Budapest nem tud lépni, a kerületek pedig hiába tudnának, nem lépnek fel az Airbnb-vel szemben. Terézváros razziázott, a kerületben minden második szálláshely illegálisan működött.
Növekvő ingatlan- és albérletárak, kiszoruló városlakók, fellendülő turizmus: számos érv szól a rövidtávú lakáskiadás ellen és mellett. A többségében az Airbnb-n hirdetett lakások tulajdonosai iparszerűen vásárolták fel a Nagykörúton belüli lakásállomány jelentős részét, Budapesten jelenleg 14 ezer lakás van, ami rövidtávon kiadó. Ezek nagy része az V., VI., VII., VIII., IX. és a XIII. kerületben található. A kellemetlen következményekkel is ezeknek a kerületnek a lakói szembesülnek első kézből.
Buli a házban
Karácsony Gergely már 2020-ban azt mondta, támogatná, hogy korlátozzák a rövidtávú lakáskiadás időtartamát Budapesten, és a VII. kerület polgármestere, Niedermüller Péter is ezen az állásponton van.
„Budapest kettős közigazgatási rendszere nem sok mozgásteret ad az Airbnb-vel kapcsolatban a Fővárosi Önkormányzatnak. A magánszálláshelyeket a kerületeknél kellett regisztrálni, és az ellenőrzés is az ő hatáskörük. Kvantitatív korlátozást is ők vezethetnének be” – mondta az Énbudapestemnek Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálipolitikai főtanácsadója.
Eddig egyetlen kerület vezetése sem határozta meg, hány napra lehet kiadni egy lakást egy évben. A legközelebb Terézváros jutott, ahol folyamatosan próbálkoznak kézben tartani az Airbnb-helyzetet, de hol a kormányhivatal, hol a szabályozás szürkezónái tesznek keresztbe.
Terézvárosban – papíron – a rövidtávú lakáskiadáshoz a társasház lakóinak részleges, vagy teljes egyetértésére is szükség van. A társasház szervezeti és működési szabályzata (szmsz) tilthatja ugyan a rövidtávú lakáskiadást, de ha a tulajdonos mégis Airbnb-zik, a közös képviselet nem szankcionálhatja, hiszen nem hatóság. Ráadásul a tiltás nem lehet visszaható: csak akkor kényszeríthető ki, ha a társasház szmsz-e hamarabb tiltotta a szálláshely-szolgáltatást a tulajdonosok számára, mint ahogy azt a tulajdonos elkezdené. Terézváros több más szabályozást is próbált hatályba léptetni, de azokat a Fővárosi Kormányhivatal kaszálta el.
„Terézváros az egyetlen kerület, amely megpróbálta szabályozni a rövidtávú lakáskiadást. A kormányhivatal szerint azonban a tervezett szabályozások korlátoznák a lakáskiadókat, ami ellentétes a kormány szándékával, ezért nem engedték hatályba lépni” – erősítette meg az Énbudapestem kérdésére a terézvárosi önkormányzat.
Ősszel online konzultációt indítanak, amiben arról kérdezik a lakókat, korlátozzák-e a rövidtávú lakáskiadást Terézvárosban. Azt írták, ennek eredménye lesz az irányadó a szabályok kialakításában.
A szálláshelyek fele illegális
Egyszerűbb lenne elejét venni az illegális lakáskiadásnak, ha az Airbnb együttműködne az önkormányzatokkal. A cég ritkán adja ki a regisztráltak adatait, pedig ez sokkal átláthatóbbá tenné a rendszert. A hamburgi adóhatóságnak 2020 nyarán sikerült nagy mennyiségű felhasználói adatot megszereznie, a városvezetés az ezt követő időszakban 2 millió euró adót szedett be. Berlin önkormányzata is többször kérte ki az óriáscégtől a felhasználói adatokat, de ők nem kapták meg. A német fővárosban is sürgető lenne a szabályozás, 2022-ben közel 30 százalékkal nőtt a szobabérlés díja. Lisszabonban azután döntöttek a rövidtávú lakáskiadás teljes tiltása mellett, hogy egy év alatt 37 százalékkal nőtt az átlagos albérletár a városban.
„Soproni Tamás felvette a kapcsolatot az Airbnb képviselőivel, de hiába: a cég elzárkózott a nyomon követés elől, ezért továbbra is bármelyik lakástulajdonos regisztrálhat és hirdethet a lakóközösség és az önkormányzat hozzájárulása nélkül” – írta a terézvárosi önkormányzat.
A VI. kerület igyekszik a saját eszközeivel fellépni az illegális lakáskiadókkal szemben. Az Airbnb-n és a Bookingon található hirdetések alapján is ellenőrzik a rövidtávú szálláshelyeket. Ha a hirdetésben nincs benne a lakás Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK-) száma, az gyanús:
ezeknek a szálláshelyeknek a fele a májusi ellenőrzés során megbukott, tehát illegálisan működött.
Ez bevételkiesést is jelent a kerületeknek, hiszen a tulajdonosoknak szobánként 38 400 forint adót kell fizetniük évente a négy százalék idegenforgalmi adó és a négy százalék turizmusfejlesztési hozzájárulás mellett.
„Az idegenforgalmi adó mértékét a kerületi önkormányzatok határozzák meg, és ők is szedik be” – mondta Misetics. A kerületek dönthetnének tehát arról is, hogy adókedvezményt adnak azoknak a tulajdonosoknak, akik helyiek számára, hosszú távra adják ki a lakásukat. Ez fékezhetné a bérleti díjak emelkedését: az átlagos albérleti díj Budapesten 270 ezer forint, miközben a nettó minimálbér 177 400 forint. A nettó minimálbért megközelítő összegért egyetlen budapesti kerületben, Csepelen lehet válogatni a lakások között, máshol ez a kínálat alját jelenti.
(Kiemelt kép: Énbudapestem)