A Lázár-féle tárca feketelistára tette a Gellért-hegyet, a kormányzati elvonások miatt csúszik a fővárosi önkormányzat felújítási terve, de Budapest nem mondott le semmiről, ütemezetten tervezik megvalósítani a Gellért-hegyi park rekonstrukcióját. Eközben vandálok, tolvajok lövik ki a terület lámpáit, és rongálják a padjait, a helyi civilek pedig bátorságpróbának tartják az éjszakai túrát Budapest leglátogatottabb látványosságán.
Úgynevezett bátorságpróbát tartott a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete, hogy megnézzék, vajon milyen állapotban van a Hegyalja és Orom utca közötti terület, sötétedés után vajon mennyire tűnik biztonságosnak. A kirándulás azzal a tanulsággal szolgált, hogy csak azért nem féltek, mert sokan voltak, amúgy – mint írták – ember legyen a talpán, aki gyalogosan szeretne fel- vagy lejutni a hegyről. A körülbelül 20-25 résztvevő arra jutott, a helyzetet legjobban leíró szó: a szégyen.
Az egyesület vezetője, Szabadházy András az Énbudapestemnek elmondta: az ötletet az adta, hogy a hegyen többen is vannak, akik azt mondják, nem kellenek a turistabuszok, nem kell a sikló, amelyik turista akar, az jöjjön fel gyalog a Gellért-hegyre. „Azt mondtuk, oké, akkor nézzük meg, mit kínálna nekik egy ilyen rövid túra.” Szabadházynak nem okozott akkora meglepetést a kirándulás, mert gyakran jár arra kutyát sétáltatni, de a csoportból azért többen elcsodálkoztak.
„Ez a rész tényleg botrányosan ronda” – foglalta össze a tapasztalatokat. „A lámpák szinte egytől egyig ki vannak lőve, a padok használhatatlanok, az utakat benőtte a dzsindzsa, a lépcsők mállanak, szét vannak törve. Egy európai nagyvárosnak ez szégyen, ráadásul a Gellérthegy még csak nem is város szélén van, elhagyatottan, hanem a központban.
Szemmel látható, hogy ezzel a területtel az utóbbi legalább 30 évben nem foglalkozott senki.
Egy betonpad ugyanis nem tíz perc alatt rohad szét” – magyarázta lapunknak. A kirándulást meg fogják csinálni a déli oldalról is, a Szent Gellért térről indulva.
Tolvajok lövik ki a lámpákat
Szabadházy azt mondja, nem is csak a felsétáló turistákra, de az ottlakókra nézve is méltatlan a helyzet. Igazán kritikussá viszont kétségtelenül majd csak akkor fog válni, amikor a Citadella kinyit, és tömegével jelennek meg újr a turisták. Az egyesületi elnök ugyanis azzal folytatja, hogy amikor a Citadella nyitva volt, nagyon sok rablás történt a környéken. Most csak azért jobb a helyzet, mert a turisták maximum annyit tudnak tenni, hogy fölbuszoznak a Filozófusok kertjéhez, aztán lebuszoznak. A lámpákat is azért lőhették ki szerinte, hogy a tolvajok a saját helyzetüket könnyítsék.
A csoportban ötletként feldobták, hogy
ha az illetékesek nem tudnak vagy nem akarnak csinálni semmit, akkor több európai városhoz hasonlóan szervezhetnének örökbefogadó programot, amin a vállalkozókedvűek között kiosztják, ki tartson rendben egy-egy padot, és ki szedje a szemetet körülötte.
Szerinte a lakók még arra is kaphatók lennének, hogy összegyűjtsenek néhány tízezer forintot – legalább az izzókat, a lámpaburákat ki tudnák cserélni –, hogy egyrészt biztonságosabban lehessen sétálni a környéken, másrészt hogy kisebb legyen az esélye, hogy valaki kitöri a lábát a málladozó, töredezett lépcsőkön. „60-100 ezer forintot simán összedob száz helyi lakó.”
A beszélgetésben szóba került a főváros Gellérthegyre tervezett rózsakertje is, aminek Szabadházy szerint semmi értelme. A Gellért-hegyen nemcsak az jelent problémát, hogy töredezettek a lépcsői, hanem az is, hogy semmi nincs kitáblázva, még a Citadella se volt. „Egy rózsakert biztosan gyönyörű, de hát, a hegy alja is szörnyű állapotban van, inkább lépésről lépésre, szisztematikusan kéne a fejlesztéssel elindulni.” A rózsakert becsült összege 90 millió forint lenne, ami Szabadházy szerint, bár az utakat rendbe hozni vaskosabb összeg, így is rengeteg pénz, amit – ezek után nem meglepő módon –
szerinte okosabban is el lehetne költeni.
