Akit egy kicsit foglalkoztat Budapest építészete, ódákat zeng a Dugattyús-házról, ami az 1930-as években az egyik legelőkelőbb bérpalota volt a városban. A helyi önkormányzat második éve dolgozik azon, hogy megfelelő bérlőt találjon az épület közel 600 négyzetméteres földszinti helyiségébe.
Másfél évvel ezelőtt közösségi ötletpályázatot hirdetett a második kerületi önkormányzat a Margit körúti Dugattyús-ház földszinti helyiségére. Mint azt az önkormányzat is megjegyezte,
a Margit körút és a Rómer Flóris utca sarkán álló, a Margit körút 15-17. szám alatti, Bauhaus stílusú ház a környék egyik ékköve,
és szeretnék, ha az önkormányzat tulajdonában álló közel 600 négyzetméteres terület olyan funkcióval bővülne, ami a környékbeliek szerint is „emelné a Margit-negyed fényét, ami hozzájárulna a környékbeliek életminőségének javulásához, ami az erre járókban azt a gondolatot ébreszti, hogy de jó itt lenni”.
Mint akkor írták, az ötletpályázat funkcionális kötöttségektől mentes, de a megvalósíthatóságon és „közhasznosságon” felül szempont, hogy mennyire merít az ötlet a hely szellemi és fizikai örökségéből. Az 1937-ben Domány Ferenc és Hofstätter Béla tervei alapján a Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára által építtetett bérház egyike a korszak legelegánsabb épületeinek, legszebb lenyomatainak.
A Dugattyús-ház nevet a mindkét szárnyban üvegcsőben közlekedő hengeres liftek után kapta.
A földszint nagy részét anno Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek irodái és budai kiállítóterme foglalta el. A helyiséget 2022 májusáig a Díjbeszedő Holding Zrt. ügyfélszolgálati irodája működött. A leírás szerint az ingatlan földgáz kivételével minden közművel és egyedi mérőórákkal rendelkezik. Fűtését házközponti rendszer és fali radiátorok biztosítják. Az elektromos hálózat kiépített. A padlóburkolatok PVC és kerámia, a falburkolatok festett fal, tapéta és kerámia anyagúak.
A nyílászárók viszont, mint a leírásban olvasható, nem tűnnek a legjobbnak, a fa és fém ablakok nem hőszigeteltek. Az ingatlan felszereléseinek és berendezéseinek általános állapota megfelelő, de nem a kor elvárásai szerinti kivitelűek és minőségűek.
A 2022 tavaszán kiírt ötletpályázatra
75 javaslat érkezett be
39 beküldő részéről, tudta meg az Énbudapestem. Ezek között a legtöbb a Bauhaus korát/építészeti örökségét feldolgozó múzeum, alkotó- és kiállító tér, közösségi tér, közösségi iroda létrehozására irányult.
Ahogy az önkormányzat lapunknak válaszolta, a felhozatal meglehetősen sokszínű volt, „többen ajánlották az ingatlant kulturális helyszínnek, úgy mint színház, mozi vagy könyvtár”, de voltak olyanok is, akik sportcélú hasznosítást javasoltak, azaz jóga, mozgás-, illetve táncstúdió kialakítását látták volna szívesen. Mint kiderült, érkezett felvetés idősek klubja szervezésére, de kiskereskedelmi üzletet is beleálmodtak az ingatlanba.
A bíráló bizottság tagja volt Trummer Tamás főépítész, az Épített Környezetért Felelős Igazgatóság igazgatója, Csanádi-Szikszay Györgyi építész, a Margit-negyed Döntés-előkészítő és Tanácsadó Testület (MNDTT) tagja, Dévényi Tamás Ybl Miklós-díjas építészmérnök, belsőépítész, a Margit-negyed szakmai fővédnöke, Osvárt Andrea színész, társasházi számvizsgáló elnök, az MNDTT közösségi fővédnöke, dr. Megyeri Gábor a Napraforgó utcai Bauhaus Egyesület elnöke, egy, a társasház által delegált személy és Örsi Gergely polgármester, aki egyébként a bizottság elnöke is volt. Osvárt Andreával készült interjúnkat, amiben a Margit-negyedről is sokat beszél, ide kattintva tudja elolvasni.
Az önkormányzat döntött, és 2023 őszén újabb pályázatot hirdetett, ezúttal már ún. közösségi tér létrehozására.
A II. kerületi önkormányzat célja egy olyan reggeltől estig nyitva tartó csomópont, találkozóhely létrehozásának elősegítése, amely hasznos, egymást kiegészítő szolgáltatásokat és széles körű programkínálatot nyújtva elégíti ki a közösségi, kulturális és mindennapi igényeket
– fogalmazták a pályázatban, amelynek egyik szokatlanul hangzó kitétele volt, hogy előírták: „a pályázónak együtt kell működnie a Margit-negyed más szereplőivel, valamint a II. kerületi identitást erősítendő rendszeresen kell alkalmat teremtenie az önkormányzat közösségi programjainak”.
