Vágóhídból park kulturális helyszínekkel, kikötői raktárakból menő lakások, gázgyárból és pályaudvarból megfizethető lakásokat kínáló negyed? Igen, így is lehet. Amik most még a városok ismeretlen, fekete foltjai – belépni életveszélyes táblák, foghíjas kerítések, vasúti sínek által szabdalt, nem egyszer szennyezett talajú rozsdazónák – azok valójában a legértékesebb aranytartalékai is. És hogy mit lehet velük kezdeni? Íme öt szuper európai példa.
Egy mára letűnt korszak itt maradt, szunnyadó óriásai a rozsdazónák, amik sok európai nagyváros belső magját ölelik körbe. Hiszen az ipari forradalmat követően a fejlődő központok körül sorra jelentek meg a legkülönfélébb gyárak, üzemek, ipari létesítmények, amelyek azonban a 20. század végére bezártak, elavultak, elköltöztek, funkciójukat vesztették, és a terjeszkedő város is szép lassan körbenőtte őket. Ennek hála részben vagy egészében fejlett városi térségben találhatóak, jó közlekedési lehetőségekkel, és megfelelő tervezéssel biztosítható, hogy a 21. századi igényeket minden téren kiszolgálják, legyen szó a klíma vagy más urbanizációs kihívásokról.
A budapesti mini-Dubaj néven elhíresült rákosrendezői terület fejlesztéséhez kapcsolódó háttérbeszélgetésen több jó nemzetközi példa is felmerült, mint a svéd Royal Seaport vagy a berlini Park am Gleisdreieck, most ezek mellett még pár más európai nagyváros barnamezős fejlesztési jó gyakorlatait is megnéztük, a tervezési menettől a már zajló beruházásokon át a megvalósult példákig.
Bécs – Nordbahnhof
Ahogy a neve is utal rá, a szomszédos fővárosban az egykori bécsi Északi pályaudvar területén zajlik a fejlesztés. A 85 hektáros, egykori vasúti területen épülő új városrész – aminek központi eleme egy 10 hektáros park – jelenleg a legnagyobb fejlesztési területnek számít Bécs belvárosában. 2025-re, mire a projekt befejeződik az 1945-ben bezárt vasúti területen megközelítőleg 20 ezer ember számára biztosítanak megfizethető lakást és 10 ezer új munkahelyet teremtenek.
Amikor 2014-ben elkészült a koncepcióterv, a bemutatása után egy hónapos lakossági vitafórumot tartottak, és ennek a tanulságait felhasználták és figyelembe vették a végleges tervezési folyamat során.
Prágai barnamezők
A szintén közeli Prágában az utóbbi években pörögtek fel az események, amikor a város vezetése is felismerte, hogy micsoda lehetőségek rejlenek a közel 940 hektárnyi (Ezer focipálya méretű) barnamezős területek fejlesztésében. A szocializmus bukása óta elhagyatott és elhanyagolt területek funkcióváltásával és a városi szövetbe integrálásával a prágai hatóságok most arra törekednek, hogy új életet adjanak ezeknek a területeknek, és enyhítsék az egyre nagyobb lakáshiányt, munkahelyeket teremtsenek és befektetéseket vonzanak a régióba – írta a Reuters 2019-ben. A mesterterv előirányzott elkészülési ideje 2023 volt, a három legnagyobb tervezett projekt összesen 50 ezer új lakó, és 150 ezer munkahelyet teremtene a helyi Várostervezési Osztály szerint. Ekkor hozták létre a az önkormányzati lakásfejlesztés újraindítását koordináló szervezetet is.
A Balkan Insight 2023-ban egy részletes cikkben foglalkozott a jelenlegi helyzettel, ahol a budapestihez nagyon hasonló problémákat vázoltak fel – az UNESCO világörökségi városkép védelme, az elszálló lakásárak, a befektetőkkel a város érdekeit szem előtt tartó önkormányzat hosszas egyeztetései – azzal a különbséggel, hogy ezeket a nagyméretű beruházásokat társadalmi egyeztetések is övezik.
Hatalmas fejlesztési terület Zizkov, az egykori teherpályaudvar területe, 2021-ben kétfordulós, nemzetközi építészet pályázat után készült el Florence környékére a mesterterv, elindult a fejlesztések első üteme Smíchov városrészben is, és hosszas társadalmi és az önkormányzattal való egyeztetés után elindulhat a hatalmas 110 hektáros terület Bubny-Zátory transzformációja is.
Stockholm – Royal Seaport
236 hektáron zajló, 2010-ben indult fejlesztés a Svédország legnagyobb városfejlesztési területe jelenleg, és nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy a fenntartható urbanisztikai fejlesztés nemzetközi mintapéldája legyen. Az egész környéket úgy alakítják ki, hogy a klímaváltozás jövőbeli kihívásainak – mint a megemelkedő tengerszint, a heves esőzések, melegebb és szárazabb időszakok – megfeleljen. Ennek része az erőforrás-hatékony és karbonmentes megoldások, a napelemek, az esővíz hatékony felhasználása és elvezetése is.
A volt gázgyári területen 12 ezer új lakást és 35 ezer új munkahelyet teremtenek, mindezt úgy, hogy minden pontjáról kétszáz méteren belül elérhető egy park, vagy egyenesen egy természetvédelmi terület.
Berlin – Park am Gleisdreieck
Az egykori vasúti területen alakították ki Berlin Kreuzberg negyedében a város egyik legújabb nagy parkját is 2014-ben. Az összesen 31,5 hektáron elterülő zöldterület a második világháború vége óta pusztaság volt, jellegzetességét az itt összefutó magasvasúti viaduktok és építmények adták, amelyeket meghagyva integráltak a parkba, külön ki is hangsúlyozva a növekvő természet és az épített környezet kontrasztját.
A park különlegessége, hogy a tervező tájépítészek igyekeztek olyan „egyszerűnek” megtartani, amilyennek csak lehet, megkímélve a túlépítéstől és funkcióhalmozástól, miközben finom részletekkel, az érzékekre ható anyagokkal és növényzettel teremtettek egy erős atmoszférát. A park emellett fontos összekötést jelent városrészek és más zöldfelületek között is.
Párizs – Parc de la Villette
Nem új, ám annál fontosabb a francia főváros harmadik legnagyobb parkja, amit Párizs egykori vágóhídjának a területén alakítottak ki, és ami az 1980-as évek egyik legkomolyabb urbanisztikai teljesítménye volt.
Az itt álló ipari műemlékeket megtartották és gazdag programkínálattal rendelkező kulturális helyszínekké varázsolták őket, múzeumok (mint Európa legnagyobb tudományos múzeuma), koncerthelyszínek, mozi, konzervatórium és 10 tematikus kert is helyet kapott a furcsa, dekonstruált térben. Évi közel 10 milliós látogatottságával Párizs egyik legnépszerű szpotja mind a helyi lakosok, mind a turisták számára.