A séta szerinte arra mindenképpen jó volt, hogy legalább látták, honnan kellene nyerni. Azt viszont, hogyan folytassák, mi legyen a következő lépés, még ők sem pontosan tudják, nem tudják ugyanis, kihez kell a problémáikkal fordulni. „Olyan a helyzet, mint az egyik Bud Spencer-filmben, a Banános Joe-ban, ahol Joe-t ide-oda küldözgették a hivatalok az igazolványa miatt.” A Gellértheggyel kapcsolatban ugyanis már-már legendás probléma, hogy – akárcsak a Népliget, a Népsziget – ezerféle tulajdonosa és fenntartója és őrzője van. Az általuk bejárt terület is az első kerületben fekszik, azonban a fővárosé.
Tényleg sok a tulajdonos
A Gellérthegyen a legjelentősebb tulajdonos egyébként a Fővárosi Önkormányzat, ami
a területek 83-84 százalékát birtokolja.
Ennek az ingatlantulajdonnak a 73 százaléka közterület. A Magyar Állam a második legnagyobb tulajdonos, ő 5,7 százalékos tulajdonnal rendelkezik, ami a Citadella telkét foglalja magában. A 11. kerület a Gellérthegy 5,4 százalékét tulajdonolja, ez kizárólag közterületi tulajdon, az első kerület pedig 4 százalékban tulajdonos, aminek az 58 százaléka közterület. Egy gazdasági társaság 1,6 százalékban volt tulajdonos, ez a 1,6 százaléknyi tulajdont jelentett, aminek a jelentős részét a Rác fürdő adta, ami most visszakerült fővárosi tulajdonba. A területen 0,3 százaléknyi tulajdonnal a Magyar Pálos Rend is rendelkezik.
Akárhogy kutattunk, nem találtunk mást, a legjelentősebb Gellért-hegyi beruházás
a Jubileumi park 1965-os átadása volt,
amit a szovjet megszállás vagy felszabadítás, kinek, hogy tetszik, huszadik évfordulójára időzítettek. A területet 1987-ben a világörökség részévé választották, azóta kiépítették még a Citadella alatti világítást, általában viszont a legtöbb, amit városvezetés a környéken tett, hogy átadott néhány játszóteret.
Apróbb szépségtapaszok voltak: a 2001-ben átadott filozófus szoborcsoport, valamint 2022-ben megépült a Nelson Mandela emlékpark. A botrányok viszont állandóak voltak, Fenyő János építettet illegálisan villát, a kétezres évek elején a Citadella-terasz évekig borzolta az emberek idegeit, amire nem mellesleg állítólag Vizoviczki is szemet vetett. A NER-korszakból emlékezetes, hogy Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa verte szét a környéket a négyemeletes villája építésekor.
Hogy a Citadellánál nehéz bármit is lépni, arra kiváló példa a régmúltból a Citadella-terasz körüli bicskanyitogató töketlenkedés. A hegy a Gellérthegy Természetvédelmi Terület néven 1997-ben felkerült az országos jelentőségű védett természeti értékek listájára, és mint ilyen
a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került.
A védett terület őrzése, fenntartása és bemutatása ettől fogva a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság feladata, ezért a tervezési, kivitelezési, fenntartási és üzemeltetési feladatokat az államigazgatási szervvel egyeztetett módon kell végrehajtani.
A Park nem tűrte a teraszt, csakhogy hiába rendelték el az elbontását, mivel a Park szakhatóság, csak a Kincstári Vagyon Igazgatóságnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elődjének és az azóta szintén megszűnt Kulturális Örökség Hivatalának volt erre jogosítványa. A bontásnak nem kedvezett, hogy a kerületek jegyzői, ebben az esetben a XI. kerület jegyzője, hogy, hogy nem, még a védelmébe is vette a teraszt. A park igazgatója keserűen jegyezte meg akkor, hogy ha másnap egy minaretet építene valaki a Hősök terén, botrány ide vagy oda, az is megmaradhatna, ha a kerület vagy a főváros jegyzője ellenérdekelt az ügyben, és birtokvédelem alá vonja azt.
A Gellért-hegy a főváros egyik legfontosabb, turisztikai szempontból is legjelentősebb zöldterülete. Földrajzi és történelmi adottságai miatt a terület
Budapest leglátogatottabb látványosságai közé tartozik.
A külföldi és a belföldi turizmus is jelentős. Huszonkét jelentősebb kilátópont található a hegyen, melyek kivétel nélkül pazar kilátást nyújtanak a látogatóknak. Jelentős részükről 180 fokos panoráma tárul fel a Dunáról és a pesti városi sziluettről, ugyanakkor a dél-budai oldal, illetve a Budai Vár is megcsodálható egy-egy kilátópontról.
