5,6 milliárd forinttal bővült a Budapestnek közvetlenül járó 300 milliárdos uniós támogatás. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a legtöbb pénzt a közlekedés fejlesztésére költik, Budapest villamoshálózata pedig átalakul.
Karácsony Gergellyel tárgyalt Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosa. A tárgyalást követően bejelentették: 5,6 milliárd forint közvetlen forrással bővül a Budapest fejlesztésére szánt 300 milliárd forintos kohéziós támogatás.
A portugál politikus csütörtökön Tarnabodra, illetve a Mátrai Erőműhöz látogatott. Találkozott Navracsics Tibor és Bóka János miniszterekkel is. Navracsicsot jól ismeri: vele tárgyalt tavaly az Európai Unió által visszatartott magyarországi kifizetésekkel kapcsolatban. Ferreira különösen fontosnak tartja a zöldberuházásokat: a Városházán mondott beszédében elmondta, Európa lesz az első földrész a bolygón, amely karbonsemlegessé válik.
Második budai fonódó
Karácsony először elmondta: a kormány négy év alatt 358 milliárd forintot vont el Budapesttől, ezért különösen jól jön a 300 milliárd forintos uniós támogatás, és ennek bővítése. A főpolgármester a legnagyobb és legfontosabb feladatnak a közlekedés-fejlesztést nevezte, amire 178 milliárd forintot fognak költeni. A legnagyobb részt, 131 milliárd forintot a villamoshálózat fejlesztése viszi el, 50 új CAF-villamost vesznek, illetve megépítik a második budai fonódó villamoshálózatot, ami a Műegyetem rakparton megy keresztül. 25 milliárd forintból bővítik a trolibusz-hálózatot, 5 milliárd forintot pedig a Göncz Árpád városközpont fejlesztésére és a környék kerékpáros közlekedésének kialakítására fordítják.
A második legtöbb pénzt a közterület-fejlesztésre fordítják, összesen 50 milliárd forintot. 24 milliárd forintba kerül az Egészséges Utcák program, 20 milliárd forintot pedig klímatudatos közterület-fejlesztésre költenek, elsősorban a pesti alsó rakpartot alakítják át ebből. A további 6 milliárd forint a Nagykörút rendbetételére megy.
Árvízvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztésekre 38 milliárd forintot különítenek el, esélyteremtő fejlesztésekre pedig 34 milliárd forint jut. Utóbbiból 20 milliárd forint megy lakhatási fejlesztésekre, például a bérlakásprogramra, 14 milliárd forintból pedig a szociális ellátórendszer összehangolását ígérik.
Az Európai Unió kohéziós alapja az uniós büdzsé egyik legnagyobb részét teszi ki. Ez az alap arra szolgál, hogy a rosszabb anyagi helyzetű térségeket felzárkóztassa a gazdagabb tagállamok szintjére. Magyarország 20 éve csatlakozott az Európai Unióhoz, ezalatt közel 50 milliárd euró kohéziós támogatást kapott.