A Fővárosi Közgyűlés első napirendi pontjaként szerdán elfogadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2023. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. A közgyűlés előtt Terdik Tamás rendőrfőkapitány rövid beszédet tartott, amiből kiderült, milyennek látta a rendőrség az évet, és hogy vajon csökkent vagy növekedett-e a lopások és a betörések száma.
Ha a rendőrfőkapitánynak egy szóval kellene jellemeznie a 2023-as évet, akkor intenzívnek írná le.
Itt járt többek között Ferenc pápa, UEFA Európa-liga döntőt rendeztek a városban, atlétikai világbajnokságot és Sziget fesztivált is szerveztek. Összesen 3240 rendezvényt kellett biztosítaniuk
A rendezvények biztosítása mellett a rendőrség feladata az volt, magyarázta Terdik, hogy Budapest közbiztonságának a stabilitását megőrizzék.
201 ezer bejelentés érkezett a BRFK-ra, ez az ország összes bejelentésének több mint 25 százalékát jelenti, azaz minden negyedik bejelentés az országban a BRFK-ra érkezik. A reagálás ezekre komoly logisztikai feladatot jelent, az átlagos kiérkezési idő Terdik beszámolója szerint így is csak 12 perc.
Mint sorolta, 40 ezer bűncselekmény történt a tavalyi évben, ami 2022-höz képest két százalékos emelkedést jelent. Viszont jelentősen csökkent az emberölések száma, összesen 35 ilyen esetet számoltak.
A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopások száma 3 százalékkal növekedett, a kocsilopások száma azonban megint csak csökkent, 8 százalékkal. A lakásbetörések száma 15 százalékkal esett vissza, 940-et számoltak. Mint Terdik magyarázta, amióta ebben a formában vezetik a statisztikát, soha nem volt ilyen kevés lakásbetörés, és 8 százalékkal csökkent a rablások száma is.
A rendőrfőkapitány kiemelte, hogy
emberölés nem maradt ezúttal sem felderítetlen, a rablásoknak pedig 95 százalékát sikerült felderíteniük.
Átalakul a bűnözés, átalakul a struktúra – folytatta –, azt látják, hogy az infócsalások, a kibertérben elkövetett bűncselekvények száma markánsan emelkedik. Mint mondta, minden kreativitásukra szükség lesz, hogy ennek megállt parancsoljanak. „Nemcsak nálunk, ez a világon mindenhol jellemző” – tette hozzá.
A személyi sérüléses balesetek számában 4 százalékos csökkenés mutatkozott, 3100-ról 3000-re, a halálos balesetek számában is csökkenés mutatkozott, 14 százalékos, ami azt jelentette, hogy a 2022-es 51-es halálos áldozathoz képest, 2023-ban 43-an haltak meg Budapest útjain. „Határozottan nem vagyok elégedett ezzel a számmal” – zárta beszámolóját Terdik Tamás.
Lakásügynökség
A 4-es számú napirendi pont részben arról szólt, hogy Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. egyik szervezete megkapja a hatás- és jogkört, hogy érdemben tudjon magántulajdonú lakásokat bérbe adni. Ahogy Kiss Ambrus főpolgármester is fogalmazott, bár az előterjesztés címe nem feltétlenül izgalmas,
itt valójában a Lakásügynökségről van szó.
Mit is terveznek, amikor arról beszélnek, hogy megfizethető lakhatást szeretnének biztosítani, tette fel ismét a kérdést Kiss. Az elképzelésük négy pillére épül, az első a lakhatási szolgálat, a második a lakbér támogatás, a harmadik az önkormányzati lakásállomány bővítése, a negyedik a magántulajdonú lakások bevonása a bérlakás piacba.
A Lakásügynökség mindegyik elemet átöleli, és mindegyikre van forrás vagy közvetlen brüsszeli támogatás TOP+ pályázatok keretében.
Az előterjesztés a magántulajdonú lakások bevonásáról szól, arról, hogy sokaknak van Budapesten olyan ingatlanjuk, amit bérbe adnának, de szeretnék, ha az ezzel járó felelősséget is átvállalnák tőlük.
