával szemben a MÁV-HÉV valóban a HÉV járatok radikális csökkentésére tett javaslatot” – jegyezte meg Karácsony Gergely, és nyilvánosságra hozta azt a levelet, amit a BKK illetékes igazgatója írt az állami MÁV-HÉV megkeresésére.
Mint fogalmazott, ebből nemcsak az derül ki világosan, hogy
az állami MÁV-HÉV igenis három szakaszon brutális járatritkításra tesz javaslatot, hanem az is, hogy a kormánnyal kötött megállapodás szerint Budapestnek egyetértési joga van ilyen kérdésekben, tehát a főváros jóváhagyása nélkül semmiféle HÉV-ritkítás nem lehetséges.
Lázár kirohanásához Vitézy is fűzött néhány megjegyzést. Emlékezetes módon azzal kezdte a posztját, hogy javasolja a miniszter úrnak egy hársfatea elfogyasztását, mert oldja a szorongást, és nyugtatja az idegeket.
Vitézy már úgy értelmezte a leírtakat, hogy Lázár visszatáncolt a járatritkítás terveitől, szerinte azonban a téma megéri az alapos kitárgyalást, „nehogy aztán mégis járatritkítás legyen a vége”. Felhívta Lázár figyelmét, hogy hamarosan rendkívüli szakbizottsági ülést tartanak, amin őt is örömmel látják. „Hársfatea is lesz, ígérem.”
Október 10-ére, csütörtökre mindenesetre meglett az ügy szakmai-politikai áldozata, azonnali hatállyal menesztették Nagy Gábort, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatóját, aki 2021. december 1-től töltötte be ezt a pozíciót.
A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának rendkívüli ülésére Vitézy négy javaslattal állt elő: felkérik a bizottság elnökét, hogy „a Fővárosi Közgyűlés soron következő rendes ülésre készítsen előterjesztést, amelyben ő felkéri a főpolgármestert, hogy küldje meg a Fővárosi Önkormányzat egyet nem értését kifejező szerződéses nyilatkozatot Lázár János részére”.
Emellett felkérik a főpolgármestert, hogy a Fővárosi Önkormányzat jogérvényesítési lehetőségeiről készítsen tájékoztatót a bizottság soron következő rendes ülésére arra az esetre, ha az Építési és Közlekedési Minisztérium az egyet nem értés ellenére mégis a kínálatszűkítés bevezetéséről dönt.
A bizottság kezdeményezze továbbá, hogy a Fővárosi Közgyűlés a soron következő rendes ülésén erősítse meg a Fővárosi Önkormányzat elkötelezettségét a fejlesztések és vonatbeszerzések mellett, valamint kérje fel a főpolgármestert a BKK Zrt. és a BKV Zrt. bevonásával vizsgálja meg, hogy
amennyiben az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-HÉV Zrt. képtelenné válik a szolgáltatás fenntartására, akkor a Fővárosi Önkormányzat a BKV Zrt. útján tud-e átmeneti segítséget felajánlani a kizárólag Budapesten közlekedő H7 vonalon nagy kapacitású villamosszerelvények működtetésével, és mérje fel ennek vonzatait.
Az október 14-i ülésen Kiss Ambrus főigazgató két dologra hívta fel a figyelmet: egyrészt, hogy egy vezérigazgató-helyettesi levelet ne tekintsenek készpénznek. A Fővárosi Közgyűlés októberi rendes ülésekor nem biztos, hogy tudni fogják, mit akar a kormányzat, ezért aztán egy egyetértő vagy egyet nem értő szerződéses nyilatkozatot szintén nem biztos, hogy ki fognak tudni adni.
Ők azt látják, hogy két út áll előttük: vagy a szerződés felmondhatóvá válik, vagy a közigazgatási perrendtartás alapján a teljesítésre kötelezés iránt lehet bírósághoz fordulni.
Másrészt Kiss hangsúlyozta, hogy
az nincs rendben, hogy az állam átvállal közszolgáltatásokat, amiket neki kell ellátnia, emellett rengeteg pénzt el is vesz a fővárostól, amiből el is tudná látni, és most kialakul egy helyzet, javarészt neki köszönhetően, amit aztán a fővárosnak kell megoldania.
Az elsődleges feladatuk, persze, hogy a budapestiek ne érzékeljenek semmit, de ettől még „rohadtul nincsen rendben”, emelte ki többször; ezt ráadásul, tette hozzá, nem először játssza el az állam, más területeken is a fővárosnak kellett beugrania problémamegoldónak az állam helyet. „Ez nekünk is pénzbe kerül, miközben ők elveszik a pénzünket.” „Nincs köztünk vita” – jegyezte meg Vitézy is.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója ehhez azt tette még hozzá, hogy bár született egy megállapodás, hogy az állam és a főváros között, hogy a CAF-villamosok kerüljenek a helyreállítási alap finanszírozásába, hogy a HÉV-járatok az IKOP Plusz-projektlistában megjelenhessenek (ez utóbbi a 2021–2027-es uniós ciklus közlekedésfejlesztéseit tartalmazza), ennek ellenére sem látja, hogyan tudna az állam megfinanszírozni egy komoly infrastrukturális és járműberuházást.
Ahogy arra számítani lehetett, az előterjesztést egyhangúlag elfogadta a bizottság, nem érkezett hozzá módosító sem.
Ami viszont beszédes volt még, hogy az üléstől távol maradt a fideszes Gulyás Gergely Kristóf, aki egyébként Sára Botond helyére ült be a Fővárosi Közgyűlésbe, a szintén fideszes Papp Tibor, valamint mszp-s Tüttő Kata. Mint Vitézy elmondta, hármójuk közül csak Tüttő indokolta meg a távol maradásának az okát.
Az ülésen nem jelent meg Lázár János sem, pedig Vitézy tényleg készült számára hársfateával, ami külön névtáblát is kapott, valamint nem képviselte senki a MÁV-ot sem.
Az Indexen viszont az ülés reggelén, azaz október 14-én, reggel megjelent egy hosszú interjú a Hegyi Zsolttal, a MÁV szeptemberben kinevezett, új vezérigazgatójával, aki elismerte, hogy „járműhiány van, döntés még nincs, megoldás viszont lesz”. Hegyi hozzátette még, hogy a helyzet kezelésére olyan megoldást keresnek, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. Az IKOP Plusz projektlistát pedig annyival intézte el, hogy idén már látszódnia kell a konkrét terveknek.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)