A Budapesti Közlekedési Központ hat pontban foglalta össze az akadálymentesítéssel kapcsolatos fejlesztéseit, melynek következtében ma már sokkal többen vehetnek részt azonos esélyekkel közösségi közlekedésben, s használhatják a város köztereit. A társaság szerint e fejlesztések nemcsak a fogyatékossággal élőket szolgálják, hanem a Budapest teljes közössége számára élhetőbb és befogadóbb várost biztosítanak.
„A 2022-es népszámláláskor mintegy 114 ezer súlyosan korlátozott, köztük 38 ezer különböző fogyatékossággal élő lakos élte mindennapjait, dolgozott és – lehetőségei szerint – vette igénybe a közösségi közlekedés szolgáltatásait, használta a közterületeket. Ugyanekkor több mint 753 ezer ember vallotta magát fogyatékkal vagy valamilyen súlyos korlátozottsággal élőnek, közülük a fogyatékossággal élő emberek száma meghaladta a 270 ezret. Figyelembe véve, hogy ezekkel az embertársainkkal sokszor együtt utaznak a családtagjaik, segítőik is, az akadálymentesítés kérdése még több embert érint” – olvasható a BKK akadálymentesítéssel kapcsolat összefoglalójában, amelyben legszögezik azt is, hogy a társaság a fővárosi önkormányzattal közösen olyan Budapestért dolgozik, ahol a fogyatékossággal élő emberek is „otthon érezhetik magukat”. Szerintük ennek fontos feltétele a közterek, és a közösségi közlekedés akadálymentes használata, és mindebben számos helyen történt előrelépés az elmúlt években.
A BKK a teljesség igénye nélkül sorra vette és hat pontba gyűjtötte össze, hogy minek köszönhetően javult az akadálymentesség Budapesten.
1. Akadálymentessé vált az M3-as metró
A vonal átfogó felújítása során megújultak a metróállomások – ez volt országos szinten is az elmúlt évtizedek legtöbb utast érintő akadálymentesítési programja.
A BKV Zrt. lebonyolításában végzett rekonstrukcióban ferde- vagy függőleges liftek épültek a felszín és az állomások között, hogy a metróállomás peronjai akadálymentesen elérhetők legyenek.
Emellett a BKK a metró felújításához kapcsolódóan korszerűsíti a gyalogos-aluljárót a Határ út metróállomásnál, amit még a tavasszal birtokukba vehetnek a budapestiek. Hasonlóan korszerűsítenék és teljes körűen akadálymentessé tennék a Göncz Árpád városközpontnál lévő gyalogos-aluljárót, amelynek tervezése és kivitelezése a rendelkezésre álló forrás esetén kezdődhet el. Jelenleg a tervezési közbeszerzést készíti elő a BKK.
2. Folyamatosan nőtt az akadálymentesen használható járművek aránya
Az elmúlt években a járműbeszerzéseknek köszönhetően jelentősen nőtt a korszerű, légkondicionált, alacsony padlós járművek aránya Budapesten.
Elmondható, ma már kizárólag alacsony padlós buszok közlekednek a fővárosban: a BKV Zrt. autóbusz-állománya 2022 őszén 135 új járművel bővült, 2023 májusától pedig az ArrivaBus Kft. tulajdonában és üzemeltetésében összesen 150 jármű állt forgalomba.
A BKK működése óta 108 új trolibuszt szerzett be – legutóbb 48 új Solaris–Škoda Trollino trolibusz állt forgalomba –, és feltételes, nyílt tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított további 160 trolibusz beszerzésére. Ami a villamosokat illeti, a következő években a meglévő 73 mellé további 51 modern, alacsony padlós és légkondicionált CAF-villamos érkezik a fővárosba az Európai Unió támogatásával.
A témához kapcsolódik, hogy a BKK a trolibuszokéhoz hasonlóan már a jövőbeni villamosbeszerzéseket is előkészíti, és ennek első lépéseként megkapta a majdani járművek előzetes elvi típusengedélyét; 2023 őszén közbeszerzési eljárásokat indított közforgalmú autóbuszjáratok üzemeltetésére. Eredményes eljárások esetén jövőre, ütemezetten 240 új, alacsony padlós, környezetbarát autóbusz állhat forgalomba, ezek közül 90 teljesen elektromos hajtású lesz.
