Karácsony Gergely főpolgármester és Balogh Samu kabinetfőnök sajtó-háttérbeszélgetés keretében bemutatta a főváros Rákosrendező területére készült terveit. Mi az a parkváros, milyen funkciók kerülnének ide, milyen közlekedési fejlesztések szükségesek? Miért mondjuk az egykori ipari, vasúti területek alkotta, úgynevezett barnamezős területekre, hogy ezek Budapest aranytartalékai? Milyen kihívásokra kell választ adnia egy ilyen léptékű beruházásnak?
Mindenki egy zöldebb, egészségesebb városban szeretne lakni, ahol nem kell naponta órákat ingázni, ahol a közelben van óvoda, iskola, bolt, park, étterem, posta és fodrászat is, és jól megközelíthető és bejárható tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog is. Ennek a megvalósításához nem kell feltalálni a spanyolviaszt, a világ számos pontján – elég csak a közelben, Nyugat-Európában szétnézni – már számos jó megoldás született arra, hogy ezt hogyan lehet megteremteni a 21. században is nagyon hasonló adottságú területeken, világvárosokban is.
Azt is pontosan lehet tudni, hogy milyen hatalmas kihívások állnak a jövő Budapestje előtt – az ajtón kopogtató klímakatasztrófa, a fenntartható mobilitásra átállás és a népességfogyás – de jó hír, hogy az ezekre adható válaszok is már megvannak. Itt jön a képbe és válik nagyon fontossá az a 224 focipályányi, vagy máshogy számolva két Városligetnyi terület, ami most nagyrészt vasúti rozsdaövezetként terül el Budapest átmeneti zónájában. Ugyanis az, hogy itt mi történik a közeljövőben, az példamutató lesz a város hasonló területeinek sorsára nézve is.
Abban, hogy Rákosrendezőt fejleszteni kell, egyetértés van a kormány és a főváros között, sőt sokáig úgy tűnt, hogy ennek mikéntjében is azonos nézőponton van a két fél. Hiszen a most bemutatott elképzelés alapját az a 2019-re elkészült koncepcionális tervezési anyag adta, amit még az előző, Tarlós nevével fémjelzett ciklusban rendelt meg a főváros. Azóta a VSquare nemzetközi oknyomozó portálon november 24-én megjelent információk, alapján egyértelművé vált, hogy a kormány részéről ez a terv lekerült az asztalról, és helyette a Burdzs Kalifát is építő dubaji milliárdos a MOL-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót és egész „mini-Dubajt” építtetne Rákosrendező vasútállomás közelébe, amit Lázár János miniszter sajtótájékoztatója is megerősített (bár a torony túlzó méretét bírálta).
A főváros az is csak hallomásból tudja, hogy március óta dolgozik egy mérnökiroda a terveken, de semmi közelebbit nem lehet tudni a kormány szándékairól vagy hogy arról, az ő elképzeléseik és terveik szerint pontosan hogyan is nézne ki ez az új városrész. Azt mindenesetre lehet tudni, hogy várostervezői szempontból elhibázott folyamat az, amikor hamarabb van meg a befektető és csak után készülnek el a tervek, mindenféle versenyeztetés és a nyilvánosság teljes kizárása nélkül.
“Ha nem teszünk semmit, egy urbanisztikai katasztrófa előtt állunk, de mi hiszünk abban, hogy ez megakadályozható. Ehhez új, zöld, fenntartható városrészeket kell építenünk.”
– mondta el a Karácsony Gergely főpolgármester.
Összesen 2800 hektárnyi olyan barnamezős – jellemzően egykori ipari – területe van Budapestnek – amely karéjalakban húzódik a belső és külső területek között Budától Pesten keresztül Kelenföldig – ahol ezek a fejlesztések megvalósíthatóak lennének hosszútávon. Ezeknek a területnek jellemzően jó közlekedési lehetőségei vannak, és itt megteremthetőek azok az előnyök, amiket az agglomerációba költözők jellemzően keresnek, valamint egyszerre lehet kisvárosias, barátságos környezetet és nagyvárosi pezsgést teremteni.
És a Rákosrendező parkváros mintapéldája lehetne egy ilyen városrésznek. Ami arról szól, hogy biztosítja az embereknek azokat a feltételeket, amik alapján otthont választanak. Amikről most úgy vélik, az agglomerációs településeken megtalálják, annak ellenére, hogy ezek közül a települések közül nem egy már rég kitenné a megtelt táblát, miközben küzdenek olyan alapvető szolgáltatások folyamatos biztosításával, mint a vízellátás vagy a közlekedés megoldása.
A főváros terveiben szereplő Rákosrendező parkváros nem egy szétterülő kertváros lenne, és nem is egy monofunkcionális városnegyed, hanem egy vegyes funkciójú, kompakt, de mégis zöld, a klímaadaptációban élen járó városrész.
Történelmi lehetőség – és ehhez mérten történelmi bűntett is lenne a kihagyása annak – hogy Budapest és az ország megcsinálja az első kompakt városrészét. Fontos, hogy lássunk a szégyentelenül magas, 220- 240 méter magas tornyokon túl is, mert bár fontos – és a legkönnyebben megérthető aspektusa a zajló vitának a magasság és a városkép védelmének a kérdése – a mélyben sokkal komplexebb és súlyosabb problémák húzódnak, amelyek az egész város jövőjét befolyásolják vagy nagyon jó vagy nagyon rossz irányba.
Milyen átfogó fejlesztési tervek készültek a területre?
Rákosrendező jövőjét korábbi tervelőzményeken, stratégiai anyagokon felül elsősorban az alábbiakban bemutatott négy tanulmány határozza meg, melyek közül a legfontosabb a még 2019-ben készített fejlesztési tanulmányterv. Ezt és a többi tervet, tanulmányt is a Főváros várostervezéssel foglalkozó cége, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) készítette.
A Budapest aranytartalékát jelentő rozsdaövezetek lehetséges hasznosításáról 2020-ban készült átfogó tanulmány. A főváros városfejlesztési céljait meghatározó, egységes rendszerbe foglaló Otthon Budapesten - Integrált Településfejlesztési Stratégiát 2021-ben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Ez a stratégia rögzíti azokat a kihívásokat, amelyekkel Budapestnek az elkövetkező években, évtizedekben szembe kell néznie, és azokra válaszul részben rövid és közép távú intézkedéseket fogalmaz meg, részben általános a stratégia 2027-ig tartó időtávlatán túlnyúló célokat fogalmaz meg.
Már az Otthon Budapesten stratégiát szem előtt tartva 2022-ben született Budapest fenntartható új városrészeiről egy az alapelveket rögzítő tanulmány, egy kézikönyv és egy Budapest számára mintaértékű nemzetközi példákat feldolgozó anyag. Budapest fejlődése szempontjából az az ideális, ha a Rákosrendező területén épülő új városnegyed az ebben rögzítetteknek megfelelően épül föl.
A Budapestet a budai oldal dombos-hegyes részeitől kiindulva majd délen oda megérkezve körülölelő, rozsdaövezetekben bővelkedő széles gyűrű fejlesztését a Mellékközpontok városfejlesztési térségéről szóló tanulmány vizsgálta részletesebb városszerkezeti kontextusban 2023 elején.