KÖZÉLET

Terézváros el akarja takarítani az elhagyatott telefonfülkéket


„Ha már a propagandahirdetéseket nem lehet eltakarítani, legalább graffitimentesítsétek és takarítsátok a fülkéket!” – Soproni Tamás terézvárosi polgármester nagy lendülettel szállt bele a kommunikációs cégbe.

Ahogy korábban írtuk,

Józsefváros szeretné eltakarítani a propagandát az utcáról, és a képviselő-testület február 7-i ülésén úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg a Mahir Cityposter Kft. józsefvárosi közterület-használati engedélyét. A cégnek 30 napja van arra, hogy elbontsa a józsefvárosi kezelésű közterületek álló oszlopait.

A lépéstől nemcsak azt várja Pikó András, józsefvárosi polgármester, hogy kevesebb propagandával találkoznak a járókelők, hanem azt is, hogy kényelmesebb lesz a gyaloglás, javul az utcakép és átláthatóbbak lesznek a közterek. „Mindenki nyer” – summázta Pikó.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, ugyanezt szeretné elérni a terézvárosi polgármester is. Soproni még 2023 júliusában posztolt arról, hogy 2021 óta leveleznek a Magyar Telekommal és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, hogy „eltűnjenek végre a minősíthetetlenül ronda, mocskos, többségében használhatatlan belvárosi telefonfülkék, vagy legalább takarítsák őket”.

Telefonfülke
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

Mint akkori posztjában írta, az egy kilométer hosszú Teréz körúton százméterenként áll egy ilyen bódé, ami a fülkék állapotától függetlenül is indokolatlan. A polgármester szerint már senki nem használja őket, a budapestiek érdekeit tehát nem szolgálják.

„Egyetlen fél profitál belőle: a Telekom. Ugyanis akár működik a készülék benne, akár nem, akár kártyás, akár érmés, akár vécének használják egyesek, akár szemetesnek, az oldalán lévő hirdetések jól jövedelmezhetnek”

– folytatta Soproni.

Ahogy a Telekom is állította, nekik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kijelölő határozatából eredő kötelezettségük fenntartani a telefonfülkéket. Minden településen háromezer lakosra legalább egy nyilvános telefonállomást kötelező üzemeltetniük. Soproni ezért is fordult azzal a kéréssel az NMHH-hoz, hogy vegyék ki a telefonállomásokat az egyetemes szolgáltatások sorából, „és zárkózzanak fel ezzel a XXI. századhoz”.

Telefonfülke
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

A képviselő-testület úgy módosította a településkép védelméről szóló rendeletet, hogy a telefonfülkék utcabútoroknak minősüljenek, amiken tilos a reklámok elhelyezése. Ezenkívül előírták, hogy

„az utcabútorok esztétikus megjelenéséről, fenntartásáról, tisztításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ha pedig ezt elmulasztja, akár 2 millió forintig bírságolható”.

Az önkormányzat felajánlotta, hogy amennyiben a Magyar Telekom a fülkék graffiti-mentesítését, a szerkezeti javításokat, a festést, a fülkék napi szintű ellenőrzését és takarítását nem képes ellátni, az önkormányzat ellenszolgáltatás fejében átvállalja. Az önkormányzat arra is nyitott lenne, hogy a funkció nélküli fülkéket hasznosítsa – akár művészi projektekhez, akár közösségi funkcióra.

A cég azt mondta, az üzemelő nyilvános távbeszélő állomások mennyiségének áttekintését és racionalizálását folyamatosan végzik, Budapesten 2022-ben nagyjából 400 fülkét szereltek le. A Telexnek küldött válaszukban pedig azt írták, hogy a kerületben az elmúlt két évben, azaz 2021 és 2023 között 10 fülkét bontottak el, csak a Teréz körútról kettőt, és hogy mindezek után még 18 készülékük üzemel Terézvárosban.

Telefonfülke
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

A decemberi testületin Soproni arról beszélt, remélték, hogy a Telekom azért lobbizik majd, hogy ne kelljen fenntartaniuk ezeket a fülkéket. A helyzet viszont az volt, tudta meg az Énbudapestem, hogy

a Telekom a kormányhivatalhoz fordult, és „törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását” kérte a kormányhivataltól, a vége pedig az lett, hogy a kormány egy decemberi 22-i törvénymódosítással kivette az önkormányzat kezéből az ügyet, és megtiltatta a tiltást.

A településképi rendelet ezután tehát nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok reklámhordozóként vagy reklámhordozót tartó berendezésként való használatát, azon hirdetés közzétételét a vonatkozó kormányrendelet előírásainál nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.

Ahogy a terézvárosi lap írta, az önkormányzat erre nem léphetett már mást, minthogy január 31-ig módosítja a településképi rendeletét a fentiek szellemében. Dudás Mónika, a polgármesteri hivatal településképi osztályának vezetője viszont emlékeztetett, hogy

azt a rendelkezést, miszerint az utcabútorok tulajdonosait kötelezik azok rendben tartására, és ezért a kerület bírságot is kiszabhat, a törvény nem érinti.

Telefonfülke
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

2024. február 24-én aztán megtartotta a képviselő-testület az idei első ülését, amin eleget tettek a technikai kötelezettségeiknek. Mint Kecskés Balázs DK-s képviselő az ülés után fogalmazott, a rengeteg Telekomnak küldött levél, illetve az akció azért megtette a hatását, mert jelentősen tisztábbak a telefonfülkék, mint korábban voltak. 

„Ezek sem szépek, de még mindig nálunk vannak Budapest legszebb vagy legtisztább telefonfülkéi. Ennyit már elértünk az akcióval, úgyhogy lehet nyomást gyakorolni a Telekomra is”

– fűzte hozzá nevetve Soproni.

Az Énbudapestem kereste a Magyar Telekomot, a cégtől többek között arról érdeklődtünk, hogy tudnak-e frissebb adatokkal szolgálni a leszerelésekkel kapcsolatban, és mi is kíváncsiak voltunk, mekkora bevételük származik a hirdetésekből. A Telexnek ezzel kapcsolatban korábban egyébként azt mondták, a reklámfelületeket „egy, a cégtől független jogi személy bérli, a céggel kötött bérleti szerződés részletei üzleti titoknak minősülnek”. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)