Létrehozzák a Fővárosi Áldozatvédelmi Fórumot, kezelik a kényszerláthatást és a kortárs-bántalmazást, biztonságos közösségi tereket alakítanak ki, valamint átdolgozzák a telefonos segítségnyújtást.
„Minden stratégia annyit ér, amennyire komolyan vesszük az elfogadásakor” – kezdte Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felszólalását a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A komolyan vételnek számára az a mércéje, hogy azonnali cselekvéseket tudnak-e belőle indítani. Mielőtt azonban erre rátért volna, ismertetett néhány megrázó számot.
Budapesten 2022-ben 135 regisztrált kapcsolati erőszak bűncselekmény történt. Ennek a 22 százalékában gyerek volt az áldozat, 9 százalékában pedig, és Kiss szerint erre is nagyon fontos lenne kiemelt figyelmet fordítani: idősek. Emellett 833 esetben kaptak jelzést a gyermekjóléti szolgálat felől, hogy a családon belüli erőszaknál jelen volt kiskorú is. És ezek csak az ismert esetek.
Ezért is nagyon fontos, magyarázta Kiss, hogy a közbizalom helyreálljon, hiszen ez szolgálja azt, hogy az áldozatok minél többen a hatóságokhoz forduljanak segítségért.
A fővárosnak nincs egyébként gyermekvédelmi rendszere, tért ki a nehézségekre a főpolgármester-helyettes, szerinte azonban felesleges emiatt jogászkodni, mert kötelezettségük és teendőjük ettől függetlenül bőven akad. Ezután felsorolta, milyen azonnali intézkedésekből állítottak össze közpolitikai csomagot.
Az intézkedések között szerepel például egy Fővárosi Áldozatvédelmi Fórum létrehozása, valamint egy, a kényszerláthatás intézményével kapcsolatos módszertani összeállítás.
Kiss közölte, hogy még tavasszal kidolgozzák, hogyan tudják a civilszervezetek munkáját segíteni abban, hogy az iskolai kortárs-bántalmazásnak hatékonyan elébe tudjanak menni, valamint olyan közösségi terek létrehozásán is dolgoznak, ami nem áldozat védelmi intézmény, hanem egy olyan hely, ahol az érintettek meg tudnak nyílni és idővel segítségért tudnak folyamodni.
A főpolgármester-helyettes utolsó intézkedésként a korlátozott módon, a családon belüli erőszakban érintett felnőttek számára elérhető telefonos segítség nyújtási lehetőségek azonnali javítását nevezte meg.
Bősz Anett mindezt azzal egészítette ki, hogy bár a kötelezettségüket törvényi keretből nem tudják származtatni, de mivel 13 éve várat magára Magyarországon az isztambuli egyezmény ratifikációja, ami a családon belüli erőszak visszaszorításáról szól, talán magától értetődő, hogy akad tennivalójuk.
Az állami intézményrendszer szerinte ugyanis minden, ebben a tekintetben fontos területen, azaz a megelőzés, a jelzőrendszer és az erőszakszervezetek fellépése terén is csődöt mondott, „ennek köszönhetjük azt a sok esetet, amiről főpolgármester-helyettes úr beszélt”.
A gyilkosság csak a legutolsó lépcsőfok, mégis, Magyarországon minden héten megöl egy nőt a partnere vagy a volt partnere, a családon belüli erőszaknak minden hónapban van gyermekáldozata.
Reményeik szerint a stratégia mentén kialakuló hálózattal – Bősz bíztatott is mindenkit a csatlakozásra – talán képesek lehetnek arra, hogy legalább részben pótolják Budapesten azt az állami kötelezettséghalmazt, ami a családon belüli erőszak megelőzéséről, illetve az áldozatok segítéséről szól.
„Bízom abban, hogy egy másfél évtizede elmaradt kötelezettséget tudunk pótolni” – fogalmazott a humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, majd a közgyűlés elfogadta az előterjesztést.
Stratégia
Február 20-án lezárult a társadalmi egyeztetés a családon belüli erőszak megelőzését és az áldozatok védelmét szolgáló stratégiával kapcsolatban. A társadalmi egyeztetés és az abból kidolgozott dokumentum azért jött létre, hogy betekintést nyújtson a családon belüli erőszak jelenségkörének magyarországi és fővárosi helyzetébe, továbbá, hogy feltérképezze azokat a beavatkozási pontokat és előírható feladatokat, amelyek végrehajtásával a Fővárosi Önkormányzat hatáskörén belül hozzájárulhat a családon belüli erőszak megelőzéséhez és az áldozatok védelméhez.
