Egymásnak adják a sztárok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kilincsét. Legutóbb Emma Stone rángatta a díszbejárat rácsait, előtte Vecsei H. Miklós keringőzött a palotában Semmelweisként.
A főváros építészeti büszkesége a Kálvin téri Wenckheim-palota: a különleges épület számos Budapesten forgatott filmben kapott már kisebb-nagyobb szerepet, legutóbb a teljes egészében Budapesten készült Szegény párák és a Semmelweis stábja is dolgozott az épületben. Wenckheim Frigyes gróf eredetileg pesti rezidenciának építette a palotát: az 1886 és 1889 között tartó építkezés után költözhetett be a fényűző termekbe. 1927-ben, a gróf halála után az örökösök a fővárosnak adták az épületet, így került 1931-ben falai közé a Fővárosi Könyvtár. A palotát 1998-ban alakították át, ekkor nyitották össze a Reviczky utcai Berczik-palotával és épült hozzá a Baross utcai új szárny is.
A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-ből származnak: ezeket a vasakat rángatja a Szegény párák című film egyik jelenetében a főszereplő Emma Stone. A 11 Oscar-díjra jelölt filmet Budapesten, de teljes egészében épített díszletben forgatták: erről számos, kulisszák mögötti munkáról beszámoló videó is készült, mégis a film vége felé, a főszereplő egyik fontos összecsapásában egyértelműen felismerhető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bölcseleti olvasója.
A 300 ezres nézőszámot produkáló Semmelweis-ben egy fontos báli jelenet helyszíne volt a Tükörterem, ahol nemcsak Vecsei H. Miklós és Nagy Katica táncjelenete zajlott, de egy fontos életmentés is, amelynek (a film szerint) sorsdöntő szerepe volt abban, hogy Semmelweis lehetőséget kapott a bécsi klinikán a kísérletezésre.
Nem újdonság ez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár dolgozóinak: a bálterem korábban is népszerű forgatási helyszín volt: az egyik első itt forgatott film az 1972-es Richard Burton-film, a Kékszakáll volt. A jelenet hátterében egyértelműen felismerhető a Tükörterem fehér és arany borítása.
A 2014-es The Duke of Burgundy című brit drámában fontos szerephez jut a lepkegyűjtés, egy ezzel foglalkozó előadás helyszínéül szolgált a könyvtár terme. A zömében Budapesten forgatott A kém (Spy) alábbi jelenetében a Szabó Ervin bálterme kaszinóként szolgál helyszínéül Melissa McCarthy és Jason Statham vitájának.
2018-ban a Daniel Brühl főszereplésével készült Alienist – Az elmeorvos jelenetei forogtak a könyvtár falai között, és ugyanebben az évben Jennifer Lawrence is dolgozott Budapesten a Vörös veréb című filmen, amelyben szintén fontos szerepet kapott a bölcseleti olvasó is.
Megkerestük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat, a frissen kinevezett főigazgató, Kovácsné Koreny Ágnes válaszolt a kérdéseinkre:
- A gyakorlatban hogyan valósulnak meg ezek a forgatások: van erre bejáratott apparátusa a könyvtárnak, szerepel filmes helyszín kiajánlókban?
- A Wenckheim-palota nem szerepel filmes ajánlókban; a produkciós cégek „találnak meg” bennünket, elsősorban olyanok, akikkel már több alkalommal is volt együttműködésünk. Ugyanakkor azt tudjuk, hogy egyes filmes cégek szerepeltetik a referenciáik között az itteni forgatásokat, helyszínjelöléssel. A megkereséseket és a szerződéseket egy ebben nagy tapasztalattal rendelkező munkatársunk koordinálja; magukat a forgatásokat pedig három másik olyan kollégával közösen segíti, akiknek van gyakorlata az ilyen eseményekkel kapcsolatos teendőkben. Ez azért is fontos, mert biztos hátteret kell biztosítani a percre pontosan kiszámított, összehangolt forgatásokhoz.
Kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
- Az ide érkező filmes produkciók ilyenkor még forgatókönyv állapotban vannak. Mennyit tud a könyvtár ebben a stádiumban azokról a filmekről, alkotókról, színészekről, akik itt akarnak forgatni?
- Nagyon kevés információnk van róla. Minden forgatási kérés kapcsán bekérünk egy úgynevezett szinopszist, aminek alapján a FSZEK főigazgatója dönt arról, hogy engedélyezi-e egy abban leírt tartalmú film, filmrészlet vagy jelenet forgatását a könyvtárban, hiszen nem mindegy, milyen témák, jelenetek helyszíneként jelenik meg a könyvtár.
