A Fővárosi Közgyűlés első napirendi pontjaként szerdán elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A közgyűlés előtt Terdik Tamás rendőrfőkapitány rövid beszédet tartott, amiből kiderült, milyennek látta a rendőrség az évet, és hogy vajon csökkent vagy növekedett-e a lopások és a betörések száma.
Ha a rendőrfőkapitánynak egy szóval kellene jellemeznie a 2023-as évet, akkor intenzívnek írná le.
Itt járt többek között Ferenc pápa, UEFA Európa-liga döntőt rendeztek a városban, atlétikai világbajnokságot és Sziget fesztivált is szerveztek. Összesen 3240 rendezvényt kellett biztosítaniuk
A rendezvények biztosítása mellett a rendőrség feladata az volt, magyarázta Terdik, hogy Budapest közbiztonságának a stabilitását megőrizzék.
201 ezer bejelentés érkezett a BRFK-ra, ez az ország összes bejelentésének több mint 25 százalékát jelenti, azaz minden negyedik bejelentés az országban a BRFK-ra érkezik. A reagálás ezekre komoly logisztikai feladatot jelent, az átlagos kiérkezési idő Terdik beszámolója szerint így is csak 12 perc.
Mint sorolta, 40 ezer bűncselekmény történt a tavalyi évben, ami 2022-höz képest két százalékos emelkedést jelent. Viszont jelentősen csökkent az emberölések száma, összesen 35 ilyen esetet számoltak.
A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopások száma 3 százalékkal növekedett, a kocsilopások száma azonban megint csak csökkent, 8 százalékkal. A lakásbetörések száma 15 százalékkal esett vissza, 940-et számoltak. Mint Terdik magyarázta, amióta ebben a formában vezetik a statisztikát, soha nem volt ilyen kevés lakásbetörés, és 8 százalékkal csökkent a rablások száma is.
A rendőrfőkapitány kiemelte, hogy
emberölés nem maradt ezúttal sem felderítetlen, a rablásoknak pedig 95 százalékát sikerült felderíteniük.
Átalakul a bűnözés, átalakul a struktúra – folytatta –, azt látják, hogy az infócsalások, a kibertérben elkövetett bűncselekvények száma markánsan emelkedik. Mint mondta, minden kreativitásukra szükség lesz, hogy ennek megállt parancsoljanak. „Nemcsak nálunk, ez a világon mindenhol jellemző” – tette hozzá.
A személyi sérüléses balesetek számában 4 százalékos csökkenés mutatkozott, 3100-ról 3000-re, a halálos balesetek számában is csökkenés mutatkozott, 14 százalékos, ami azt jelentette, hogy a 2022-es 51-es halálos áldozathoz képest, 2023-ban 43-an haltak meg Budapest útjain. „Határozottan nem vagyok elégedett ezzel a számmal” – zárta beszámolóját Terdik Tamás.
Lakásügynökség
A 4-es számú napirendi pont részben arról szólt, hogy Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. egyik szervezete megkapja a hatás- és jogkört, hogy érdemben tudjon magántulajdonú lakásokat bérbe adni. Ahogy Kiss Ambrus főpolgármester is fogalmazott, bár az előterjesztés címe nem feltétlenül izgalmas,
itt valójában (új ablakban nyílik meg)a Lakásügynökségről van szó.
Mit is terveznek, amikor arról beszélnek, hogy megfizethető lakhatást szeretnének biztosítani, tette fel ismét a kérdést Kiss. Az elképzelésük négy pillére épül, az első a lakhatási szolgálat, a második a lakbér támogatás, a harmadik az önkormányzati lakásállomány bővítése, a negyedik a magántulajdonú lakások bevonása a bérlakás piacba.
A Lakásügynökség mindegyik elemet átöleli, és mindegyikre van forrás vagy közvetlen brüsszeli támogatás TOP+ pályázatok keretében.
Az előterjesztés a magántulajdonú lakások bevonásáról szól, arról, hogy sokaknak van Budapesten olyan ingatlanjuk, amit bérbe adnának, de szeretnék, ha az ezzel járó felelősséget is átvállalnák tőlük.
