A XX. század elején egyszerre kilenc fauszoda is működött Budapesten, most viszont a legtöbben azt hiszik, hogy fürdőzésre alkalmatlan a Duna belvárosi szakasza, de igaz ez?
Minitörténelem
A XIX. század közepétől már a pest-budai rakpart képéhez tartoztak a modern uszodák elődei, az ún. Duna-uszodák vagy Duna-fürdők. Ezek a négyszögletű faalkotmányok tutajokra erősítve lebegtek a vízen. Korlátokkal felszerelt, kabinokkal övezett fa járdáik középen kisebb-nagyobb nyílt vízfelületet öveztek. Az így kialakított medencék alja és oldala biztonsági lécvázzal volt megerősítve a folyó vizének állandó sodrása miatt. A medence vize a hol hidegebb, hol melegebb Duna volt. Most a Római-parti Plázs az egyetlen, ahol ingyenesen és legálisan lehet fürdeni a folyóban.
A Fürdésre kiválóan alkalmas?! elnevezésű kampánnyal a Valyo célja a Dunafürdők újbóli megvalósíthatóságának jogi, területi, infrastrukturális és vízminőségi kérdéseit körbejárni, konkrét helyszínjavaslatokat tenni, és ezt egy közérthető anyagban összefoglalni. A kampánnyal azt a folyamatot szeretnék előremozdítani, hogy néhány év múlva a Duna belvárosi szakaszán újból legalább egy, de hosszú távon több folyami uszoda, Duna-fürdő üzemeljen, és Budapest felkerüljön az „úszható” városok listájára. Ennek keretében vizsgálják többek között a Duna vízminőségét is a budapesti szakaszon.
A közösséget ennél jobban nem is lehet bevonni
A Duna budapesti vízminőségét a citizen science, vagyis „állampolgári tudomány” segítségével vizsgálja a Valyo. Ez egy olyan kutatási módszer, amelyben nem szakmai kutatók, hanem önkéntes civilek vesznek részt a tudományos adatgyűjtésben és elemzésben. Ez a megközelítés lehetővé teszi a nagy mennyiségű adat gyors és költséghatékony összegyűjtését, miközben növeli a lakosság tudományos ismereteit és elkötelezettségét. Az Énbudapestem is elment vízmintát venni, mert az, hogy a víz bizonyítottan tiszta-e, elengedhetetlen a projekt megvalósíthatóságához.
A méréssel arról lehet adatokhoz jutni, hogy az európai uniós elvárásoknak megfelel-e a Duna vízminősége. Akkreditált mérések keretében havonta vesz vízmintát 4 helyszínen a Valyo által megbízott akkreditált laboratórium (Hajógyári sziget északi csúcsa, Antall József rakpart, Szent Gellért tér, Kopaszi gát), a Valyo pedig hetente végez a citizen science módszertanával vizsgálatot a Szent Gellért tér mellett. Céljuk a dunai fürdőzés megvalósíthatóságának felmérésén kívül a lakosság és a döntéshozók szemléletformálása és a Duna szennyezettségével kapcsolatos tévhitek lebontása. A heti rendszerességű vízminőségmérés eredményeit összesítik és kommunikálják a nagyközönség számára.
A mintavétel
A mintavételnek szigorú szabályai vannak, steril mintavevő edénnyel kell lemenni a Duna meghatározott pontjához a Gellért térnél, azt bizonyos mélységig kell meríteni, és megvárni, amíg megtelik. A visszazárt üvegre fell kell jegyezni a dátumot, vagyis a mintavétel időpontját, percre pontosan. A mintát pedig minél hamarabb el kell juttatni az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének laboratóriumába, ahol azt már várják. Az egész egy szuper precízen megszervezett folyamat, amit tűpontosan dokumentálni is kell.
Mintavételre továbbra is lehet jelentkezni, ide kattintva.
Most, amikor napi szinten téma a rakpart végleges felszabadítása, az emberek visszaengedése a folyóhoz és egy ilyen Duna-fürdő újbóli megjelenése a folyón az elmúlt 50-60 évben talán most áll legközelebb a megvalósuláshoz. És hogy mennyire tiszta a Duna? Hamarosan kiderül.
(Kiemelt kép: Bartha Dorka)