A Margit körútról elnevezett negyed magába foglalja a Rózsadomb lábát, a Víziváros nagy részét, a Margit híd budai hídfőjét és a Millenáris peremvidékét is. A projekt a 2019-ben megválasztott Őrsi Gergely polgármester kampánytémája is volt.
Az önkormányzat aztán 2020 októberében dörrentette be a projektet. Az ötlet annak ellenére is rakétarajtot vett, hogy az indulásakor épp tombolt a koronavírus-járvány: 2021 nyarának végére már 20-30 nyertes projekt volt útban, amik közül néhányan már szeptemberben meg tudtak nyitni. Ha jól értelmeztük a Kreatív magazin sorait, a kezdetekben arról is szó volt, hogy underground ruhabolt-galéria nyílik a Dugattyús-házban.
Ahogy anno a Telexnek Berg Dániel, a kerület alpolgármestere és Ongjerth Dániel, egyik szakmai vezetője elmondta, a kerület
az újbudai Bartók Béla út mintájára megpróbálja újraéleszteni a Margit körutat.
A Margit-negyed a terveik szerint a közeljövőben újhullámos kávézók, kulturális szervezetek, kreatív cégek és alternatív színtársulatok foglalják el, kiegészítve a Jurányit és Átriumot, illetve azt a pár régebb óta működő üzletet, amely nem zárt be a közeli Mammut megnyitása után.
Az lenne a cél, hogy egységes formában, élettel töltsék meg a kiüresedett környéket, ahol egyébként közel 90 önkormányzati tulajdonú ingatlan van, amik nagy része lakhatatlan vagy használhatatlan, és évek óta csak zabálják a kerület pénzét.
A közösségi tér funkcióval, olvasva a pályázatot, olyan szigorúan azért nem kötötték meg a közel 600 négyzetméteres helyiség kihasználásának lehetőségeit. „A korábbi ötletpályázatban felmerült tervezett funkciókat mind támogathatóak, így a Bauhaus korát és stílusát felidéző kultúrkávézó, közösségi, co-working iroda, a közösségi piac, a bérbe vehető podcast-, vlog-, videóstúdió, valamint a gyermeksarok felügyelettel (...)” – írják.
Az önkormányzat az Énbudapestem megkeresésére a kitétellel kapcsolatban elmondta: hisznek abban, hogy „a Margit-negyed vállalkozói közössége együtt, egymással kooperálva még sikeresebben tud a jelenlegi gazdasági helyzetben működni, legyen szó a közös tudásmegosztásról, a tervezett programok egymással való egyeztetéséről, közös akciók/programok szervezéséről”.
A pályázat másik érdekessége volt, hogy bárki is nyeri el a helyiség használati jogát, annak helyet kellene biztosítania a Margit-negyed projektirodájának, illetve információs pontjának is. Az önkormányzat ezt azzal magyarázta, hogy azt tapasztalták, „a helyiek, akár lakosok, akár vállalkozások, civil szervezetek keresik a kapcsolat-felvételi lehetőséget a Margit-negyedet vezető csapattal, hogy ötleteik, elképzeléseik becsatornázódjanak a programba. Azzal, hogy egy fix nyitvatartással üzemelő, a programunk iránt érdeklődők és a helyi közösség számára is könnyen megközelíthető, szem előtt lévő helyszínen nyitnánk meg a Margit-negyed információs pontot, a program további sikeres működését és a felmerülő közösségi ötletek megvalósulását igyekszünk elősegíteni”. Az információs pont területe körülbelül 15 m2 nagyságú lenne.
A pályázat jelenleg is fut, november 20-áig várják a jelentkezéseket. Ahogy lapunknak az önkormányzat elmondta,
november másodikáig már 8-10 cég érdeklődése futott be hozzájuk, és két helyszíni bejárást is biztosítottak.
A Dugattyús-ház a korszak egyik legelegánsabb épülete volt, eredetileg a cég alkalmazottai, közép- és felsővezetők költöztek ide. Ahogy a Budapest100 is írja, „ikonikus lépcsőházával, kör alakú üvegliftjeivel, valamint a lakásokból nyíló pazar kilátással a mai napig ékes példája a korszak nagyvonalúságának”.
A későbbi lakók között egyaránt voltak művészek, mérnökök, ügyvédek, orvosok, gyár- és cégigazgató, miniszteri tanácsos, sőt nyugalmazott belügyminiszter is, teszi hozzá a Budapset100, aminek keretében szinte minden évben látogatható a ház.
Mindenki szurkoljon, hogy
az új beköltöző tovább emelje az ikonikus épület presztízsét.
(Kiemelt kép: Budapest100)