Újra fokozott ellenőrzést tartott a belvárosban a BRFK a Készenléti Rendőrséggel, a BKK, a NAV, a Katasztrófavédelem, a közlekedési hatóság embereivel és a polgárőrökkel. A rendőrök sokakat igazoltattak, több embert előállítottak, a BKK ellenőrizte a taxisokat, a közlekedési hatóság pedig a furgonokat, teherautókat. Kábítószer-terjesztés, lopás, garázdaság, verekedés – csak néhány elkövetési forma az éjjeli Budapestről. Helyszíni riport!
Egyenruhásokkal, sárga mellényesekkel tele a József Attila utca. Péntek este van. Turisták, bulizók mindenütt. Az óriáskerék fényében rollerezők állnak, tátott szájjal bámulják a razziát.
Nagy rámpa áll az úton, mobil műszaki vizsgaállomás. Leintenek egy fehér Volkswagen kisbuszt. Ragasztószalag tartja a hűtőrácsot, kopott a felni. Nem csoda, hogy kiszúrták. A sofőr persze nem érti, méltatlankodik, tuti figyelték, mondja, amikor bement a dohányboltba. Pedig nem.
– A jobboldali tompítót javítani kell – mondják neki.
Bosszúsan néz az égre:
– Na még ez is!
A pufimellényes lógó orral szereli le a taxi jelzést a kocsija tetejéről, és rakja be a csomagtartóba. Nem voltak rendben a papírjai, de az autónak érvényes műszakija sem volt, a rendszámtartója viszont már üres. A dugig rakott lomis furgonról meg kiderül, hogy alig három százalékos rajta a fék. Mi lett volna, ha a súlyos kacatrakománnyal egy óvatlan gyalogos előtt tapos a sofőr a pedálra?
Wieszt Ferenc ezredessel figyeljük a hatóságok munkáját. Civilben van, csendben irányít. A BRFK Közrendvédelmi Főosztályának vezetője idén lesz ötven éves. Elég korán kezdte, gimnázium után, ’93-ban rögtön rendőr lett. Végig járta a ranglétrát, volt járőr, osztályvezető. Felesége is rendőr, kicsik a gyerekek, kettő, négy, hat, nyolcévesek. Általában reggel ötkor kezd, most meg itt van éjjel is.
A havi razzián több mint százan vonulnak utcára: kerületi és bűnügyes rendőrök, a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának munkatársai, de itt vannak a polgárőrök, a NAV, a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Közlekedési Hatóság meg a BKK emberei is.
Sőt, a Madách téren a közterületesek is dolgoznak. Egy taxit kaptak el, aki behajtott a sétakövekre. Munkások ittak a padokon, pedig tilos, legalább egy rekesz sör van a lábuknál. A közterületesek bíztatására berakják az üres dobozokat egy szemetes zsákba. Nyögnek, villan a kőműves dekoltázs.
Majoránna és sütőpor
Három rendőrrel és Wieszt Ferenccel járjuk a várost. De itt van a rendőrségi kommunikációs csapat is, fotóra, videóra rögzíti az estét.
– Nálunk az a szokás, ha nem jön semmi, átmegyünk a zebrán a piros lámpánál is – magyarázza egy görög nő, amikor megállítják a Deákon. Vele jött az egész család, hogy megnézze Pestet, a férfi sápadt, a nők mosolyogva veszik elő az igazolványukat. Figyelmeztetéssel megússzák.
Az ezredes azt mondja, általában garázdaság, kábítószer birtoklás miatt kell intézkedniük. Megjelentek a kamu drogárusok is, akik rendszerint turistáknak próbálnak majoránnát marihuánaként eladni, esetleg sütőport kokainként. A rendőrök csalás miatt tudnak velük szemben eljárni.
– Rögtön látni, hogy valami nem stimmel: felismerjük az illető viselkedéséről, vagy az válik gyanússá, hogy jöttünkre valamit ledob a földre – magyarázza.
Zsebesek inkább a tömegközlekedési eszközökön fordulhatnak elő, az utcán ez ritkább, maximum akkor fordul elő, ha nagy a tömeg. Nyáron pedig elég sok az ember a belvárosban.
A turisták miatt előbújnak a tolvajok, akik a bankautomatánál húzzák le a külföldieket. A Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton az ittas vezetők okozhatnak gondot. Buliból hazafelé menet többen használják spiccesen a bérautókat. A Széchenyi tér gazdag helyei előtt méregdrága autók parkolnak, némelyik tulaja még ha a pohár fenekére nézett is, nem törődik a zéró toleranciával.
Testi kényszer vagy bilincs
A Sas utcai zebránál késő este tömegek állnak. A kapatos vonulók gyakran összeugranak. Fixírozzák egymást a zöldre várva, aztán elég egy fintor, egy beszólás, és kitör a verekedés.
