A főpolgármester fővárosi szakembereket kérdezett arról, hogy milyen lépések történtek a árvízi felkészülés során.
„Rengeteg teendőnk van még, hogy megfékezzük az árvizet. Az árvízvédelmi ideiglenes beruházások elkészültek, itt a Margitszigeten homokzsákfalat építettek a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Katasztrófavédelem emberei” – mondta Karácsony Gergely, amikor délután, Facebook-élő adásban jelentkezett be a Margitszigetről. A főpolgármester elmondta, hogy a szigetet le kell zárni, az áradás ugyanis hatalmas sokkot okoz a területnek, fák dőlhetnek ki – a korábbi árvizek során történt ilyen. Karácsony Gergelyt elkísérték a fővárosi cégek vezetői, munkatársai, valamint Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, aki arról beszélt, hogy sokan már azt kérdezik, hogy mikor nyitnak meg újra mindent.
Le kell vonulnia a víznek, most úgy látszik, hogy ez szerda környékékén lesz. Azt tudjuk megígérni, hogy abban a pillanatban, hogy a víz levonul, megkezdődik a takarítás, utána pedig már meg lehet nyitni a most lezárt útszakaszokat
– mondta Tüttő Kata, ám hozzátette, hogy a margitszigeti lezárás hosszabb ideig is eltarthat. „A Margitszigeten a fákat kell védeni. Azért van dőlésveszély, mert a víz feláztathatja a talajt. Fel kell készülni arra, hogy a Margitsziget nem lesz ugyanolyan gyorsan járható, mint a rakpartok, mert a talajnak fel kell száradnia” – jegyezte meg a főpolgármester-helyettes, majd elmondta, hogy csak akkor nyitják meg a Margitszigetet, ha biztonságos lesz mindenki számára.
Mivel a fővárost olyan vádak érték a politikai ellenfelektől, hogy „egy kapavágás nem történt árvízi védekezésben”, ezért Tüttő Kata ismertette azokat a beruházásokat, amelyek e téren történtek. Mint mondta,kiépült az észak-pesti árvízvédelmi mű, a budai oldalon pedig megtörtént a Pünkösdfürdő, illetve a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak (amely a 2013-as árvíz idején az egyik legkritikusabb pont volt) védelmének kiépítése – uniós forrásokból. A következő lépés a csillaghegyi övezet védelmének megszilárdítása lesz, amelynek a tervei már elkészültek és megvannak rá az uniós források is.
Palkó György az Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója arról beszélt, hogy tevékenységüknek csütörtökön volt a fordulópontja, ekkorra épült ki ugyanis Margitszigeten a kilenc méter magas védelmi vonal.
A vezérigazgató elmondta, hogy most már a figyelőszolgálatok működnek. Jelenleg háromszáz ember dolgozik azon, hogy minden rendben legyen.
Lipcsei Szabolcs, a Főkert zöldfelület-fenntartási igazgatója elmondta, hogy a Margitszigeten átvizsgálták a faállományt, és azokat az egyedeket homokzsákokkal súlyozták, amelyek dőlésveszélyesek.
A belejelentkezés során a „vadaspark”, hivatalos nevén a Margitszigeti kisállatkert is szóba került. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője elmondta, hogy az árvíz miatt ki kellett költöztetni az állatokat. „Nem először fordul elő ilyesmi, 2006-ban és 2013-ban költöztetni kellett” – mondta meg a szóvivő, hozzátéve, hogy a költöztetés szerdán délelőtt történt Sós Endrének, az Állatkert főigazgatójának a vezetésével, aki egyben a főállatorvos is.
A húsz fős csapat nagyjából három és fél óra alatt összecsomagolta 110 kimenekítendő állatot.
A legnagyobb problémát a dámszarvasok jelentették, őket kábítólövedékkel altatták, hogy szállításuk biztonságos legyen ” – jegyezte meg Hanga Zoltán, aki elmondta azt is, hogy azok jelenleg a Városligetben, a „nagy” állatkertben vendégeskednek.