A Lakásügynökség pedig pontosan így járna el: kiválasztják a bérlőket, a lakásokat kiadják, a lakbért rendezik, és abban az állapotban adják végül vissza a tulajdonosnak, ahogy átvették.
A kampányt még csak el sem indították, tette hozzá Kiss Ambrus,
máris 70 tulajdonos jelentkezett, hogy a Lakásügynökségen keresztül adná bérbe lakását.
Mint magyarázta, ez pont 70-nel több annál, mint amit az elmúlt ciklusban önkormányzati bérlakásállomány bővítéseként elszámolhattak.
A főváros ajánlata szerint bár a bérleti díj a piaci ár alatt van, cserébe stabilan és kiszámíthatóan fizetnek.
A lakásállomány bővítésére érkezik uniós támogatás is, a következő négy évben a tervek szerint 300-400 új lakóingatlant tudnak majd kialakítani. Ennek a támogatására kérte a közgyűlést Kiss.
Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető szerint viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy Karácsony ígéreteiből nem valósult meg semmi, és most, a választás közeledtével szeretne valamit felmutatni.
Hassay Zsófia egykori fideszes terézvárosi polgármester a hozzászólásában azt tartotta fontosnak elmondani, hogy csatlakozni szeretne Wintermantelhez: szerinte olyan a lakásügynökség-téma, mint egy elhasznált bakelit, amit százezredszerre tesznek föl. Dódity Gabriella – korábbi kispesti fideszes önkormányzati képviselő, aki Wintermantel helyére ült be a közgyűlésbe, amikor is Wintermantelt frakcióvezetőnek választották – is csak Wintermantel felszólását szerette volna megerősíteni.
Kiss Ambrus később emlékeztette őket, hogy
30 százalékkal növelték a kiadott lakások a számát,
ami azt is jelenti, hogy 30 százalékkal csökkentették az üresen álló lakások számát. Az előző ciklushoz képest tehát, köszönhetően a lakásfelújításoknak, 30 százalékkal több embernek tudnak most lakhatást biztosítani.
Mint Kiss magyarázta, 2021-ben készen álltak az indulásra, a forrásokat is letárgyalták az unióval, a megvalósíthatósági tanulmány is készen állt, már csak egy dolog hiányzott: hogy a magyar kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal. „Azt gondoltam, hogy a magyar érdekek azt jelentik, hogy az uniós pénzek minél előbb megjöjjenek az országba. (...) Lehet, hogy naiv voltam” – tette hozzá Kiss Ambrus. A magyar kormány aztán a mai napig nem tudta kiírni az erre vonatkozó pályázati felhívást.
Ennek ellenére is elindul a Lakásügynökség azzal a kockázattal, hogy lehet, a beletett pénzt soha nem fogják tudni visszaigényelni uniós forrásból. „Ha bátrak lesznek, és szólnak a kormányuknak, akkor ezt a kockázatot hátha közösen el tudjuk hárítani” – mondta Wintermanteléknek az alpolgármester.
A közgyűlés ezután a költségvetés körüli (új ablakban nyílik meg) sárdagasztásba ment át. Ughy Attilának, a 18. kerület egykori polgármesterének, jelenlegi fideszes képviselőnek ezúttal viszont a kultúrába forgatott pénzekkel kapcsolatban volt egy említésre méltó mondata, miszerint:
„a közpénzek felelős gazdálkodása következtében (...) a végén, a kimenetben valamiféle eredményt is illene elvárni”.
A képviselők ezenkívül elfogadták a civilek azon kezdeményezését, hogy február 23-át a romák elleni rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságok áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák.
(új ablakban nyílik meg)Mint ismert, 2008 júliusa és 2009 augusztusa között kilenc alkalommal támadtak romákra az ország különböző pontjain. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ahol felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek; Csorba Róbertet és kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől.
A tetteseket, Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, 2022-ben szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte.
(Kiemelt kép: Dr. Terdik Tamás. Fotó: Ruzsa Rania/Főváros)