A fejlesztések 80-90 százaléka a bukás, amiről az adott iparban mindenki tud, a cégek viszont szeretik ezeket a szőnyeg alá söpörni, és úgy csinálni, mintha nem is léteznének. A Kudarcok Múzeuma nevű, többek között Los Angelest, Sanghajt, Párizst és New Yorkot megjárt vándorkiállítás igyekszik összegyűjteni és kiállítani ezekből minél többet.
A múzeum alapítója, Simon West el szokta mondani, ahhoz, hogy egy termék bekerüljön a gyűjteménybe, valami újítást, valami innovációt kell tartalmaznia, de hogy a várakozásokhoz képest bukásnak kellett lennie.
Ez azért nagyon fontos, mert a kiállításon több olyan tárggyal is lehet találkozni, amelyek körül hatalmas hype volt, napjainkban is viszonylag gyakran lehet vele találkozni, de a várakozásokhoz képest viszont nagyon csúnyán leszerepelt.
Ilyen például a Segway, amivel ma is rendszeresen furikáznak turisták a belvárosban, ám ahhoz képest , hogy azt várták tőle, hogy forradalmasítja a közlekedést, és ahogy az egyik kockázatitőke-befektető, John Doerr is fogalmazott, „nagyobb lesz, mint az internet”, hatalmas bukást jelentett.
West azt is elárulta, hogy a kiállított holmik harmadát az Ebay-ről vásárolta össze, másik harmadát különböző fórumokon vadászta le. Voltak, amiket felajánlottak a múzeumnak, lőfordult, hogy valaaki besétált az irodájába, hogy azt mondta: „ezt neked szeretném adni”. Ezek között volt olyan is, amit nem állíthat ki, például a PalmPilot, ami végül is siker lett.
Amikor megkérdezték tőle az elején, mi van akkor, ha a múzeum is bukás lesz, hazudott volna, ha azt mondja, hogy nem tartott tőle. De aztán rájött, hogy a legrosszabb, ami történhet, hogy ki kéne állítani önmagát is a múzeumban, ami tesszük hozzá mi, kicsit talán olyan lenne, mintha a Google-be beírnánk, hogy Google.
Ahogy a múzeum egyre híresebb és sikeresebb lett, előfordult, hogy maga a feltaláló vagy a forgalmazó cég is küldött neki egy-egy darabot a találmányából, ezek között a cégek között volt az Apple és a Google is.
A múzeumot 2017-ben alapította West, aki egyébként klinikai pszichológus, és
a célja az volt vele, hogy felhívja a figyelmet, kudarcok nélkül nincs haladás, hogy ösztönözze kudarc szerepéről szóló vitákat, és hogy ezáltal megszüntesse a kudarc miatt szégyenünk kell magunkat. Csak akkor tudunk tanulni a kudarcból, ha tudunk beszélni róla.
„A múzeum célja – olvasható a honlapon –, hogy termékeny vitát kezdeményezzen a kudarcokról, és arra ösztönözzön bennünket, hogy értelmes kockázatokat vállaljunk.”
A múzeumban több mint 200, a világ minden tájáról érkező tárgy található, és minden évben új műtárgyakkal bővül.
Hogy ez mennyire így van, arra jó példa, hogy bekerült a gyűjteménybe a Cyberpunk 2077 nyílt világú, akció-kaland szerepjáték, amit az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő, lengyel CD Projekt Red fejlesztett,
és amivel kapcsolatban folyamatosan záporoztak a látványosabbnál látványosabb előzetesek, gameplay-videók, exkluzív anyagok, az egyik szereplőnek ráadásul megszerezték hozzá Keanu Reeves-et, a játék soundtrackjét pedig olyan felkapott zenészek készítették, mint a Run the Jewels, A$AP Rocky, Grimes.
A 2020-as megjelenésekor viszont tele volt hibákkal, úgyhogy a hírek semmi másról nem szóltak, csak rendszeres lefagyásokról, szégyenletes képfrissítésről és egyéb bugokról, és arról, hogy azzal, hogy a kiadó képes volt ezt ilyen állapotban kiadni, hülyének nézi a vásárlóit.
