Folytatja a 2023-ban indított Sulizóna-programját a Budapesti Közlekedési Központ. Ezt a cég a Közlekedési Kultúra napján jelentette be. A kerületi önkormányzatokkal, valamint a MOME Innovációs Központjával közösen indított program jelenleg három fővárosi iskola bevonásával zajlik, a BKK azonban további intézmények jelentkezését is várja.
Ahogy a BKK írja, a program célja, hogy biztonságosabb környezetet teremtsen a legvédtelenebb úthasználóknak, javuljon a már önállóan közlekedő gyermekek biztonsága és biztonságérzete, valamint csökkenjenek az iskolák környezetében tapasztalható közlekedési veszélyek.
A vállalat hosszútávon el szeretné érni, hogy
az iskolák környékén a közlekedés veszélyeinek csökkenésével minél többen menjenek szívesen iskolába gyalog vagy kerékpárral, akár egyedül, akár szülőkkel, és csak azért senki ne jöjjön autóval, mert nem tartja eléggé biztonságosnak az egyéb módokon történő közlekedést.
A program jelenleg három fővárosi iskola bevonásával zajlik, a BKK azonban további intézmények jelentkezését is várja. Az iskolák a kerületi önkormányzat felé jelezhetik csatlakozási szándékukat, az önkormányzatok és a BKK pedig minden szakmai támogatást és tudást megad a sulizónává történő átalakításához.
Ahogy a korábbi cikkünkben írtuk, a Párizsban például hatalmas siker a több tucat drasztikusan átalakított utca az iskolák körül, amik szintén hasonló céllal jöttek létre.
A hazai program a 2023 szeptember elsejei indulásakor első lépésben az iskolák környékén a reggel és délután tapasztalható torlódásokat és a hosszabb-rövidebb ideig tartó, autóparkolásból adódó konfliktusokat kívánták minimalizálni az ebben résztvevő
- IV. kerületi Megyeri úti Általános Iskolánál,
- az Újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolánál és
- a XVII. kerületi Újlak utcai Kéttannyelvű Általános Iskola környékén.
Ugyanígy szempont volt, hogy az iskolák bejáratánál áthaladó gépjárművek sebességét csökkentsék a gyermekek biztonsága érdekében.
Az első fázisban a BKK könnyen megvalósítható, az esetleges finomhangolásoknak lehetőséget biztosító beavatkozásokat végzett el.
Az iskolák előtti és melletti utcákban színes,
- figyelemfelhívó „Sulizóna” táblákat helyeztek ki,
- kapcsolódó útburkolati jeleket festettek fel,
- rendezett parkolóhelyeket és rövid idejű megállást lehetővé tevő
- „Puszi és pá!” parkolóhelyeket alakítottak ki, valamint
- virágládák tettek ki, amelyekkel optikailag beszűkítették az útpályát,
hogy reményeik szerint sebességcsökkentésre ösztönözzék a vezetőket.
A „Puszi és pá!”-táblákról részletesen ebben a cikkünkben írtunk. A lényege, hogy a sofőr csak addig áll meg az autójával, amíg az utasával puszit váltanak, összeölelkeznek, és már hajt is tovább.
A „Puszi és menj” elnevezés már több mint hatvanéves, először a Los Angeles Times egyik, 1956-ban megjelent cikkében jelent meg. Az első K+R, azaz Kiss & Ride zónát hazánkban 2017-ben Angyalföldön alakították ki. Az akkori beszámolók szerint hatalmas sikere volt, a szülők rögtön használni kezdték, azóta pedig az ország legtöbb nagyvárosában alkalmazzák.
A Józsefvárosi Önkormányzat egyébként, mint ebben a cikkünkben olvasható, még ennél is továbbment:
2023 november 27-én visszaadta a Trefort gimnázium előtti utcaszakaszt a diákoknak, ezzel elkészült a kerület első iskolautcája, amire gépjárművek nem hajthatnak, csak kerékpárral és gyalogosan lehet közlekedni rajta.
Az önkormányzat akkor azt mondta, az iskola előtti tér használatát ezután folyamatosan figyelni fogják, és 2024 tavaszán az iskolásokat és a környék lakóit is megkérdezik, milyen tapasztalataik vannak az iskolautcával kapcsolatban.
Az iskolautcáknak nem elhanyagolható előnye – amellett, persze, hogy biztonságosak –, hogy javít az adott terület levegőjének minőségén. Ahogy a Levegő Munkacsoport korábban írta, az iskolák előtt nem ritkán negyed 8 és 7:59 között olyan mértékű a légszennyezés, mint egy alagútban.
A csoport egyébként emiatt aztán, jegyezzük meg, nem rajongója a „Puszi és pá!” parkolók terjedésének, szerintük ugyanis – a légszennyezés mellett – az autóval való közlekedésre ösztönöz, valamint fenntarthatósági szempontból rossz példát mutat a gyerek számára.
Mindezek miatt alakulhatott úgy,
hogy Bécsben például reggel és délután egy fél órás idősávban már megtiltották a gépjárművek behajtását az iskolák utcájába, Londonban pedig 2021-ig 500 iskolautcát vezettek be, ahol fizikai akadályokkal (pollerekkel, korlátokkal) gátolják a kocsik behajtását.
Ha azt gondolnánk, hogy az iskolautca napjaink hóbortja, első fővárosi játszóutcát 1954-ben adták át.