Május elején sem tisztázottak a MÁV-os cserelakások pontos feltételei a Rákosrendezőn élők számára, pedig a parlament már szabad utat adott a területen tervezett mini-Dubaj beruházásnak. Az érintettekkel beszélgettünk a költözésről, a jogcím nélküli lakókról és zseblámpával razziázó rendőrökről.
„A kamerát nézi? Arra itt szükség van” – mondja a rákosrendezői MÁV-telep egyik lakója. Ha a kamera nem lenne elég, az óriási, hangos kutya biztosan arrébb teszi a betolakodókat. A gazdájának nincs szüksége a MÁV által felajánlott lakásra: nemrég elveszítette a párját, ezért vidékre költözik. Addig is igyekszik biztonságban tudni a házat: a vasút felőli részt rendszeresen látogatják a hajléktalanok, amíg a rendőrök ki nem telepítik őket onnan. „Két napja is voltak, három rendőrautóval jöttek ide, éjszaka zseblámpával járták körül a telepet” – meséli.
A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium utasítására a MÁV 83 bérleti és egyéb használati szerződést mondott fel. Ennek része a Tatai úton lévő 24 szolgálati lakás, ami egykor 60 ember otthona volt, de a többségük már üresen áll. A Szikra Mozgalom úgy tudja, hogy a telepen tizennégyen laknak MÁV-alkalmazotti jogcímmel, a többiek jogcím nélküliek. Február 19-én kapták kézhez a kilakoltatási felszólítást, amire eleinte „bérlemény-visszavételi értesítésként” hivatkozott a MÁV. Ebben az állt, a lakóknak 30 napjuk van kiköltözni.
Az áprilisban is ott élők közül senkit nem pereltek be, többen azt mondják: a május 31-i határidőben állapodtak meg a vasúttársasággal. A Szikra szerint azonban ez a határidő sem jogerős, mert senki nem írt alá szerződést a költözésről, és a felszólító levelet sem előzte meg bírósági végzés. Egyelőre szerződéstervezetek vannak, és azok alapján nem egyértelmű, hogy a hozzátartozók, például az élettársak a cserelakásban maradhatnak-e jogszerűen. A Népszava úgy tudja, a korábbi bérlőknek alig 30 százalékával sikerült megegyezni április végén.
A lakások kétharmad részét már április elején üresen találtuk. A legtöbb ház ablakát bedeszkázták, a csengőket kikötötték, az udvarokat benőtte a gaz, a vasút felőli részen halmokban áll az illegális hulladék. Fadarabok, építési törmelék, autógumi és azonosítatlan zsákok színesítik a környéket.
Beetetés
Az utcafront felé néző házban élő vasutas nő 25 éve lakik a Tatai úti telepen. Az ő becslése szerint akár száz szerződés is lehet, mert a Tatai út 87. szám alatt lévő emeletes házakat is kiürítik. Abban biztos, hogy senki nem kerül az utcára, mindenkinek lesz lakása, és a MÁV nem hagyja cserben a lakókat. Megerősítette azt az értesülésünket, hogy a vasúttársaság senkit nem perelt be, aki a levélben említett 30 napon túl a telepen lakik. Ő azonnal elfogadta a felajánlott lakást, méltányosnak tartja a jelenlegi lakása értékéhez viszonyítva. „Ha agyoncsapnak, se mondom meg, hova költözöm, de nem a X. kerületi, Keresztúri úti MÁV-telepre” – mondja. Csak MÁV-os szolgálati lakás lehet cserelakás, ezért előfordulhat, hogy néhány lakó Budapesten kívülre költözik. Bár ő úgy látja, a jogcím nélkül ott lakók válogatnak a lakások között, szerinte igazán a cégek költöztetése lesz bonyolult.
„Húsz éve meghalt, de még mindig küldik neki a villanyszámlát” – mutat a szomszédos, rossz állapotú házra egy nő. Postaláda sincs, nem tudja, hova tegye a levelet: éppen száraz az idő, le lehet tenni a ház oldalába. A MÁV a Tatai úti telep felújításába nem fektetett sok pénzt, de azt ígérik, a cserelakásokat lakható állapotban adják át. Ők is kaptak levelet a kiköltözésről, de a május 31-i határidő miatt nem aggódnak. A MÁV több lakást ajánlott fel nekik, április végén még nem döntötték el, melyikbe költöznek be. „Öten maradtunk a telepen, a két házban összesen nyolcan lehetünk” – mondja az emeletes házak felé mutatva, amit szintén kiürítenek.