A stratégiában kitérnek az alapfogalmakra, a kapcsolódó jogszabályokra, adatokat közölnek az elmúlt évek családon belüli erőszakos eseteiről, valamint megnevezik a konkrét problémákat, és célokat tűznek ki a Fővárosi Önkormányzat számára, három fejezetben: a megelőzés, a korai azonosítás és az áldozatsegítés területén.
Megelőzés és visszaszorítás
A stratégia olyan problémákat állapított meg megelőzés és visszaszorítás témakörben, mint a társadalom általánosan áldozathibáztató attitűdje, a hiányos ismeretek a családon belüli erőszak jelenségéről, vagy éppen az áldozatok hiányos ismeretei saját jogaikról, de problémaként értékelik a fiatalok hiányos ismereteit az egyenlőségen alapuló, erőszakmentes párkapcsolatokról, a szexről és a családon belüli erőszak jelenségéről.
Éppen ezért a családon belüli és párkapcsolati erőszak megelőzése és visszaszorítása érdekében a stratégia meghatározza a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy:
- indítson a lakosság családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás témájával kapcsolatos edukációját, szemléletformálását célzó kommunikációs kampányokat, bevonva az e célra hasznosítható hirdetőfelületeket.
- segítse elő az áldozatokat segítő intézmények és szervezetek munkájának népszerűsítésére alkalmas rendezvények, szakmai fórumok megvalósulását;
- teremtse meg a megelőző programok megvalósulásának és a szakemberek képzésének lehetőségét a saját tulajdonú cégeiben és szociális intézményeiben;
- vizsgálja meg a IX. kerületben működő „Tudatos Szomszéd” program adaptálásának és szélesebb körű megvalósíthatóságának lehetőségét;
- tegye lehetővé a családon belüli erőszakkal kapcsolatos szemléletformáló és információs plakátok, szórólapok, kiadványok kihelyezést, terjesztését fővárosi intézményekben, mint pl könyvtárak, rendezvényhelyszínek, ügyfélszolgálati irodákban;
- végezetül segítse elő a területen dolgozó civil szervezetek meglévő prevenciós foglalkozásainak, szakember képzéseinek megvalósítását és minél széleskörűbb hozzáférhetőségét.
Korai azonosítás és az áldozatok védelme
A stratégia megállapította a korai azonosítás területén fellépő főbb problémákat, melyek a családon belüli erőszak felismerésének elmulasztása, annak lekicsinylése, a jelzésadás elhanyagolása vagy áthárítása, valamint a családon belüli erőszak és bántalmazás párkapcsolati konfliktusként való azonosítása és kezelése.
Ennek érdekében a Fővárosi Önkormányzatnak az alábbiakat javasolta a stratégia:
- biztosítsa a tulajdonában és fenntartásában működő intézmények munkatársainak a témában való képzését és felkészítését;
- dolgozza ki a közszolgáltató cégei és intézményei munkavállalóinak áldozattá válása esetén biztosítandó segítségnyújtási és támogatási formák körét és azok igénybevételét szabályozó eljárásrendeket;
- biztosítsa az általa fenntartott szociális intézmények munkavállalóinak szakirányú képzését;
- továbbá, írja elő a szociális ellátást nyújtó intézmények belső szakmai protokolljainak kidolgozását az áldozatok megfelelő védelme érdekében;
Jelen stratégia öt évre, a 2024-2029 közötti időszakra íródott, céljainak operacionalizálása és ütemezése, a feladatok megvalósítása és azok nyomonkövetése érdekében a Fővárosi Önkormányzat elsőként a Fővárosi Közgyűlés általi elfogadást követő 60 napon belül, majd ezt követően évente cselekvési tervet készít a stratégiában előírt feladatai számára és éves beszámolót készít az abban foglaltak megvalósulásáról.
Kutatómunka
A társadalmi egyeztetésre bocsátott Stratégia elkészülését több hónapos kutatómunka előzte meg, melynek során a témát tárgyaló magyar és külföldi szakirodalom, a témában elérhető kutatási és bűnügyi statisztikai adatok is feldolgozásra kerültek. A stratégiaalkotás folyamata szakmai műhelybeszélgetések és személyes interjúk révén széles körben biztosította a részvételt a területen tapasztalt legfontosabb problémák beazonosításában, a fővárosi beavatkozási területek meghatározásában.
A Stratégia megalkotásához minden kerületi önkormányzattól tájékoztatást kértünk a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásaikról és az azokhoz kapcsolódó tapasztalataikról. A részletes dokumentum ide kattintva érhető el.
(Kiemelt képünk illusztráció: Merész Márton/Énbudapestem)