A nyúl, a tojás, a bárány és a húsvét évszázadok óta jelképezik az ünnepet, mégis egészen máshonnan ered történetük. Ezek a jelképek a mai napig szobrok képében vannak velünk Budapesten is.
A húsvét Jézus Krisztus feltámadása, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap támadt fel, aki kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
De hogy kapcsolódnak a színes tojások, a bárányok vagy éppen nyuszik a feltámadás történetéhez?
Az ünnephez köthető népszokások jóval korábbra, még a kereszténység elterjedése előtti időszakra nyúlnak vissza: a pogány időkben az ilyentájt beköszöntő nap-éj egyenlőséget köszöntötték, vele együtt pedig a termékenységet ünnepelték. Az ÉnBudapestem most összegyűjtötte a húsvéthoz kapcsolódó szimbólumokat, azoknak jelentését és a Budapesten napjainkban is megtalálható lenyomataikat.
A nyúl...
A húsvéthoz szorosan kapcsolódó nyúl jelképe a germán mitológiából származik. Eszerint Ostara volt a tavasz és a termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja. Az istennő, hogy elkápráztassa a gyerekeket, az egyik madarát nyúllá változtatta, aki élénk színűre festett tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek ajándékozott.
Budapesten található nyúl-szobor, nem is egy:
A belga óriás nyulat, Karcsit ábrázoló szobor a Károlyi-kertben található, - amelynek a kertben töltött életéről már korábban részletesebben is írtunk – a legenda szerint húsvéti ajándék volt, aki megszökött családjától és a Petőfi Irodalmi Múzeum mögötti parkban talált új otthonra.
A Károlyi-kert kertészei ezután találtak rá az akkor még fiatal nyuszira az egyik bokor aljában és annyira megszerették, hogy kijárták a helyi önkormányzatnál, hadd tartsák meg az állatot. Ez sikerült, úgyhogy Karcsi gondozói a kertészek lettek, akik etették-itták, állatorvoshoz vitték, és napjában többször a ketrecéből is kiengedték szaladgálni.
Karcsi végül mintegy hét évig élvezte a Károlyi-kerti haciendát, mielőtt örök álomra hajtotta volna a fejét: Fekete Géza Dezső 2016-ban átadott szobra és Turbuly Lilla A Károlyi-kert nyuszija című mesekönyve a biztosíték arra, hogy Karcsi emléke nem merült feledésbe halála után sem. Karcsi ketrecébe azóta másik nyuszi költözött. Őt úgy hívják, hogy Tapi.
A másik nyulat ábrázoló szobor a Budai Várban, a Budavári Sikló felső állomásáról szemléli a várost. 2018-ban Kolodko Mihály készítette és helyezte el a Kockásfülű nyúl mini változatát a Vár peremére úgy, hogy az kis távcsövével a Lánchidat és a Dunát figyelje.
A kárpátaljai művész, Kolodko a gerilla miniszobrocskáiról ismert és olyan ikonikus alkotásai vannak, mint a Nagy ho-ho-ho horgász főkukaca, Mekk Elek, vagy éppen a Városligetben olvasgató Drakula.
...és a tojás
A tojás szintén több ezer éve fontos szimbólum, ami a termékenységet és az élet csíráját jelképezi. Már az ókorban is számos, keleti kultúrában megjelent a színesre festett tojás, ami idővel Európában is feltűnt a pogány népek között.
A keresztény legendák szerint azonban egy asszony tojással a kezében siratta Jézust a keresztfa alatt, akinek vére pirosra festette a kezében tartott tojást.
Az egyház szerint a piros szín a mártírok vérét, a tojás pedig az újjászületést jelképezi. Így lett a piros tojás a húsvét egyik legfontosabb szimbóluma.
Bár van tojásos szobor Budapesten, a a húsvéthoz nincs sok köze a tudomány jelen állása szerint. A kőtojáson sütkérező bronz hüllő a Budapesti Természettudományi Múzeum bejáratánál látható. A szobor alkotója nem ismert, azt azonban lehet tudni, hogy 2008 óta képezi a főváros látképét.
A bárány
A bárány az egyik legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.
2014-ben a XXIII. kerületben adtak át egy bárányt ábrázoló szobrot. A nyitott Biblián álló, jobb első lábával keresztes zászlót tartó bárányt a Soroksári Református Egyházközség választotta, hogy az arra közlekedők figyelmét felhívják a templomra. A szobor elhelyezése is ezt hivatott képviselni, hiszen az Isten báránya című szobor feje a templomajtóra néz, míg zászlórúdja a templomtorony felé mutat.
(Kiemelt kép: Budapesti Vásárcsarnokok)