A látássérült utasok közlekedését segíti, hogy 502 autóbuszt szereltek fel távirányítóval működő külső hangosbemondóval. A „beszélő” buszok a megállókban – igény esetén – bemondják, hogy melyik járat érkezett, és milyen irányba közlekedik. Ezen kívül 766 járművön a buszvezető indíthatja el a külső hangosbemondót, ha fehér bottal közlekedő utast lát a megállóban.
3. Akadálymentessé vált számos villamosmegálló
A felújított megállók kialakításakor korlátokat és taktilis burkolati elemeket helyeztek el, továbbá a járművekhez igazodó, emelt magasságú peronokat építettek, hogy az alacsony padlós villamosokat a babakocsival, a nagyobb csomaggal közlekedők, valamint a mozgásukban korlátozottak is kényelmesen használhassák. Ennek jegyében újult meg a az 50-es villamos vonalán négy megállóhely hét peronja; így lett az 56-os villamosvonal részleges felújítása során akadálymentes lett a Kelemen László utca, a Zuhatag sor, valamint a Heinrich István utca megállóhely; akadálymentesítették az újpalotai Fő téren lévő villamosmegállót is.
Magától értetődő, hogy a BKK a felújítások során a gyalogosútvonalak és a megállók tervezésénél, kialakításánál, valamint átépítésénél figyelembe veszi a fogyatékossággal élő emberek szempontjait is.
4. Nőtt a gyalogátkelőknél a hangjelzést adó közlekedési lámpák száma
A vak és gyengénlátó emberek közlekedését segítik azok a közlekedési lámpák, amelyek hangjelzéssel vagy beszéddel jelzik, mikor lehet biztonságosan átkelni a túloldalra. Budapesten jelenleg több száz gyalogátkelőnél működik ilyen távvezérlésű készülék. Az újonnan telepített jelzőlámpákat már ezzel a berendezéssel együtt helyezik ki; a Budapest Közút a tervezett lámpacsere-program keretében a főváros valamennyi, lámpás gyalogos-átkelőhelyén elvégzi a fejlesztést, ami mintegy 480 helyszínt érint.
5. Új zebrák létesültek a legforgalmasabb csomópontokban
Budapest a gyalogosbarát fejlesztések tekintetében is nagyot lépett előre az elmúlt időszakban: gyalogos-átkelőhelyek épültek a Blaha Lujza téren, a Nyugati téren, a Boráros téren és az Orczy úton is. Legutóbb pedig a Rákóczi úton alakítottak ki új gyalogos-átkelőhelyet, amely a Szentkirályi utcát és a Kazinczy utcát kapcsolja össze.
Már zajlik az Astoriánál a gyalogos-átkelőhely építése, és hamarosan kezdődik az Örs vezér terénél a Kerepesi út kőbányai és a zuglói oldala között a felszíni gyalogátkelő kialakítása.
Az akadálymentesítéshez kapcsolódik, hogy a gyalogátkelőhelyek felújításakor, illetve az újak kialakításánál a BKK figyel arra, hogy a szegélyek süllyesztve legyenek a kerekesszékes, a babakocsival közlekedő, és a mozgásukban korlátozott és az idős emberek könnyebb áthaladása érdekében.
6. Az akadálymentesség szempontjai szerint végzett komplex útfelújítások
A BKK az útfelújítások során is minden csomópontnál, illetve útkereszteződésnél szegélysüllyesztéseket alkalmaz a vakokat és gyengénlátókat segítő, úgynevezett taktilis burkolati elemekkel. Az ilyen jellegű útépítési munkák a BKK beruházásában a kerületekkel együttműködve valósultak meg a Podmaniczky utában; Zuglóban, a Vezér utcában; Rákospalotán, a Deák utcában; Angyalföldön, a Göncöl utcában; illetve Újpalotán, az Erdőkerülő utcában és a Zsókavár utcában.
Az ilyen és ehhez hasonló további fejlesztések érdekében, a BKK támogatási kérelmet nyújtott be az IKOP Plusz keretében. A Budapesti Mobilitási Tervben projektjei közül kiemelkedik a már említett a Göncz Árpád városközpontnál lévő gyalogos-aluljáró korszerűsítés; a kisföldalatti meghosszabbításának és a meglévő vonal felújításának előkészítése; az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének előkészítése és megtervezése; illetve a 3-as és a 42-es villamosok meghosszabbítására vonatkozó tervek előkészítése.
Az akadálymentes közlekedésről a BKK oldalán olvashat bővebben, az eltérő közlekedési szükségletekre adott eltérő megoldásokról pedig a közlekedésszervező korábbi blogbejegyzése ad részletes tájékoztatást.
(Kiemelt kép: Nyírő Simon/BKK)