A forgatásokról egyébként csak általános, köztudomású információkat közölhetünk, a konkrét produkcióra vonatkozó részleteket nem. A szinopszisokat is úgy kapjuk meg, hogy minden munkatárs, akinek bármilyen feladata van a forgatáshoz kapcsolódóan, titoktartási nyilatkozatot ír alá, tehát a szinopszisban leírtakról semmilyen információt nem oszthatunk meg még a könyvtáron belül vagy akár érdekességként a családunkkal sem. A szinopszisok nem tartalmazzák azt az információt, hogy kik lesznek a film szereplői.
- Hogyan hangolják össze ilyenkor a filmesek munkáját és a könyvtár működését?
- Egy-egy filmforgatás, vagy egyéb rendezvényi célú terembérlet természetesen, jelentős hatással van a könyvtár napi működésére, de sok éve kialakított, jól működő gyakorlatunk van erre. Mivel a forgatási kérések általában a Wenckheim-palota tereit érintik, a Központi Könyvtár palotatereiben – amelyeket egyébként az olvasók nagyon szeretnek – eleve kevesebb bútort helyeztünk el, hogy szükség esetén könnyen át tudjuk alakítani forgatási helyszínné a termeket. A bútorokat a forgatás idejére a Központi Könyvtár modern részében helyezzük el, mégpedig úgy, hogy az olvasóknak szükséges, elégséges számú férőhelyeket ezeken a napokon is biztosítani tudjuk. (Érdekességként jegyzem meg, hogy vizsgaidőszakban előfordul, hogy napi 4-5 ezer látogató is felkeresi a Központi Könyvtárat.) S természetesen, az olvasókat és a könyvtárat szép számban felkereső turistákat – megköszönve türelmüket és megértésüket – plakáttal és a honlapon elhelyezett tájékoztatókkal értesítjük a Wenckheim-palota lezárásáról.
A turisták egyébként gyakran pont amiatt keresik fel a könyvtárat, mert egy-egy film helyszíneként kíváncsiak rá. Vannak ugyanis olyan filmes gyűjtőoldalak, melyek egy-egy film kapcsán a forgatási helyszíneket igyekeznek összegyűjteni. A turisták sokszor a filmekben látott konkrét termek megtalálásában kérnek segítséget, mégpedig úgy, hogy mobiltelefonon, az adott film egy képét mutatják a könyvtárosnak, így jelzik, mit is keresnek.
- Találkozhattak-e az olvasók Jason Stathammel vagy Melissa McCarthyval?
- Legfeljebb véletlenül, hiszen a szereplők személyét üzleti titokként kezelik a filmes cégek, s mint említettem, a tartalmat leíró szinopszisból számunkra sem derül ki a színészek listája. A forgatásokhoz bérelt könyvtári területekre a könyvtár munkatársai nem léphetnek be, s természetesen, nem készíthetnek képeket sem a forgatásokról. Előfordul azonban, természetesen, hogy a rajongók hírét veszik, hogy egy neves színész itt forgat, vagy látják a könyvtár körüli külső területeken, utcákban a filmes autókat, a kosztümös statisztákat – ilyen esetekben volt már, hogy többen összegyűltek a Szabó Ervin téren, hátha megpillanthatnak egy-egy hírességet. Vannak olyan esetek is, amikor a forgatás megkezdésekor a sajtóban már megjelenik, hogy az adott filmet Budapesten mely helyszíneken forgatják, de az akkor már a produkciós cég döntése, hogy így (is) ráirányítja a figyelmet a filmre.
- Átlagosan mennyi időt töltenek nálatok?
- Általában két naptól egy hétig tartó idő az, amit a könyvtárban töltenek a filmes cégek, az alkotástól és a forgatandó jelenetektől függően.
- Hogyan került a könyvtárba a 11 Oscar-díjra jelölt Szegény párák?
- Maga a film a többi produkcióhoz hasonlóan került a könyvtárba és azon forgatások közé tartozott, melyeknél a helyszínekkel kapcsolatos információk már csak a bemutató után jelentek meg a sajtóban, így „különösebb felhajtás nélkül” készültek, készülhettek a felvételek.
Egyes színészek – ha már nálunk járnak – akkor a könyvtárral is megismerkednek, így volt ez például Jennifer Lawrence esetében, aki a Vörös veréb forgatása alkalmával közvetlennek bizonyult, még olvasójegyet is kért emlékül.
(Kiemelt kép: Jennifer Lawrence – Forrás: depositphotos/imagepressagency)