A Lakásügynökség pedig pontosan így járna el: kiválasztják a bérlőket, a lakásokat kiadják, a lakbért rendezik, és abban az állapotban adják végül vissza a tulajdonosnak, ahogy átvették.
A kampányt még csak el sem indították, tette hozzá Kiss Ambrus,
máris 70 tulajdonos jelentkezett, hogy a Lakásügynökségen keresztül adná bérbe lakását.
Mint magyarázta, ez pont 70-nel több annál, mint amit az elmúlt ciklusban önkormányzati bérlakásállomány bővítéseként elszámolhattak.
A főváros ajánlata szerint bár a bérleti díj a piaci ár alatt van, cserébe stabilan és kiszámíthatóan fizetnek.
A lakásállomány bővítésére érkezik uniós támogatás is, a következő négy évben a tervek szerint 300-400 új lakóingatlant tudnak majd kialakítani. Ennek a támogatására kérte a közgyűlést Kiss.
Wintermantel Zsolt fideszes frakcióvezető szerint viszont nem erről van szó, hanem arról, hogy Karácsony ígéreteiből nem valósult meg semmi, és most, a választás közeledtével szeretne valamit felmutatni.
Hassay Zsófia egykori fideszes terézvárosi polgármester a hozzászólásában azt tartotta fontosnak elmondani, hogy csatlakozni szeretne Wintermantelhez: szerinte olyan a lakásügynökség-téma, mint egy elhasznált bakelit, amit százezredszerre tesznek föl. Dódity Gabriella – korábbi kispesti fideszes önkormányzati képviselő, aki Wintermantel helyére ült be a közgyűlésbe, amikor is Wintermantelt frakcióvezetőnek választották – is csak Wintermantel felszólását szerette volna megerősíteni.
Kiss Ambrus később emlékeztette őket, hogy
30 százalékkal növelték a kiadott lakások a számát,
ami azt is jelenti, hogy 30 százalékkal csökkentették az üresen álló lakások számát. Az előző ciklushoz képest tehát, köszönhetően a lakásfelújításoknak, 30 százalékkal több embernek tudnak most lakhatást biztosítani.
Mint Kiss magyarázta, 2021-ben készen álltak az indulásra, a forrásokat is letárgyalták az unióval, a megvalósíthatósági tanulmány is készen állt, már csak egy dolog hiányzott: hogy a magyar kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal. „Azt gondoltam, hogy a magyar érdekek azt jelentik, hogy az uniós pénzek minél előbb megjöjjenek az országba. (...) Lehet, hogy naiv voltam” – tette hozzá Kiss Ambrus. A magyar kormány aztán a mai napig nem tudta kiírni az erre vonatkozó pályázati felhívást.
Ennek ellenére is elindul a Lakásügynökség azzal a kockázattal, hogy lehet, a beletett pénzt soha nem fogják tudni visszaigényelni uniós forrásból. „Ha bátrak lesznek, és szólnak a kormányuknak, akkor ezt a kockázatot hátha közösen el tudjuk hárítani” – mondta Wintermanteléknek az alpolgármester.
A közgyűlés ezután a költségvetés körüli sárdagasztásba ment át. Ughy Attilának, a 18. kerület egykori polgármesterének, jelenlegi fideszes képviselőnek ezúttal viszont a kultúrába forgatott pénzekkel kapcsolatban volt egy említésre méltó mondata, miszerint:
„a közpénzek felelős gazdálkodása következtében (...) a végén, a kimenetben valamiféle eredményt is illene elvárni”.
A képviselők ezenkívül elfogadták a civilek azon kezdeményezését, hogy február 23-át a romák elleni rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságok áldozatainak emléknapjává nyilvánítsák.
Mint ismert, 2008 júliusa és 2009 augusztusa között kilenc alkalommal támadtak romákra az ország különböző pontjain. A nagycsécsi, illetve a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalöki és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. A legbrutálisabb támadás Tatárszentgyörgyön történt, ahol felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek; Csorba Róbertet és kisfiát kivégezték, a másik gyermek el tudott menekülni a gyilkosok elől.
A tetteseket, Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, 2022-ben szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte.
(Kiemelt kép: Dr. Terdik Tamás. Fotó: Ruzsa Rania/Főváros)