Hogy a terület csapnivaló állapotban van, azt nagyon jól tudja a mostani városvezetés, és nagyon jól tudja a kormány is. Még volt idő, nem is olyan régen, amikor
a kormány hajlandó volt együttműködni az ellenzéki vezetésű fővárossal.
Közös gondolkodás a hegy megújítására
2020 júliusában Vitézy Dávid, az egykori Budapest Fejlesztési Központ egykori vezetője a Facebookon jelentette be, hogy a főváros és a kormány is egyetért abban, hogy ideje felújítani a parkot, ezért egy határozatban BFK megbízta azzal, hogy aktualizálj a beruházás terveit, és készítse elő felújítást. Ennek az összefogásnak volt a része a gellérthegyi sikló megépítése is, amivel kapcsolatban ebben a cikkünkben írtunk. Mint Vitézy írta, a Gellért-hegy annak ellenére is a város egyik szégyenfoltja, hogy az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik. „Aki ma itt sétál, sokszor gondozatlan zöldfelületekkel, megrongált padokkal, korlátokkal, kőfalakkal találkozik.”
A kormány meglepően konstruktívnak tűnt a projektben, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős egykori államtitkára a Népszavának akkor arról beszélt, hogy a kormány azt szeretné, ha a siklót nem privatizálnák, azaz nem adnák magánkézbe, hanem működtesse egy későbbi megállapodás alapján a főváros és a kormány együtt, hogy annak, az egyébként a számítások szerint néhány év alatt megtérülő befektetésnek a nyereségét a közpark színvonalas működtetésére, fenntartására fordíthassák, „ezáltal biztosítva, hogy a Gellért-hegyen tartósan a főváros egyik legnívósabb közparkja szolgálhassa a budapestieket és a turistákat”.
2020 augusztusában aztán elindult a közös gondolkodás a hegyről, 2021 tavaszára pedig elkészült egy stratégiai terv is, amiből egyébként a két bekezdéssel fentebbi megállapításokat is szemléztük. A terv
nem szűkölködik a kemény megállapításokban,
nagyjából arra jutottak benne, amire a Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete is: az illemhelyek nem működnek, nincsenek tájékoztató és útjelző táblák, az egy kilométer hosszúan kiépített panorámautak gyakran olyan rossz állapotban vannak, hogy balesetveszély miatt okosabb volt lezárni őket.
Ahogy a terv az utakkal kapcsolatban írja, az útfelület mindössze 3002 m2-e jó állapotú, 17691 m2-t megfelelő állapotúnak találtak, aztán 27126 m2-t már felújításra szorul, 7495 m2-nyi útfelületet pedig teljesen cserélni kell. A berendezési tárgyakkal kapcsolatban megállapítja: sok esetben szintén hiányosak, leromlott állapotúak, ami a funkcionális problémákon túl balesetveszélyt is jelenthetnek. Ha ez nem lenne elég, esetenként elhelyezkedésük és esztétikai minőségük miatt nemcsak rontják a park összképét, hanem – például a Filozófusok kertjénél található padok – zavarják a feltáruló panorámát is. A terület közvilágítási hálózata jellemzően elavult, emellett több helyen élet- és balesetveszélyes is a berendezések rongálása miatt.
A Gellért-hegy legnagyobb értéke maga a zöldfelület, annak természetszerű jellege, a terület csendessége, nyugalmat biztosító légköre, valamint a feltáruló városi panoráma, ismerték fel a Városházán is, ezért a közpark fejlesztési koncepciójának iránya elsősorban
a minőségi fejlesztés és nem a funkcióbővítés.
Az online véleményezés keretében 5828 válaszadótól érkezett visszajelzés a stratégiai tervvel kapcsolatban. A felmérésből az is kiderült, hogy a Gellért-hegy megítélése mindennek ellenére pozitív, azért a válaszadók több mint fele szerint a park fejlesztésére, állagjavítására lenne szükség.
A válaszadók 34 százaléka szerint csak állagjavításra lenne szükség, 45 százalék mondta azt, hogy egy-két új funkció sem ártana az állagjavítás mellett, 16 százalék szerint teljesen újra kellene gondolni parkot, 3 százalék elégedett, szerintük, meglepő módon, minden úgy jó, ahogy van, 2 százalék nem válaszolt érdemben.
Százmilliókba kerülne a fejlesztés
A városvezetés úgy találta, hogy a legfontosabb, park kiterjedt sétány-hálózatának differenciált fejlesztése, aminek a költsége valahol
100 millió és egymilliárd forint között lenne.
„A burkolatok, támfalak és lépcsők kialakítása során általános cél az elegáns, visszafogott anyaghasználat és színezés, a tartósság, illetve a csúszásmentes felület, [további] cél az akadálymentes közlekedés biztosítása, a könnyebben járható irányok kiemelése.”