Az újdonságok között szerepelnek a koronavírus-járvány alatt piacra dobott papírmaszkok is, amikről kiderült, hogy semmilyen védelmet nem nyújtanak.
A Múzeum körút 37. szám alatt található, kétszintes kiállításnak több szekciója is van. Donald Trump egy saját szentélyt, egy saját sarkot kapott, ahol látható a Trump társasjáték, amit a Monopoly túlbonyolított és unalmas másolatának tartottak, a Trump Ice, a Trump márkájú palackozott víz, amit a saját kaszinóiban és üdülőhelyein kínált, mégis egy éven belül, még 2004-ben, eltűntették őket, de találkozhatunk Trump vodkával és Trump fagyasztott steakkel is.
A kiállított tárgyak között rengeteg izgalmas retrókacatot lehet találni:
- a Nintendo Virtual Boy játékkonzolját, amit akár a VR szemüvegek elődjének is nevezhetünk;
- a Nintendo Power Glove-ot, ami Wii kontroller előzménye lehetett;
- a Microsoft Zune-t, ami a cég válasza volt az Ipodra;
- a Microsoft Kint, a cég menőnek szánt okostelefonját;
- a Blackberry Stormot, ami a vállalat megkésett válasza volt az IPhone-ra, de található itt
- Nokia N-Gage is, amiben csak nagyon macerásan sikerült egyesíteni egy játékkonzolt egy telefonnal;
- egy Apple Pippin, ami egy 1995-ös, internetezésre képes játékkonzol volt, csak éppen az ára többszöröse volt egy Nintendo 64-nek, és
- Sony Betamaxot is, amivel kapcsolatban szinte mindenki egyetért, hogy sokkal jobb formátum volt, mint a VHS, ám a városi legendák szerint a Sony megtagadta az együttműködést a pornóiparral, ami végzetesnek bizonyult.
A gasztrótermékek között pedig olyan érdekességek vannak, mint
- a Heinz zöld kecsapja;
- a Colgate fagyasztott lasagne;
- a Coca-Cola kávés üdítője, a Blak és
- a Pepsi Crystal,
egy áttetsző üdítőital, ami nem indult ugyan rosszul, de ahogy az egykori Index is megírta, a Coca-Cola olyan kamikáze kampányt folytatott ellene, ami a tankönyvekbe kívánkozik.
„Nem vallottam kudarcot, csupán találtam 10 000 módszert, ami nem működik” – mondta állítólag Thomas Alva Edison, ami jól összefoglalja a kiállítás mondanivalóját is. Ha valaki szeretne kicsit feltöltődni, azoknak bátran ajánljuk.
A Museum of Failure 2024 június 14-én nyílt,
- egy felnőttjegy 6450 forint;
- egy diák-/ nyugdíjas jegy 4490;
- egy gyerek pedig 3490 forint,
de van lehetőség csoportos jegyeket is vásárolni. A rendezvényre 6 éves alatt ingyenes a belépés egy felnőttjeggyel rendelkező társaságában. A kiállítás szerdán és csütörtökön 11.00 és 19.00 között tart nyitva, pénteken, szombaton, vasárnap 10.00 és 19.00 óra között.
A helyszínválasztás iróniája, hogy a múzeum olyan helyiségben nyílt, ami nyolc éve zárva volt, és már nagyon szúrta a környékbeliek szemét, a másik pedig, hogy nincs messze a Rákóczi úttól, ami – ahogy több cikkünkben is foglalkoztunk vele – maga is egy kudarc.
A szakértők többsége ugyanis mára egyetért abban, hogy az az elképzelés, ami a '60-as évektől egy belvárosi autópályává tette Budapest legszebb történelmi negyedét, és ezzel szép lassan hozzájárult az itt virágzó kiskereskedelem elsorvasztásához, elhibázott városfejlesztési koncepció volt.