A lakás elhelyezkedésén túl a megközelíthetőség is fontos szempont lehet, mert a cserelakások közül nem mind akadálymentesített. A családfő rákos beteg és Parkinson-kórban szenved, emiatt egy emeleti lakás megközelítése körülményes lenne. Nekik az is fontos szempont lehet, hogy a jelenlegi háziorvosuktól se essen messze az új lakóhely. A 65 éves asszony most azt tartja szem előtt, hogy a konyha- és fürdőszobabútor beférjen, mert a MÁV által elsőként felajánlott 40 négyzetméteres lakás túl kicsinek bizonyult.
Egy másik vasúti dolgozó, aki a férjével él a telepen, a MÁV sajtóosztályához irányít minket. Azt mondja, az engedélyük nélkül nem nyilatkozhat, de annyit elárul: egyeztetés alatt van a cserelakás. Megkeressük az RTL Klub riportjában egy pillanatra látható MÁV-os telefonszámon a vasúttársaság ügyintézőjét, de ő nem válaszol a kérdéseinkre.
A társaság és a bérlők között az okozhatja a fő konfliktust, hogy a MÁV a nagyobb cserelakásokért nagyobb bérleti díjat kérhet. „Kérdés, hogy a MÁV hajlandó-e azokat a jogi és bérleti díjakra vonatkozó garanciákat vállalni, amiket a szolgálati lakásoknál eddig vállalt” – mondja lapunknak Szepesházi Péter ügyvéd, aki két lakót és egy vállalkozást képvisel a környékről. Az általa látott szerződéstervezetek szerint a cserelakások kezdő bérleti díja ugyan alacsony lenne, de nincs arra vonatkozó korlátozás, hogy akár egy hónap után ne emelhetnék meg. „Ez tekinthető beetetésnek: a szerződés alapján egy hónap után akár hatvanezer forintról 320 ezer forintra is emelkedhet a bérleti díj. A MÁV időt kért, de szerintem nem fognak jogi garanciát adni arra, hogy mindenki lakhatását biztosítsák. A három ügyfelem közül egyik sem lép hátra” – mondja Szepesházi.
Szemét és bombák
Rákosrendezőre hatmilliárd euróból (2330 milliárd forintból) építtetne akkora irodaházakat és luxusépületeket a kormány, amelyek mellett a 60 méteres Kassai téri toronyház eltörpül. A beruházáshoz több közlekedési fejlesztés is tartozik: felújítják a vasúti megállóhelyet, kerékpáros-gyalogos tengelyt építenek a Rákos-patakkal párhuzamosan, és megépül a Nagy Lajos Király útját és a Szegedi utat összekötő felüljáró. A korábbi tervek szerint a felüljárón villamos is közlekedett volna, ezt azonban az újabb megállapodásból kihagyták – hívja fel a figyelmünket Várnai László, a CivilZugló Egyesület képviselője. Ezek szerint a 3-as villamos Béke térig történő meghosszabbítása elmarad, a kisföldalattit viszont meghosszabbítják a Körvasútig, és a későbbi repülőtéri vasút is megállóhelyet kaphat az új városnegyedben. Az Andrássy út meghosszabbításának szánt projekt része lehet Európa legnagyobb plázája is, illetve Budapest legmodernebb közparkját is kialakítanák 250-350 ezer négyzetméteren.
Az építkezést nehezíti, hogy a környék Budapest egyik legnagyobb illegális hulladék-lerakója: a területen olajszármazékok, toxikus nehézfémek is lehetnek. A felszínről 190 ezer köbméter illegális, komoly egészségkárosító hatással bíró hulladékot kell elszállítani, a felszín alatti szennyezettségről pedig jövő szeptemberre még csak a kármentesítési tervek készülhetnek el. Nem csoda, hogy a felmérés ilyen sokáig tart, a szennyezettség egy több mint 126 ezer négyzetméteres területen terjeng. A másik probléma, hogy a tűzszerészek Rákosrendezőt a fel nem robbant bombákkal és aknákkal leginkább szennyezett területként tartják számon Magyarországon. Nyolcvan évvel ezelőtt több alkalommal bombázták a budapesti vasúti rendezőpályaudvarokat: könnyen előfordulhat, hogy építkezés közben előkerül néhány robbanószerkezet.
A telep helyzete azért is bonyolult, mert a kerülethatáron fekszik: a Tatai út másik oldala Angyalföldhöz tartozik. A csatornaszolgáltatás Zuglóból megy át az út másik oldalára, a villanyt pedig ők kapják az angyalföldi oldalról. Azt egyelőre nem tudni, hogy az új épületek közműszolgáltatásai teljesen Zuglóhoz tartoznának-e, vagy azok is összeköttetésben lesznek-e Angyalfölddel.
A Szikra Mozgalom május közepén tart közösségi lakógyűlést az ott maradt lakók részvételével. Ugyan a parkolóhelyek kialakítására, vagy a váci-szobi vasútvonal átalakítására még nincsenek konkrét tervek, Lázár János szerint az új városnegyed legkésőbb az évtized végére felépül.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)