A Király utcánál két tinédzser fiú áll a sarkon. Ahogy meglátnak minket, próbálnak eltűnni. Nem sikerül. Jön az igazoltatás.
– Hány éves?
– 15. De idén 16 leszek – öregíti magát.
– Szülei tudják, hogy itt van?
– Igen – mondja a megszeppent fiú.
Talán igazat mond. Műanyag kesztyűt húz a rendőr, átnézik a ruhájukat.
– Azt ellenőrizzük, hogy van-e náluk szúró-, vágóeszköz, pillangó- vagy nyolc centiméternél hosszabb pengéjű kés – feliratozza az intézkedést Wieszt Ferenc.
Meg persze kábítószer. A fiúk „tiszták”, elengedik őket.
A Wesselényi környékén már nem ilyen szerencsés két huszonéves. Az utcákat járó civil bűnügyesek jelezték, hogy a fiatalok valamivel kereskednek. Hívták a járőrt, aki látta, valamit ledobnak a földre. Egy darab fóliát. Talán tasak volt az.
– Csak a gyrososnál voltunk. Az bűn? – kérdezi az egyik.
– Nem csináltunk semmit – áll a falnál a másik.
Gyanús ez a harsány védekezés. Figyelmezteti is őket a rendőr, ha ellenállnak az intézkedésnek, jön „a testi kényszer, vagy a bilincs”.
– Megértették? – kérdezi.
– Meg – bólintanak mindketten. Egy darabig senki sem szól, csak a város zajong körülöttük.
– De ilyen fóliát bármilyen boltban lehet kapni – horgad fel az egyik.
Bilincs kerül a csuklókra, beültetik őket a rendőrségi buszba. Bent a rendőrségen majd tüzetesebben is átvizsgálják őket, mintát is vesznek tőlük, amiből kiderül, fogyasztottak-e drogot.
– Általában alsónadrágban vagy zokniban szokták elrejteni a kábítószert – mondja Wieszt Ferenc.
Gyorsulási verseny
Este fél tíz. Már mintegy tíz előállítás volt a belvárosban.
Verekedés tört ki a Balassa utcánál – jön a riasztás. Beülünk a rendőrautóba. Mellettünk felbőg egy Ford Mustang.
– Hathengeres – jegyzi meg a rendőr a volánnál.
– A hangjából felismeri? – kérdezem.
– Fel – mosolyog, gázt ad, és bekapcsolja a megkülönböztető jelzést.
Spriccelnek szét előttünk az autók, a kereszteződéseknél lassít, dudál is a rendőrautó, de a gyalogosok még így is átfutnak az úttesten, hogy elérjék az éjjeli villamost. A körúton felhajtunk a sínekre, a Jászai Mari térnél bekanyarodunk a képviselői irodaház mögé. Verekedésnek nincs nyoma, embernek sem nagyon, a távolban lomisok hajlonganak az ötker kacathegyei előtt. Visszamegyünk a József Attila utcára. Éjfélkor egy szórakozóhelyet ellenőriznek a rendőrök és a kerület emberei.
– Soroksáron csaknem kétszáz autó gyülekezik – jön a másik hír.
Tuti gyorsulási versenyre készülnek. Négy-öt rendőrautó rajtol ki a városból.
Mi a szórakozóhely felé vonulunk. A kerületi önkormányzat emberei a bulihely papírjait, a bűnügyesek a vendégeket vagy a kidobókat ellenőrzik. Civilben vannak a rendőrök, senki nem mondaná meg, hogy ezek a férfiak nem bulizni mennek.
– A jegyeket kérném – szól a bejáratnál egy középkorú hölgy. Mellette a kerékpárvason egy kidobó ember cigarettázik. Unottan néz fel.
– Rendőrség – kapja a választ egy igazolvány kíséretében, és a rendőrök rögtön fel is húzzák a Police-karszalagot. A kidobó elmosolyodik, tudja, neki most nem osztottak lapot. Tovább szívja a körmére égett dekket.
– Azt hittem, futballszurkolók – poénkodik a nő. A rendőrök mögé néz, felismeri a kerületi önkormányzat embereit.
– Maguk is itt vannak? Mondanám, hogy örülök, de ez nem lenne igaz – szúr oda pikírten.
Bevonulunk a házba. Bent dübörög a zene, pásztáznak a fények, a pultosok poharakat törölgetnek, italokat pakolnak, készülnek az estére.
A táncparketten csupán egyetlen pár rázza, nem állnak le, szenvtelenül néznek minket. Rapid az ellenőrzés, kimegyünk a levegőre. Hajnalig tart a műszak.
Most kezd csak bele a belváros.
Kiemelt kép és galéria: Merész Márton/Énbudapestem