A második legfontosabb projektnek a csapadékvízzel járó eróziós károk mérséklése az elöntések elkerülése és a csapadékvíz lehetőség szerinti helyben tárazása és hasznosítása. A harmadik legfontosabb pedig a tájékoztató, útjelző táblák kihelyezése, tematikus utak kijelölése. Előbbinek a költségét szintén 100 millió és egymilliárd közé lőtték be, utóbbinak a költségét legfeljebb 50 milliós kiadásnak tartják. Sorrendben negyedik helyre került a berendezési tárgyak megújítása, a 2021-es tervek szerint 50-100 millió forintból megoldható lenne, a fontossági sorrendben az ötödik helyen áll a közvilágítás fejlesztése, ez szerintük 50-100 millió forintból kivitelezhető lenne. A teljes listát itt tekintheti meg.
Az egyik, 2020 nyarán megjelent Magyar Közlöny megerősítette, hogy a kormány a Gellért-hegyi siklóprojekt beindításával képzelte el a projektet, az átfogó közterületi megújításának előkészítésére
1,5 milliárd forintot tervezett biztosítani.
A projekt előkészítésének határideje 2021 szeptember 30. volt, azonban ez is csúszni kezdett. A 2021-es elképzelések szerint a déli lejtől rendezése 2023-ban kezdődött volna, ami sorban követett volna a többi terület. A fejlesztés 2030-ban ért volna véget a Jubileumi park és a Kelenhegyi úti víztározó területének felújításával. A tervben a Citadella felújítása is 2024-es dátummal szerepel még.
Kormányzati feketelistán a Gellért-hegy
Hogy a hegynek mi lesz a sorsa, egyelőre kiszámíthatatlan. Ahogy Bardóczi Sándor főtájépítész az Énbudapestemnek elmondta, amikor a Stratégiai Terv készült még létezett a Budapesti Fejlesztési Központ és a Budapest és az Agglomerációja Fejlesztéséért Felelős Államtitkárság, ezek viszont jogutód nélkül megszűntek. Azóta, mint írtuk is,
a Gellért-hegy is Lázár János feketelistájára került:
2023 szeptemberének megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amiben közölték, hogy a „rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” törlik az előkészítést
Nem mondtak le a felújításról
„Továbbá volt itt egy Covid és volt itt néhány vészhelyzeti kormányrendelet, amely Budapest zsebéből kivette a fejlesztési forrásokat. Ez a magyarázat arra, hogy nem az ütemtervek szerint haladunk” – tette hozzá Bardóczi. Ők mindennek ellenére sem mondtak le semmiről, úgy fogják ütemezetten megvalósítani a Gellért-hegyi park rekonstrukcióját, ahogyan fejlesztési források lesznek rá.
„Az I. kerülettel közösen most arról van gondolkodás, hogy közösen nekilátunk a filozófusok kertje parkrész megújításának részletesebb tervezéséhez részvételi tervezéssel egybekötve, bevonva a helyi civileket a megújítás folyamatába.”
A gellérthegyi sikló ügye szintén lutri, a Fővárosi Önkormányzat és a sikló megépítésére létrejött cég pere, ahogy az Énbudapestem megírta, jelenleg a Kúria előtt van. A már említett Citadellában sem lehet sok köszönete az adófizetőknek: az építkezés csúszik, a költségei folyamatosan nőnek, és ahogy általában lenni szokott,
megtippelhetetlen, mennyi lesz a végösszeg.
A rózsakerttel kapcsolatban Bardóczi azt mondta, az ötlete a Budapest 150 bizottság üléseinek nyomán került a fókuszba, és azért esett a választás a Jubileumi park teraszaira, mert azok egyrészt korábban is tartalmaztak évelő és rózsa kiültetést, másrészt úgyszintén rossz műszaki állapotban vannak, ráfér erre a parkrészletre is a felújítás.
A világítással kapcsolatban Pap Zoltán, a Budapesti Dísz és Közvilágítási Kft. ügyvezető igazgatója az Énbudapestemnek azt mondta, tudják, hogy a Gellért-hegy neuralgikus terület. 180 ezer lámpatestet üzemeltetnek a fővárosban, hatalmas segítséget jelentene számukra, ha valaki hibát lát, azt a honlapon, telefonon az ügyfélszolgálaton vagy applikáción bejelentené. Az applikáción képet is lehet feltölteni, a hibás lámpa GPS-koordinátáit is látják, azonnal be tudják azonosítani a problémát. Pap azt mondta, ha
a bejelentések 98 százalékát 8 nap alatt kijavítják.
Amíg viszont nem építenek kamerarendszereket, az ügyvezető szerint csak öntik ki a pénzt, mert rengeteg a rongálás, a költségek pedig drámaiak. 2022 februárja és 2023 májusa között négyszer tettek rendőrségi feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután szétverték a lámpákat. Az egyik esetben egy padot vágtak a kandelábernek.